adozona.hu
AVI 2006.10.102
AVI 2006.10.102
A lakáscélú hitel után van lehetőség kedvezmény igénybevételére (1995. évi CXVII. tv. 63. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnek 2003. évi ingatlan átruházásból származó 8 230 930 Ft jövedelme után 1 646 186 Ft személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja.) fizetési kötelezettsége keletkezett.
A felperes 2004. július 28-án kelt adásvételi szerződéssel 9 800 000 Ft-ért lakóházat vásárolt, a vételárból 5 220 000 Ft-ot készpénzzel, 4 580 000 Ft-ot pedig az E. Bank Rt.-től felvett lakásvásárlási kölcsönből egyenlített ki.
A felperes az adóhatósághoz benyújtott beadványában kérte az ingatlanértékesítésből szárm...
AVI 2006.10.102 A lakáscélú hitel után van lehetőség kedvezmény igénybevételére (1995. évi CXVII. tv. 63. §)
A felperesnek 2003. évi ingatlan átruházásból származó 8 230 930 Ft jövedelme után 1 646 186 Ft személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja.) fizetési kötelezettsége keletkezett.A felperes 2004. július 28-án kelt adásvételi szerződéssel 9 800 000 Ft-ért lakóházat vásárolt, a vételárból 5 220 000 Ft-ot készpénzzel, 4 580 000 Ft-ot pedig az E. Bank Rt.-től felvett lakásvásárlási kölcsönből egyenlített ki.
A felperes az adóhatósághoz benyújtott beadványában kérte az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználásának elfogadását, szja. kötelezettségének jóváírását. Az elsőfokú adóhatóság a kérelemnek részben adott helyt, 1 044 000 Ft szja. jóváírását rendelte el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja. tv.) 63. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes az ingatlan értékesítésből származó jövedelemből csak 5 220 000 Ft-ot használt fel lakásvásárlásra, a fennmaradó 3 010 930 Ft-ot nem a jogszabályban kedvezményezett célra fordította. Ezért ez utóbbi jövedelem után 20%-os, azaz 602 186 Ft szja. adófizetési kötelezettsége továbbra is fennáll. A hitelből kiegyenlített vételár-rész után ugyanis lakásszerzési kedvezmény nem vehető igénybe.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte téves jogalkalmazásra hivatkozással.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Jogi álláspontja szerint a 2004. évben hatályos Szja. tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést mely szerint a vételár részben hitelből történő kiegyenlítése nem tekinthető lakáscélú felhasználásnak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Szja. tv. 63. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan és vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. A befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja).
Az ismertetett jogszabályi rendelkezésből következően az ingatlan átruházásból származó jövedelmet kell felhasználni lakáscélra, illetve a kedvezmény csak az ingatlan átruházásból származó jövedelem azon része után jár, amely ilyen célra kerül felhasználásra, Hitelből történő vásárlás esetén nyilvánvalóan nem a régi ingatlan átruházásából származó jövedelmet fordítja az adózó az új lakás megszerzésére.
Tekintettel arra, hogy a felperes a 8 230 930 Ft ingatlanértékesítésből származó jövedelemének egy részét, azaz az 5 220 000 Ft-ot fordította lakásvásárlásra, a fennmaradó 3 010 930 Ft-ot nem, az utóbbi összeg után 20%-os szja. adófizetési kötelezettsége áll fenn.
Az alperes és az elsőfokú bíróság részéről kiterjesztő jogértelmezés nem állapítható meg. Döntéseik megfelelnek az Szja. tv. 63. § (1) és (2), valamint 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ez utóbbi szerint az összevont adó alapját csökkentheti az 1993. december 31. után hitelintézettel megkötött szerződés alapján a lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplő magánszemély által az adóévben a tőke-, a kamat- és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 40%-a. A lakáscélú hitel után tehát e jogszabályhely alapján van lehetőség kedvezmény érvényesítésére. Ezért helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy a 2003. évi XCII. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmét jelentené, ha ugyanazzal a hitelszerződéssel kapcsolatosan a felperes egyszerre két kedvezményt is érvényesíthetne.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek, azok helyes értelmezésén alapul, ezért hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3) bekezdése]. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.136/2005.)