adozona.hu
AVI 2008.2.23
AVI 2008.2.23
Törvénysértő az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott illetékmentesség feltételéül az Itv. 23/A. §-ban foglalt statisztikai jelzőszám előírása (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §, 26. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek 2003. október 8-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták egymás közt 2/3-1/3-ad arányban a Cs. Kft.-től a hrsz.-ú belterületi lakóingatlant. Az eladó a szerződés 8. pontjában nyilatkozott, hogy lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó, az ingatlan pedig - a garázs kivételével - új lakásnak minősül, ezért a felperesi vevők illetékmentességre jogosultak. A felperesek 2003. október 8-án az adásvételi szerződést illetékkiszabásra bejelentették a körzet...
AVI 2008.2.23 Törvénysértő az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott illetékmentesség feltételéül az Itv. 23/A. §-ban foglalt statisztikai jelzőszám előírása [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §, 26. §]
A felperesek 2003. október 8-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták egymás közt 2/3-1/3-ad arányban a Cs. Kft.-től a hrsz.-ú belterületi lakóingatlant. Az eladó a szerződés 8. pontjában nyilatkozott, hogy lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó, az ingatlan pedig - a garázs kivételével - új lakásnak minősül, ezért a felperesi vevők illetékmentességre jogosultak. A felperesek 2003. október 8-án az adásvételi szerződést illetékkiszabásra bejelentették a körzeti földhivatalnál.P. község Polgármesteri Hivatala 2003. szeptember 2-án kelt határozatával az ingatlanon felépített családi házra a használatbavételi engedélyt megadta, ezt és az eladó cégbizonyítványát az eljárás során becsatolták.
A Megyei Illetékhivatal a 2004. június 8-án kelt fizetési meghagyásaival az I. r. felperest 1 120 000 forint, a II. r. felperest 560 000 visszterhes vagyonátruházási illeték, valamint eljárási illetékek megfizetésére kötelezte. Határozata indokolása szerint az eladó vállalkozó lakás értékesítésére nem jogosult, mert a főtevékenysége 4521 TEAOR számú épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése tevékenységi kör, ezért a felpereseket illetékmentesség nem illeti meg.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2004. szeptember 23-án kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Álláspontja szerint mivel az eladó tevékenységi köre a 7012 TEAOR számú ingatlanforgalmazásra nem terjed ki, ezért a felpereseket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt illetékmentesség nem illeti meg.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Álláspontjuk szerint az illetékmentesség megadásához elegendő a szerződésben foglalt vállalkozói nyilatkozat, és az építési jogosultság, az illetékhivatal törvénysértően követelte meg az eladó cégjegyzék szerinti értékesítésre is vonatkozó tevékenységi körének igazolását.
A peres eljárás alatt a felperesek kérelemmel fordultak az elsőfokú hatósághoz és a kiszabott illeték módosítását kérték arra való hivatkozással, hogy az egy éven belül eladott lakásuk forgalmi értékére figyelemmel az ún. cserét pótló vétel kedvezményét alkalmazza a hatóság.
A Megyei Illetékhivatal - a jelen perben hozott jogerős ítélet meghozatala után - a 2005. július 29-én kelt határozatával az Itv. 21. § (5) bekezdése alapján a felperesek terhére kiszabott illetékből 679 998 forintot, illetve 340 002 forintot törölt.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességhez a feltételeket az Itv. 26. § (13) bekezdése alapján a vagyonszerzőnek kell igazolnia a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére való jogosultságáról, valamint a felépítést követő első értékesítésről szóló nyilatkozattal. A földhivatal felé az adásvételi szerződést benyújtották, a szerződésben a vállalkozó nyilatkozata rögzítésre került. Azonban az eladó nyilatkozatán túlmenően a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére való jogosultságot az eladó cégbizonyítvánnyal köteles igazolni. A vállalkozó nyilatkozata cégbejegyzésen kell, hogy alapuljon. A felperesek a peres eljárás során nem vitatták, hogy az eladó gazdasági társaság tevékenyégi köre ingatlanértékesítésére nem terjed ki, az illetékmentesség bármely feltételének hiánya kizárja a mentesség megadását. Tény, hogy a perbeli esetben az eladó lakás értékesítésre való jogosultságának hiánya miatt nem volt megadható a kért illetékmentesség.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetük szerinti ítélet hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontját és (13) bekezdését, mert a vonatkozó rendelkezéseket az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte. A kedvezmény igénybevételéhez a vállalkozó nyilatkozata elegendő, a vállalkozó nyilatkozatának cégbizonyítvánnyal történő igazolása nem jogszabályi feltétel. