adozona.hu
AVI 2008.1.11
AVI 2008.1.11
Az illetékmentesség teljesülését telekegyesítés esetén minden esetben a konkrét ügy adatai, körülményei határozzák meg [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek 2001. július 10. napján a földhivatal ingatlan-nyilvántartásában a 11114/1 hrsz.-on jegyzett É., A. u. 76/1. szám alatti 1 088 m2 alapterületű ingatlant 1/2-1/2-ed tulajdoni arányban 9 500 000 Ft vételárért megvásárolták. A szerződés 9. pontjában a vagyonszerzésük illetékmentességéért kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ingatlant négy éven belül lakóépülettel beépítik.
A Megyei Illetékhivatal a 2002. május 6. napján kelt fizetési meghagyásában a felperesek terhére 10%-os ill...
AVI 2008.1.11 Az illetékmentesség teljesülését telekegyesítés esetén minden esetben a konkrét ügy adatai, körülményei határozzák meg [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
A felperesek 2001. július 10. napján a földhivatal ingatlan-nyilvántartásában a 11114/1 hrsz.-on jegyzett É., A. u. 76/1. szám alatti 1 088 m2 alapterületű ingatlant 1/2-1/2-ed tulajdoni arányban 9 500 000 Ft vételárért megvásárolták. A szerződés 9. pontjában a vagyonszerzésük illetékmentességéért kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ingatlant négy éven belül lakóépülettel beépítik.A Megyei Illetékhivatal a 2002. május 6. napján kelt fizetési meghagyásában a felperesek terhére 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 950 000 Ft vagyonszerzési, és 2000 Ft eljárási illetéket szabott ki. A határozat szerint a megszerzett lakótelek után megállapított vagyonszerzési illetéket - figyelemmel a kötelezettségvállalásra - csak akkor kell megfizetni, ha az építkezés a szerződés bemutatásától számított négy éven belül meghiúsul, illetőleg nem fejeződik be.
A felperesek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásában a 11114/2 hrsz.-on jegyzett, É., A. u. 76/2. szám alatti, 1 089 m2 területű ingatlant 1/2-1/2-ed tulajdoni arányban 9 500 000 Ft vételárért megvásárolták. A szerződés 9. pontjában a vagyonszerzésük illetékmentességéért kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ingatlant négy éven belül lakóépülettel beépítik.
Az elsőfokú hatóság előbb a 2002. február 12. napján kelt határozatával a felpereseket 950 000 Ft vagyonszerzési és 2000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte, majd a 2002. április 29. napján kelt 651 628/2002. számú határozatával - figyelemmel a kötelezettségvállalásra - a 334.823-01-2001. tételszám alatt előírt 950 000 Ft vagyonszerzési illeték fizetésének 2005. július 24. napjáig való felfüggesztéséről rendelkezett.
A város jegyzője a 2002. május 2, napján kelt határozatával az I. r. felperes kérelmének helyt adott, és a 11114/1 és 11114/2 hrsz-ú ingatlanok összevonását engedélyezte akként, hogy a keletkezett földrészlet helyrajzi száma: 11114/2, utca és ház száma: A. u. 76., területe: 2 177 m2, művelési ága: beépítetlen terület.
A Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzője a felperesek, továbbá a perben nem álló K. Á. és K. Á.-né, mint építtetők kérelmére a 2002. május 5. napján kelt határozatában a 11114/2 hrsz.-on jegyzett, É., A. u. 76. számú ingatlanon kétlakásos családi ház felépítésére építési engedélyt, majd a 2004. május 11. napján kelt határozatával a megépített kétlakásos családi házra használatba vételi engedélyt adott. A felperesek a használatba vételi engedélyt az elsőfokú hatóságnak 2004. június 28. napján küldték meg azzal, hogy kérték a felfüggesztett illeték törlését.
