adozona.hu
AVI 2008.1.12
AVI 2008.1.12
Az Itv. 32. §-ának (1) bekezdésében nincsen rendelkezés a meg nem fizetett illetékről, ezért a törvénnyé szabályozást nem lehet kiterjesztően értékelni (1990. évi XCIII. tv. 32. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek a Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője határozatával szemben fellebbezést terjesztettek elő, a Megyei Közigazgatási Hivatal határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. E határozatok felülvizsgálata iránt a II. r. felperes által indított közigazgatási perben a megyei bíróság a 5. számú ítéletével a keresetet elutasította.
A Megyei Közigazgatási Hivatalnál folyamatban volt eljárásban felperesek a fellebbezési illetéket nem fizették meg, ezért az illetékhiányról a h...
AVI 2008.1.12 Az Itv. 32. §-ának (1) bekezdésében nincsen rendelkezés a meg nem fizetett illetékről, ezért a törvénnyé szabályozást nem lehet kiterjesztően értékelni [1990. évi XCIII. tv. 32. §]
A felperesek a Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője határozatával szemben fellebbezést terjesztettek elő, a Megyei Közigazgatási Hivatal határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. E határozatok felülvizsgálata iránt a II. r. felperes által indított közigazgatási perben a megyei bíróság a 5. számú ítéletével a keresetet elutasította.A Megyei Közigazgatási Hivatalnál folyamatban volt eljárásban felperesek a fellebbezési illetéket nem fizették meg, ezért az illetékhiányról a hatóság leletet készített és azt az illetékes illetékhivatalnak az illeték kiszabása végett megküldte.
A Megyei Illetékhivatal a 2005. szeptember 16. napján kelt fizetési meghagyásával a felpereseket a le nem rótt 20 000 Ft eljárás illeték, továbbá 20 000 Ft mulasztási bírság és 200 Ft postaköltség, összesen 40 200 Ft megfizetésére kötelezte.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. október 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárást megindította. Amennyiben a hatóságnak az eljárás során meghozott határozata jogsértő volt, a lerótt eljárási illeték visszatérítéséről kell rendelkezni. Jelen ügyben a Somogy megyei Közigazgatási Hivatal a határozata felülvizsgálata iránt a felperesek által indított közigazgatási pert megnyerte, ezért az elsőfokú hatóság eljárása jogszerű.
A felperesek keresetükben az illetékhatározatok hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban: Itv.) a jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítéséről rendelkező 32. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával az illetéket nem kell megfizetniük. Álláspontjuk szerint e jogszabályhely helyes értelmezése alapján, ha az ügyfél a hatóság mulasztása miatt sérelmet szenvedett, akkor az üggyel kapcsolatos illetékkötelezettséget nem kell viselnie. Előadták, hogy a megyei bíróság 5. számú ítélete alapján pervesztesek lettek, azonban az ítélet jogi indokolása szerint a bíróság keresetüket azért utasította el, mert az építésügyi hatóság az intézkedéseinek folyamatos elmulasztása okán olyan helyzetbe került, hogy az építési törvény előírása szerint eljárásra már nem volt kötelezhető.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolása szeríni az Itv. 32. §-ának (1) bekezdése kizárólag a már lerótt illeték visszatérítéséről rendelkezik, és nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy a felpereseket olyan fizetési kötelezettség, illetve következményei alól mentesíteni kellene, amelynek felhívás ellenére sem tettek eleget. A jogvita eldöntése szempontjából közömbös, hogy felperesek a fellebbezési eljárási illeték megfizetésével kapcsolatos kötelezettségüknek azért nem tettek eleget, mert az elsőfokú építésügyi hatóság mulasztásait, és a meghozott határozatát jogszabálysértőnek tartották. A megelőző eljárások, és az abban alkalmazott jogszabályok alkalmazásának vizsgálatát ezért mellőzte.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítélet hatályon kívül helyezését és keresetük teljesítését kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 32. §-ának (1) bekezdését tévesen értelmezte, lényegében megismételték és fenntartották a kereseti kérelmükben foglaltakat.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Itv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az államigazgatási eljárási cselekményért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az Itv. 73. §-ának (1) bekezdése alapján az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. A felperesek jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, ezért e jogszabályhelyek alapján - annak ismerete nélkül, hogy fellebbezésük sikeres lesz-e, avagy sem - a másodfokú eljárás megindításakor, fellebbezésükön illetékbélyeg lerovásával illetéket kellett volna fizetniük. Ezt a felperesek elmulasztották.
Az Itv. 73/A. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott határidőben illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő. Az Itv. 77. §-ának c) pontja szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a megfizetni elmulasztott illetéket. Az Itv. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. Az illetékes hatóság a felperesek megfizetni elmulasztott illetékéről e jogszabályhelyek alkalmazásával leletet készített, és fizetési meghagyást bocsátott ki.
Az Itv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az illetékhatóság az ügyfélnek a törvény kifejezett előírása alapján a megfizetett illetéket köteles visszatéríteni, és csak a megfizetett illeték esetén köteles vizsgálni a visszatérítés feltételeinek teljesültségét. Az Itv. 32. §ának (1) bekezdésében nincsen rendelkezés a meg nem fizetett illetékről, ezért nem létező törvényi szabályozást kiterjesztően sem lehet értelmezni.
A felperesek ténylegesen utólagosan mentesülni szerettek volna az általuk meg nem fizetett államigazgatási jogorvoslati illeték megfizetése alól, annak ellenére, hogy a II. r. felperes keresetét a bíróság ítéletével elutasította a közigazgatási perben. A Pp. 339. §-ának (1) és (2) bekezdései alapján közigazgatási perben a bíróság, ha a felperes keresete alaptalan, azt elutasítja, ha pedig alapos, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, illetve a közigazgatási határozatot meg is változtathatja. A megyei bíróság 5. számú ítéletével a II. r. felperes keresetét elutasította, a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat tehát nem helyezte hatályon kívül, és nem változtatta meg. A felperesek az általuk meg nem fizetett államigazgatási jogorvoslati illeték megfizetése alól utólagosan, a II. r. felperes által elveszített perben meghozott, a keresetét elutasító ítéletre alapítottan nem mentesülhetnek, mert olyan jogszabályhelyet nem tudtak megjelölni, amely e körülmények mellett az utólagos mentesítést megadta volna.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.214/2006.)