adozona.hu
AVI 2008.2.19
AVI 2008.2.19
Méltányossági eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az adóhatóság minden értékelhető szempontot figyelembe vett-e, illetve a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte-e (2003. évi XCII. tv. 137. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővámhivatal K. Kirendeltsége határozatával 6 599 943 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes méltányossági kérelmet terjesztett elő, kérve a jövedéki bírság 750 000 Ft-ra történő mérséklését azzal, hogy 2 millió forint értékű házas ingatlan 1/2 tulajdonosa; nyugdíjának havi összege 20 590 Ft, a minimálbérrel alkalmazott fiával, menyével és annak 14 hónapos gyermekével él közös háztartásban.
Az elsőfokú jövedéki hatóság a kérelmet elutasította, melyet az alperes ...
AVI 2008.2.19 Méltányossági eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az adóhatóság minden értékelhető szempontot figyelembe vett-e, illetve a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte-e (2003. évi XCII. tv. 137. §)
A Fővámhivatal K. Kirendeltsége határozatával 6 599 943 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes méltányossági kérelmet terjesztett elő, kérve a jövedéki bírság 750 000 Ft-ra történő mérséklését azzal, hogy 2 millió forint értékű házas ingatlan 1/2 tulajdonosa; nyugdíjának havi összege 20 590 Ft, a minimálbérrel alkalmazott fiával, menyével és annak 14 hónapos gyermekével él közös háztartásban.Az elsőfokú jövedéki hatóság a kérelmet elutasította, melyet az alperes határozatával helybenhagyott. Kifejtette, hogy a felperes jövedelmi, vagyoni viszonyai mellett értelte az elkövetett jövedéki törvénysértés súlyát, azt, hogy a kereskedelmi mennyiségű adózatlan dohánygyártmányt birtokolt, és hogy 2003-ban már jövedéki bírság és jövedéki adó megfizetésére kötelezték.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, és a jövedéki bírság összegének 750 000 Ft-ra történő mérséklését kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 134. § (1) bekezdésére, mely szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján, az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Hivatkozott a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adó mérséklése a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárásról rendelkező 7001/2005. (AEÉ. 3.) APEH irányelv I. Általános elvek címszó alatt megfogalmazottakra, mely szerint az adóhatóság köteles a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. Erre figyelemmel az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
A felperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A közigazgatási per tárgya az alperes által lefolytatott méltányossági eljárás volt. Az elsőfokú bíróság az Art. 134. § (1) bekezdése alapján mérlegelte a felperes és a vele együtt élő közeli hozzátartozók életkörülményeit. Figyelembe vette bevételeiket, valamint a vagyonuknak minősülő ingatlant, illetve ingóságokat. Mindezek alapján megállapította, hogy a kiszabott jövedéki bírság az adózónak, valamint a vele együtt élő családtagjainak életét ellehetetlenítené.
A méltányossági eljárás során a határozatot a hatóság mérlegelési jogkörben hozza meg, így a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy minden értékelhető szempontot figyelembe vett-e, illetve, hogy a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte-e. A mérlegelés szempontjait az Art. 137. § (1) bekezdése határozza meg, a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy a jövedéki bírság megfizetése súlyosan veszélyezteti-e a kötelezett, illetve családja megélhetését.
A 7001/2005. (AEÉ. 3.) APEH irányelv valóban nem minősül jogszabálynak, de a méltányossági jogkör gyakorlása során irányadó általános érvényű szempontokat határoz meg. Az APEH elnöke valóban nem felettes szerve az alperesnek, de az alperes a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 48. § (2) bekezdése alapján az Art. 134. § (1) bekezdését alkalmazta eljárásában, így az ennek értelmezésére kiadott APEH irányelvet is figyelembe vehette volna eljárása során.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte az alperes határozatát, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete valóban konkrét utasítást nem tartalmazott az alperes új eljárására vonatkozóan, de ítéletének indokolásából megállapítható, hogy az Art. 134. § (1) bekezdése alapján a méltányosságot alkalmazhatónak minősítette a felperes tekintetében. Ennek konkrét összegben történő meghatározására az alperesnek van hatásköre az új eljárásban, a feltárt bizonyítékok alapján.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.360/2005.)