adozona.hu
AVI 2008.6.69
AVI 2008.6.69
Az Itv. szinonim kifejezésként használja, a szerzés és a vásárlás kifejezéseket [1990. évi XCIII. tv. 21. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az sz.-i közjegyző az előtte folyamatban volt hagyatéki ügyben jóváhagyott egyezség alapján a perbeli 18.829/31. hrsz. és a 2048/4. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanhagyatékokat a felperes részére - hagyatéki hitelezői igény jogcímén - 2002. február 28. napján átadta. A felperes az ingatlanhagyatékokat azzal a céllal fogadta el, hogy azokat a szabadpiacon értékesítse.
A Megyei Illetékhivatal fizetési meghagyásával 52 000 635 forint illetékalap után 3 110 000 forint illeték megfizetésére kö...
AVI 2008.6.69 Az Itv. szinonim kifejezésként használja, a szerzés és a vásárlás kifejezéseket [1990. évi XCIII. tv. 21. § (1) bek.].
Az sz.-i közjegyző az előtte folyamatban volt hagyatéki ügyben jóváhagyott egyezség alapján a perbeli 18.829/31. hrsz. és a 2048/4. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanhagyatékokat a felperes részére - hagyatéki hitelezői igény jogcímén - 2002. február 28. napján átadta. A felperes az ingatlanhagyatékokat azzal a céllal fogadta el, hogy azokat a szabadpiacon értékesítse.A Megyei Illetékhivatal fizetési meghagyásával 52 000 635 forint illetékalap után 3 110 000 forint illeték megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes ennek módosítását kérte azzal, hogy főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult, és nyilatkozatot tett az ingatlanok továbbértékesítési szándékáról.
A Megyei Illetékhivatal határozatával a kérelmet elutasította azzal, hogy az ingatlanokat az eljáró közjegyző hagyatéki hitelező igény jogcímén adta át, ami az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. § (1) bekezdése alapján más módon történő szerzésnek minősül, így a kedvezmény nem alkalmazható.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az Itv. 23/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény akkor adható, ha a vásárlás továbbeladás céljából történik. A közjegyző azonban hagyatéki hitelező igénye fejében adta át az ingatlanokat a felperesnek, így a jogügylet nem tartozik az Itv. 23/A. § hatálya alá.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy az örökség hagyatéki hitelezői igény keretében történő megszerzése visszteher mellett történő szerzésnek minősül. Az Itv. nem tesz különbséget vásárlás és visszterhes szerzés között. Vitatta, hogy az Itv. 23/A. § (1) bekezdése a kedvezményt a vétel jogcíméhez kötné.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a perben nem volt vitás, hogy az érdekelt örökösök az örökségüket részben a felperesre, mint hagyatéki hitelezőre ruházták át. Az Itv. 10. § (2) bekezdése alapján, ha az ingatlan hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adóság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
A perben nem vétel, hanem az Itv. 18. § (1) bekezdése szerinti ingatlannak más módon történő megszerzése következett be.
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében kifejezett speciális rendelkezése a vásárlásra vonatkozik, vagyis az ingatlan adásvétellel történő megszerzésére. Így ez nem alkalmazható a hagyatéki hitelezői igény kielégítésekor.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmében foglaltaknak helytadást kért azzal, hogy az Itv. nem tesz különbséget a vásárlás és visszterhes szerzés között. Az Itv. 18. § (1) bekezdésére és 21. § (1) bekezdésére figyelemmel ezek szinonim kifejezések. Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése a kedvezményt nem a szerzés jogcíméhez köti, így nem szerepel a "vételi" jogcím sem. Hivatkozott még arra is, hogy a hagyatéki hitelezői igényként megjelölt jogcím tartalmilag megfelel a Polgári Törvénykönyv adásvételre vonatkozó szabályainak, így a tartalmi elbírálás elve szerint az ügyletet vételnek kell tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. sorszámú ítéletét és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes a perbeli ingatlanok tulajdonjogát a hagyatéki eljárás során kötött egyezség alapján hagyatéki hitelezőként szerezte meg. Ilyen esetben az Itv. 10. § (2) bekezdése alapján visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. Az Itv. 18. § (1) bekezdése ezt a fajta tulajdonszerzést ingatlannak "más módon történő megszerzésének" nevesíti, amely visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.
A perben elbírálandó kérdés az volt, hogy a felperes esetében az őt terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték megállapításánál az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény alkalmazható-e vagy sem. Az Itv. III. fejezete tartalmazza a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket. Az illeték általános mértékének szabályozását követően külön címszavak alatt szabályozza az egyes, általánostól eltérő visszterhes vagyonátruházási illetékszabályokat. Így külön címszó alatt szerepel "Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke". E cím alatt szabályozza, hogy ki milyen esetben, milyen mértékben jogosult ezen kedvezmény igénybevételére, milyen módon kell igazolni a kedvezmény igénybevételének jogosságát.
Az igaz, hogy az Itv. 23/A. § (1) bekezdése az "ingatlant továbbeladás céljából vásárolta" kifejezést használja, ezt azonban nem lehet leszűkítően csak az adásvételi szerződésre értelmezni. Az Itv. 23/A. § előtt szereplő cím sem tartalmaz ilyen szűkítést, hiszen általánosságban ingatlanforgalmazási célú "vagyonszerzések" meghatározást tartalmazza, amely nyilvánvalóan nemcsak az adásvételt foglalja magában.
Az Itv. más helyen is mintegy szinonim használja a szerzés és a vásárlás kifejezést, mint pl. az Itv. 21. § (1) bekezdése alapján, ahol a lakástulajdon szerzése esetére állapít meg szabályokat.
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése tehát nemcsak az adásvételi szerződéssel való tulajdonszerzés esetében biztosítja a főtevékenysége szerinti ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozónak az itt szabályozott illetékmértéket, hanem minden olyan vagyonszerzés esetében, amelynél visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
Márpedig az Itv. 10. § (2) bekezdése és 18. § (1) bekezdése alapján a hagyatéki hitelező tulajdonszerzése esetén, mint ingatlannak más módon történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
A felperes mivel az Itv. 10. § (2) és 18. § (1) bekezdése alapján szerezte meg a perbeli ingatlanok tulajdonjogát, elvileg vonatkozhat rá az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott kedvezmény.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az alperesnek vizsgálnia kell, hogy a felperes esetében az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb feltételek fennállnak-e, és ennek alapján kell megállapítani a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték mértékét, figyelemmel arra is, hogy nemcsak lakás, hanem egyéb vagyontárgyak után is visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megállapítania. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.270/2005.)