adozona.hu
AVI 2007.12.128
AVI 2007.12.128
Az illetékkedvezmény csak akkor illeti meg a vagyonszerzőt, ha a vagyonszerzés időpontjára vonatkozóan a főtevékenység cégbizonyítvánnyal igazolt (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes jogelődje 2002. november 27. napján kelt társasági szerződéssel alakult meg, főtevékenységeként - a 7012 TEÁOR számú - ingatlanforgalmazást jelölte meg. A cégbíróság bejegyzés előtt az élőtársaság 2002. december 4. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 10.686/9., 10.686/10., 10.686/11. hrsz.-ú ingatlanokat. A szerződés 9. pontjában rögzítették, hogy az ingatlanok megvásárolására ingatlanforgalmazási célból került sor. Az adásvételi szerződést a földhivatalhoz 2002. dec...
AVI 2007.12.128 Az illetékkedvezmény csak akkor illeti meg a vagyonszerzőt, ha a vagyonszerzés időpontjára vonatkozóan a főtevékenység cégbizonyítvánnyal igazolt (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §).
A felperes jogelődje 2002. november 27. napján kelt társasági szerződéssel alakult meg, főtevékenységeként - a 7012 TEÁOR számú - ingatlanforgalmazást jelölte meg. A cégbíróság bejegyzés előtt az élőtársaság 2002. december 4. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 10.686/9., 10.686/10., 10.686/11. hrsz.-ú ingatlanokat. A szerződés 9. pontjában rögzítették, hogy az ingatlanok megvásárolására ingatlanforgalmazási célból került sor. Az adásvételi szerződést a földhivatalhoz 2002. december 6. napján nyújtották be. A jogelőd cégbírósági bejegyzésére 2003. január 31. napján került sor.A Megyei Illetékhivatal a 2004. március 18. napján kelt fizetési meghagyásában 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 7 785 250 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 9000 forint eljárási illetéket szabott ki.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2004. április 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes, mint jogutód keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt és kérte a 2%-os illetékkulcs alkalmazását a főtevékenységre tekintettel.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) rendelkezései szerint az illetékkötelezettség keletkezésekor - azaz az adásvételi szerződés megkötésekor - fennálló állapot alapján kell megítélni az Itv. 23/A. § (1) bekezdés szerinti illetékkedvezmény fennállását. A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozónak az Itv. 23/A. § (2) bekezdése alapján cégbizonyítvánnyal kell igazolnia. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a felperesi jogelőd nem rendelkezett a főtevékenysége szerinti ingatlanforgalmazási tevékenységi kört igazoló cégbizonyítvánnyal, bejegyzésére csak az ingatlan megvásárlását, az adásvételi szerződés kötését követően került sor, cégbizonyítványt csak ez követően kaphatott, így a kedvezményre nem volt jogosult.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdését, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 14. § (3) bekezdését. Az Itv. és a Gt.</a> szabályait együttesen kellett volna alkalmazni és a két törvény szabályozása közötti ellentmondásokat a bíróságnak fel kellett volna oldania. Az előtársaság a társasági szerződés aláírásától a célzott tevékenysége végzésére jogosult, adásvételi szerződéssel ingatlant szerezhet, ezáltal az Itv. 23/A. § (1) bekezdés szerinti illetékkedvezményre is jogosulttá válik. A felperest a cégjegyzékbe bejegyezték, ezért az előtársaság által folytatott tevékenységét is jóváhagyták. A kedvezményre való jogosultsága igazolásának módját az Itv. határozza meg, azonban nem írja elő, hogy ezt a jogosultságot meddig kell igazolni. Amennyiben az igazolásra előírt határidő elmulasztására kerülne sor, akkor kerülhetne sor arra, hogy a kedvezmény megadását megtagadhatná az illetékhivatal az Itv. 23/A. § (8) bekezdése alapján.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A hegfelsőbb Bíróság az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdésének megsértésére való hivatkozást megalapozatlannak találta.
Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor kell a vagyonszerzőnek az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény valamennyi feltételével rendelkeznie, és azt a (2) bekezdésben meghatározott módon igazolnia. A felperes a feltételeket nem tudta igazolni, mert cégbizonyítvánnyal csak a cégbejegyzést követően rendelkezett, a vagyonszerzéskor csak előtársaságként működött. A cégbizonyítvány az ingatlanforgalmazási főtevékenységet csak a vagyonszerzés utáni időponttól tanúsította. A Gt. 16. § (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbizonyítvány a bejegyzés napjával igazolja a felperes főtevékenységét, a bejegyzésnek nincs visszaható hatálya.
Az illetékkedvezmény csak akkor illeti meg a vagyonszerzőt, ha a vagyonszerzés időpontjára vonatkozóan a főtevékenység cégbizonyítvánnyal igazolt. Mindezek alapján az illetékkedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes, illetve jogelődje előtársaságként gazdasági tevékenység végzésére jogosult volt, vagyont szerezhetett. A gazdasági tevékenysége során szerzett vagyon után illetékkedvezményre csak akkor tarthatott volna igényt, ha ahhoz a feltételeket az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdése szerint igazolni tudta volna. A felperes (illetve jogelődje) azonban csak a vagyonszerzést követően rendelkezett hatályos cégbejegyzéssel és cégbizonyítvánnyal, ezért törvényes és megalapozott volt a közigazgatási határozat és az elsőfokú bíróság is jogszerűen utasította e1 a felperes keresetét.
A felperes állításával ellentétben nincs ellentmondás az Itv. és a Gt.</a> rendelkezései között. A jogalkotó - az Itv. 23/A. § (2) bekezdésében írt követelményrendszerének megfogalmazásával - nem kívánta az előtársaságot az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében írt illetékkedvezményben részesíteni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.011/2006.)