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 6. § (3) bekezdése szerint jogszabályi engedély hiányában csak a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatása tiltott. Amelyik tevékenység folytatásához hatósági engedély nem szükséges, abban a tevékenységben az adott gazdasági szervezet korlátozva nincs. A tevékenységi körben nem szereplő ingatlanforgalmazás hiánya nem jelenti azt, hogy az eladó nem értékesítheti az általa felépített ingatlanokat és ez nem eredményezheti azt, hogy az ingatlan vevői illetékmentességüktől elessenek annak ellenére, hogy a vállalkozó a megfelelő nyilatkozatot a szerződésben megtette. Pertárgy értékeként a Megyei Illetékhivatal 2005. július 29-én kelt határozatában az ún. cserét pótló vétel kedvezmény figyelembevételével a lakás után megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték összegében jelölték meg, az I. r. felperes esetében 373 332, a II. r. felperes esetében 186 668 forintban.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 3. számú végzésével elrendelte, mert a felülvizsgálati kérelem a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglalt formai feltételeknek megfelelt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az Itv. 2005. január 1-jéig hatályos, perben alkalmazandó 26. § (1) bekezdés f) pontja - egyéb feltételek mellett - mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett lakás tulajdonjogának megvásárlását. Az Itv. 102. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésből megállapítható, hogy a lakás "építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó" általi értékesítés alatt, egyrészt az építésre jogosult vállalkozó által értékesített, másrészt az építtetésre és ezzel együtt értékesítésre jogosult vállalkozótól való első lakástulajdon szerzés illetékmentes. Az Itv. 102. § (4) bekezdése az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásánál kiterjeszti az "új lakás" fogalmát az ingatlanforgalmazó által értékesített lakásra is. Az illetékmentesség tehát mind az építésre jogosult, mind az ingatlanértékesítésre jogosult vállalkozótól vásárolt lakás esetében biztosított. Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott "lakásépítésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó" tehát nem azonosítható az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott "ingatlanforgalmazásra jogosult" vállalkozóval, ezért az Itv. 23/A. §-ában meghatározott feltételek az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásakor nem követelhetők meg. Az Itv. 23/A. §-ában foglalt ingatlanforgalmazási tevékenységet statisztikai jelzőszámmal [Itv. 23/A. § (3) bekezdés], míg az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a vállalkozó nyilatkozatával kell igazolni [Itv. 26. § (13) bekezdés].
A lakás építésére jogosult vállalkozó termékét - a lakást - az ingatlanforgalmazásra jogosító statisztikai jelzőszám hiányában is értékesítheti. Törvénysértő ezért az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott illetékmentesség feltételéül az Itv. 23/A. §-ban foglalt statisztikai jelzőszám előírása. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor úgy ítélte meg, hogy megalapozott és törvényes az a közigazgatási határozat, amely szerint a felpereseket az illetékmentesség csak az esetben illeti meg, ha az eladó vállalkozó nemcsak lakás építésére, de egyúttal ingatlanforgalmazásra is jogosult a cégbejegyzése szerint. Az illetékmentességhez ugyanis elegendő annak igazolása, hogy az eladó a lakás építésére, építtetésére jogosult, a lakás értékesítésére külön tevékenységi kör igazolása nem szükséges.
Azonos álláspontot foglalt el a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 33. § (1) bekezdése alapján a megyei, Fővárosi Bíróságok Kollégiumai, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma által felvetett vitás jogalkalmazási kérdésekről 2005. december 5. napján tartott országos konzultációs értekezleten is az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjának értelmezésével kapcsolatban. A konzultációs értekezlet anyaga a Közigazgatási Döntvénytár 2006. évi 2. számában megjelent.
A felperesek az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételeket igazolták, lakás építésére jogosult vállalkozótól vásárolták az ingatlant, új lakás vásároltak, annak forgalmi értéke nem érte el a jogszabályban előírt felső határt, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján a részükről vásárolt új lakás tulajdonjogának megszerzése illetékmentes.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a Pp. 339. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az illetékhivatalnak a felpereseket az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján megillető illetékmentesség alapján kell meghatároznia az illetékmentességgel nem érintett garázs vásárlására tekintettel a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Az elsőfokú hatóságnak az eljárása során figyelemmel kell lennie arra is, hogy az ún. cserét pótló vétel kedvezményére figyelemmel a határozatával rendelkezett az I. r. felperes esetében 679 988 forint, a II. r. felperes esetében 340 002 forint törléséről. A vagyonszerzés után a felperesek csak egy illetékkedvezmény igénybevételére jogosultak. A megismételt elsőfokú eljárás során az elsőfokú hatóságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a felperesek a kevesebb kedvezményt biztosító körülményre (cserét pótló kedvezmény) nyilvánvalóan csak arra az esetre hivatkoztak, ha lakásszerzésük illetékköteles Lenne. A felperesek azonban az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjának helyes értelmezése szerint illetékmentességre jogosultak a lakástulajdon megszerzése vonatkozásában. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.309/2005.)