adozona.hu
AVI 2008.4.48
AVI 2008.4.48
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség feltételes kedvezmény [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. a) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és a házastársa 2000. december 15-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a 1032 hrsz.-ú beépítetlen ingatlant, a szerződésben vállalták, hogy arra négy éven belül lakóházat építenek. A szerződés a földhivatalhoz illetékkiszabás végett 2000. december 22-én került benyújtásra.
A Megyei Illetékhivatal a 2001. április 26-án kelt fizetési meghagyásával a felperessel és házastársával szemben 320 000 visszterhes vagyonátruházási és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási ille...
A Megyei Illetékhivatal a 2001. április 26-án kelt fizetési meghagyásával a felperessel és házastársával szemben 320 000 visszterhes vagyonátruházási és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket állapított meg, az illeték megfizetését felfüggesztette az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentességre figyelemmel. A szerzést követő 4 év letelte után 2005. március 8-án a felperes bejelentette, hogy a lakóházat felépítették, ezt a tényt a D. Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője 2004. július 16-án kelt határozattal kiadott használatbavételi engedéllyel igazolta, erre figyelemmel kérte az illeték törlését.
A Megyei Illetékhivatal 2005. május 9-én kelt határozatával a felperes illeték törlésére irányuló kérelmét elutasította. A határozat indokolása szerint az Itv. 26. § (2) bekezdésében foglalt határidőben a használatbavételi engedélyt nem került benyújtásra, ezért az illeték törlésének nem volt helye. Egyúttal a vagyonszerzőket 563 212 forint - késedelmi pótlékkal növelt - illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. június 27-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az alperes határozatának felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Ítéletének indokolása szerint az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételes illetékmentesség az Itv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítésekor hatályosul. Amennyiben a vagyonszerző használatbavételi engedéllyel határidőben nem igazolja a lakóház felépítését, akkor a feltételes illetékmentesség nem illeti meg, ezért a már megállapított azt a fizetési kötelezettség tekintetében felfüggesztett illetéket - az Itv. 87. § (2) bekezdése alapján késedelmi pótlékkal növelt összegben - meg kell fizetnie. A felperes és házastársa a használatbavételi engedélyt megkapták, de annak benyújtását az előírt határidőben elmulasztották, ennek a mulasztásnak a jogkövetkezménye az, hogy a felperes és házastársa köteles az illetéket megfizetni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését. Az illetékmentesség a lakóház felépítéséhez kötődik, amelynek eleget tettek, ezért az illeték törlésének lett volna helye. Az illetékmentességgel kapcsolatos eljárási kérdések nem hatnak ki az illetékmentesség megadására, az eljárási jogsértés - az igazolás benyújtásának elmulasztása - nem eredményezheti a kedvezmény megvonását. Az eljárási határidő elmulasztásához nem fűződik jogvesztés, erről rendelkező jogszabály hiányában.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati eljárás alatt az alperes személyében jogutódlás következett be. A 2007. január 1-jétől hatályba lépett 2006. évi LXI. törvény 249. § (1) bekezdése értelmében az alperesi jogelőd feladatait az APEH Központi Hivatala veszi át és végzi. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogszabályi rendelkezés alapján bekövetkezett jogutódlást a Pp. 328. § (1) bekezdése alapján megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség feltételes kedvezmény, amely akkor válik véglegessé, ha az Itv. 26. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a felperes a lakóházat felépíti és a felépítés tényét az előírt módon és határidőben igazolja. Erre a két konjunktív feltételre a felperest az illetéket megállapító fizetési meghagyásban az illetékhivatal figyelmeztette.
Az Itv. 26. § (2) bekezdésében megszabott határidő eredménytelenül telt el, a felperesnek a lakóház felépítését bizonyító igazolása határidőn túl került benyújtásra, az illetékhivatal jogszerűen járt el, amikor a felperes illeték törlésére irányuló kérelmét elutasította. A fizetési meghagyással megállapított, - de a feltételes illetékkedvezményre tekintettel fizetési kötelezettség esedékessége tekintetében meghatározott határidőig felfüggesztett - illeték megfizetésének kötelezettsége az Itv. 26. § (2) bekezdésében előírt határidő letelte után a felfüggesztés megszűnésével beállt és az illetéket az Itv. 87. § (2) bekezdése alapján késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
A felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy csak az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel - azaz a lakóház felépítésének - elmulasztása esetén írható elő késedelmi pótlékkal növelt illetékfizetés, az igazolási határidő elmulasztása önmagában így nem szankcionálható. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjára utalással az Itv. 26. § (2) bekezdése az illetékmentesség feltételének teljesítésén a feltétel megvalósulásának határidőben való igazolását is érti, ennek elmulasztása esetére az Itv. 87. § (2) bekezdése jogkövetkezményt ír elő, amelyet az alperes jogszerűen alkalmazott. Az illeték törlésének csak abban az esetben van helye, ha a lakóház felépítésére és ennek a ténynek az igazolására az Itv. 26. § (2) bekezdésében foglalt határidőben kerül sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.167/2006.)