adozona.hu
AVI 2007.8.84
AVI 2007.8.84
Az illetékkötelezettség keletkezésekor kell a vagyonszerzőnek az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény feltételeivel rendelkeznie (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi társaságot 2002. június 24-én kelt alapító okirattal hozták létre. A felperes, mint bejegyzés alatt álló előtársaság 2002. július 4-én megvásárolta a B., Sz. u. 14. szám alatti ingatlant. Az adásvételi szerződés 5. pontjában nyilatkozott arról, hogy az ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg. A szerződést a földhivatalhoz 2002. július 11-én nyújtották be.
Az illetékhivatal 2002. augusztus 10-én felhívására a felperes nem csatolta cégbizonyítványát, amely a szerzés idejé...
AVI 2007.8.84 Az illetékkötelezettség keletkezésekor kell a vagyonszerzőnek az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény feltételeivel rendelkeznie [1990. évi XCIII. tv. 23/A. §]
A felperesi társaságot 2002. június 24-én kelt alapító okirattal hozták létre. A felperes, mint bejegyzés alatt álló előtársaság 2002. július 4-én megvásárolta a B., Sz. u. 14. szám alatti ingatlant. Az adásvételi szerződés 5. pontjában nyilatkozott arról, hogy az ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg. A szerződést a földhivatalhoz 2002. július 11-én nyújtották be.Az illetékhivatal 2002. augusztus 10-én felhívására a felperes nem csatolta cégbizonyítványát, amely a szerzés idején a felperes kedvezményre jogosító minőségét igazolta volna, - a törvény szerint - ezért az illetékhivatal a 2003. április 3-án kelt fizetési meghagyásával a felperessel szemben 620 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket, valamint 2000 forint eljárási illetéket szabott ki és egyúttal 622 000 forint illetékelőleg megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezést nyújtott be, 2%-os illetékkulcs alkalmazását kérte és csatolta cégbizonyítványát, amely szerint 2002. augusztus 12-től a főtevékenysége ingatlanforgalmazás.
Az alperes a 2003. július 28-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az adásvételi szerződés megkötésekor a felperes főtevékenysége nem volt ingatlanforgalmazás, ezért az illetékkedvezményre nem jogosult.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja szerint a szerződés megkötésének napján keletkező vagyonszerzés illetékfizetési kötelezettségkor kell a felperesnek az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezményhez a feltételeket a (2) bekezdés szerinti módon igazolnia. A felperesnek a vagyonszerzéskor a főtevékenység szerinti ingatlanforgalmazási jogosultsága nem állt fenn, ezért az illetékkedvezmény nem illette meg. A felperes előtársaságként működött, a gazdasági tevékenységet végezhette, azonban az illetékkedvezmény szempontjából csak az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén illette volna meg az illetékkedvezmény.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdését. Előtársaságként sajátos jogalanyiságot élvezett, megkezdhette az üzletszerű gazdasági tevékenységét. Az alapításakor főtevékenységként az ingatlanforgalmazási tevékenységet jelölte meg, ez az alapító okirati rendelkezés a bejegyzésig nem volt módosítható, így a főtevékenysége akkor is az ingatlanforgalmazás volt, amikor még bejegyzésre nem került, de már előtársaságként működött és vagyont szerzett. A cégbizonyítvány kiadására csak a bejegyzést követően kerülhetett sor, a cégeljárás elhúzódásából adódóan terhére a cégbizonyítvány késői csatolása nem róható. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes az eljárását nem függesztette fel a cégbírósági bejegyzés megtörténtéig az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 37. §-a alapján.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 2. számú végzésével elrendelte abban a jogkérdésben, hogy előtársaság jogosult-e az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezményre.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül a jogerős ítéletet. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 215. § alapján csak olyan jogsértést vizsgálhat, amely jogsértésre a felülvizsgálati kérelemmel élő fél korábban is hivatkozott és amelyre a jogerős ítélet döntést tartalmaz. A felperes az elsőfokú eljárás során az Áe. 37. § megsértésére nem hivatkozott, ezért ennek a jogsértésnek a vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság mellőzte.
A Legfelsőbb Bíróság az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdés megsértésére való hivatkozást megalapozatlannak találta. Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az illetékkötelezettség keletkezésekor kell a vagyonszerzőnek az Itv. 23/A. § (1) bekezdésében foglalt illetékkedvezmény feltételeivel rendelkeznie és azt a (2) bekezdésben meghatározott módon igazolni kell. A felperes a feltételeket az illetékhivatal felhívására nem igazolta, a másodfokú eljárásban csatolt cégbizonyítvány pedig az ingatlanforgalmazás főtevékenységet csak a vagyonszerzés utáni időponttól tanúsította. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy mivel az alapító okirat nem módosítható, az alapítástól a bejegyzésig az alapító okiratban elhatározott főtevékenysége szerint a bejegyzéssel visszamenő hatállyal jogosulttá válik az illetékkedvezményre. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbizonyítvány a bejegyzés napjával igazolja a felperes főtevékenységét, a bejegyzésnek nincs visszaható hatálya. Az illetékkedvezmény csak akkor illeti meg a vagyonszerzőt, ha a vagyonszerzés időpontjára vonatkozóan a főtevékenység cégbizonyítvánnyal igazolt. Mindezek alapján az illetékkedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes előtársaságként a gazdasági tevékenység végzésére jogosult volt, vagyont szerezhetett. A gazdasági tevékenysége során szerzett vagyon után illetékkedvezményre csak akkor tarthatott volna jogot, ha ahhoz a feltételeket az Itv. 23/A. § (1)-(2) bekezdése szerint igazolni tudta volna. A felperes azonban csak a vagyonszerzést követően hatályos cégbejegyzéssel és cégbizonyítvánnyal rendelkezik, ezért törvényes és megalapozott a közigazgatási határozat.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.065/2005.)