adozona.hu
AVI 2007.7.72
AVI 2007.7.72
Amennyiben az eladónál a gazdagodás, a teher ellenértékének megfelelő vagyoni előny megállapítható, az illetékfizetési kötelezettség fennáll [1990. évi XCIII. tv. 11. § (1) bek. c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek közös tulajdonában állt a P., Sz. u. 9. szám alatti, belterületi, lakóházzal beépített ingatlan, melyet K. M. és K. M.-né holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A felperesek 2002. április 19-én adásvételi szerződést kötöttek, melynek 2. pontjában rögzítették, hogy a haszonélvezők a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogukról ellenérték nélkül lemondanak.
Az adásvételi szerződés alapján a Megyei Illetékhivatal a 2003. március 10-én kelt fizet...
AVI 2007.7.72 Amennyiben az eladónál a gazdagodás, a teher ellenértékének megfelelő vagyoni előny megállapítható, az illetékfizetési kötelezettség fennáll [1990. évi XCIII. tv. 11. § (1) bek. c) pont].
A felperesek közös tulajdonában állt a P., Sz. u. 9. szám alatti, belterületi, lakóházzal beépített ingatlan, melyet K. M. és K. M.-né holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A felperesek 2002. április 19-én adásvételi szerződést kötöttek, melynek 2. pontjában rögzítették, hogy a haszonélvezők a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg holtig tartó haszonélvezeti jogukról ellenérték nélkül lemondanak.Az adásvételi szerződés alapján a Megyei Illetékhivatal a 2003. március 10-én kelt fizetési meghagyásaival a felpereseket külön-külön 14 300 forint ajándékozási illeték megfizetésére kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2003. november 5-én kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata és megváltoztatása iránt. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a haszonélvezet vagyoni értékű jognak minősül és a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá esik az Itv. 11. § (1) bekezdése c) pontja alapján. Az ajándékozási illeték olyan ingyenes vagyoni előny szerzése után kerül kiszabásra, amit az ajándékozó saját vagyona rovására juttat. A perbeli esetben a holtig tartó haszonélvezeti jogról történő ellenérték nélküli lemondással, a felperesek vagyoni értékű joggal nem terhelt tulajdont értékesíthettek, az ezért járó teljes ellenérték őket illette meg, így az ajándékozási illetékfizetési kötelezettségük fennállt, az alperes jogszerű határozatot hozott.
A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Rendkívüli jogorvoslati kérelmükben arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet ellentétes az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontjával. Kérték a jogerős ítélet megváltoztatását, keresetük szerinti ítélet hozatalát. Álláspontjuk szerint ajándékozási illeték kiszabásának nem volt helye, a feleket ajándékozási szándék nem vezette. A haszonélvezőknek a haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül történő lemondásra vonatkozó nyilatkozata nem az eladóknál eredményezett többletszerzést, hanem a vevőnél. Az elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel utasította el kereseti kérelmüket.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 2. számú végzésével elrendelte abban a jogkérdésben, hogy ajándékozási illetékfizetési kötelezettség megállapítható-e, ha a haszonélvező ellenérték nélkül lemond a haszonélvezeti jogáról az ingatlan értékesítése során.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a felvetett jogkérdésben helytállóan foglalt állást, ítélete nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a haszonélvezeti jogról ellenérték nélkül történt lemondás esetén az eladóknál jelentkezik olyan vagyoni előny, amely ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá esik. A haszonélvező a haszonélvezeti jogáról (ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül) lemondhat, illetve az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelten is elidegeníthető, ez utóbbi esetben az elérhető vételár lényegesen kevesebb, mint tehermentes értékesítés esetén. Amennyiben a haszonélvező ellenértékre igényt tart, a tulajdonosok részéről ajándékozási illetékfizetési kötelezettség fel sem merül vagyoni előnyszerzés hiányában. Amennyiben a vagyonértékű jogról ellenérték nélkül történik a lemondás, az ingatlan tehermentesen, teljes piaci árat elérő ellenérték fejében értékesíthető és a befolyó vételár az eladó tulajdonosokat illeti. Ebben az esetben az eladóknál "gazdagodás", a teher ellenértékének megfelelő vagyoni előny megállapítható, így az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékfizetési kötelezettség fennáll.
Mindezek alapján a jogerős ítélet törvényes és megalapozott, nem sérti az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontját, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.063/2005.)