Az elsőfokú hatóság a 2005. július 4. napján kelt határozatával a felperesek terhére megállapított, de fizetésében felfüggesztett 950 000 Ft vagyonszerzési illeték törlését elrendelte, határozatával a felpereseknek megállapított vagyonszerzési illeték törlésére irányuló kérelmét elutasította, és az előírt illeték megfizetését elrendelte. Indokolásában idézte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdését, 87. §-ának (2) bekezdését és megállapította, hogy a vagyonszerzők két lakótelket vásároltak, amelyekre vonatkozóan külön-külön beépítést vállaltak, azonban csak egy lakóházat építettek meg, azaz csak az egyik telket építették be. A 11114/2 hrsz.-ú ingatlan vétele után kiszabott, de fizetésében felfüggesztett illetéket ezért törölte, míg a 11114/1 hrsz.ú ingatlan megszerzése vonatkozásában a kérelmet elutasította.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2005. augusztus 29. napján kelt határozatával a kérelmet elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek keresetükben az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és kérelmük teljesítését kérték. Álláspontjuk szerint az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségüknek eleget tettek, négy éven belül az összevont ingatlanra lakóházat építettek.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában idézte az Itv. illetékmentességről rendelkező 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, és megállapította, hogy téves a felperesek azon álláspontja, amely szerint a beépítés a telekegyesítés következtében megszűnt 11114/1 hrsz.-ú ingatlanra is kiterjedt, és így visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségük nem keletkezhetett.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmük teljesítését kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését tévesen értelmezte, az ítélet tényállása a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §-ába ütközően iratellenes, ugyanis a családi házat a telekegyesítést követően mindkét telekre ráépítették.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét és az alperesi jogelőd 2005. augusztus 29. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte, egyben a Megyei Illetékhivatal 2005. július 4. napján kelt határozatát akként változtatja meg, hogy a Megyei Illetékhivatal által az I. r. és II. r. felperes terhére tételen megállapított, de fizetésében felfüggesztett 950 000 (azaz kilencszázötvenezer) forint vagyonszerzési illetéket törli.
Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóházépítése szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. A (2) bekezdés értelmében, ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 24. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak szerint telekalakítás a telekcsoport újraosztása, a telekfelosztás, a telekegyesítés (2. § 23. pont), és a telekhatárrendezés. Az Étv. 2. §-ának 23. pontja értelmében e törvény alkalmazásában telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. A felperesek azokat az ingatlanokat, amelyeket megvásároltak, és amelyeket lakóházzal kívántak beépíteni, a kedvezőbb beépítés érdekében egyesítették. Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése kifejezetten nem tiltja, hogy a vagyonszerző az Étv. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ingatlan telekalakítását engedélyeztesse. Nem eredményezi ezért az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglalt illetékmentesség elvesztését az, ha a vagyonszerző az általa vásárolt telkeket egyesíti, és ezt követően építi be. Jelen esetben a vagyonszerző két magánszemély, a felperesek ugyanis 1/2-1/2-ed arányban tulajdonosai a két teleknek, az építési engedély és a használatba vételi engedély iránt együtt nyújtották be a kérelmet, és az engedélyeket együtt, mint férj és feleség kapták meg. Az Itv. 87. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés szerinti illetékmentesség teljesültségét telekegyesítés esetén minden esetben a konkrét ügy adatai, körülményei határozzák meg. A vétel tárgyát képező ingatlanok méretei: 1 088 m2 és 1 089 m2 voltak, a telekegyesítés utáni méret: 2 177 m2. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy a telekegyesítés után létrejött 11114/2 hrsz.-ú ingatlan mérete a két telek együttes méretével azonos, és a felperesek az engedélyeket közösen kapták meg, továbbá, hogy az elsőfokú hatóság és az alperes elismerte, miszerint a felperesek az egyesített ingatlant lakóházzal 4 éven belül beépítették, és ezt használatbavételi engedéllyel igazolták, a felpereseket az illetékmentesség az egyesítés után beépített 11114/1 hrsz.-ú ingatlanra is megilleti.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának időszerű jogalkalmazási kérdésekről a Bírósági határozatok 2005. évi 3-4. számában közzétett véleményének IV/6. számú pontja ugyanezt a jogértelmezést tartalmazza.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, továbbá az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóság határozatát akként változtatta meg, hogy a felperesek terhére megállapított, de fizetésében felfüggesztett vagyonszerzési illetéket a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján törölte. (Legf. Bír. Kfv. II. 39. 216/2006.)