adozona.hu
AVI 2006.4.52
AVI 2006.4.52
Az illetékfizetési kötelezettség előírásakor a haszonélvezeti jog nem hagyható figyelmen kívül, még akkor sem, ha annak megszerzése illetékmentes (1990. évi XCIII. tv. 72. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2003. április 24. napján kötött életjáradéki szerződéssel megszerezte a R, E. u. 1/b. szám alatti öröklakás tulajdonjogát, amelyre az eltartott holtig tartó haszonélvezeti jogát fenntartotta. Az ingatlan forgalmi értékét az illetékhivatal 8 millió Ft-ban, a haszonélvezeti jog értékét pedig 1 600 000 Ft-ban határozta meg. Fizetési meghagyásában kötelezte a felperest összesen 259 000 Ft illeték megfizetésére. A fellebbezésre eljáró alperes határozatában az elsőfokú határozatot akké...
AVI 2006.4.52 Az illetékfizetési kötelezettség előírásakor a haszonélvezeti jog nem hagyható figyelmen kívül, még akkor sem, ha annak megszerzése illetékmentes (1990. évi XCIII. tv. 72. §)
A felperes a 2003. április 24. napján kötött életjáradéki szerződéssel megszerezte a R, E. u. 1/b. szám alatti öröklakás tulajdonjogát, amelyre az eltartott holtig tartó haszonélvezeti jogát fenntartotta. Az ingatlan forgalmi értékét az illetékhivatal 8 millió Ft-ban, a haszonélvezeti jog értékét pedig 1 600 000 Ft-ban határozta meg. Fizetési meghagyásában kötelezte a felperest összesen 259 000 Ft illeték megfizetésére. A fellebbezésre eljáró alperes határozatában az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték összegét 40 000 Ft-tat csökkentette. Döntését az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 21. § (1) bekezdésében, 26. § (6) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperest, mint 35. életévét be nem töltött fiatalt, első lakástulajdonának megszerzése kapcsán 40 000 Ft kedvezmény illeti meg. Az illeték mértéke 4 millió Ft-ig 2%, az ezt meghaladó forgalmi értékrész után 6%. Az illetékalapok megállapításánál figyelemmel kell lenni a visszatartott haszonélvezeti jog értékére is, ami 800 000 Ft. Ezért 3 200 000 Ft-os illetékalap után kell a 2%-os mértékű illetékkulcsot alkalmazni.A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását kérte. Azzal érvelt, hogy az Itv. 21. § (1) bekezdésének helyes alkalmazásával - figyelemmel a 6 400 000 Ft-os haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi értékre - 4 millió Ft-ig csupán 80 000 Ft, az ezt meghaladó 2 400 000 Ft után pedig 144 000 Ft, azaz összesen 224 000 Ft lenne az illetékfizetési kötelezettsége, és ezt kell csökkenteni a kedvezmény értékével. Ezért 184 000 Ft a számára jogszerűen előírható visszterhes vagyonátruházási illeték összege.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a perben felülvizsgálni kért határozatok megfelelnek az Itv. 15. § (4) bekezdésében, 20. §-ában, 21. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezéseknek.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes határozata és a jogerős ítélet nem felel meg az Itv. 15. § (4) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság 4. számú végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárást.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban az elvi jelentőségű jogkérdésben kellett döntenie, hogy a haszonélvezeti jog fenntartásával történő elidegenítés során a tulajdonszerző esetében az illeték mértékének megállapításánál, a 4 millió Ft-os összeghatárnál figyelemmel kell-e lenni az ingatlanon lévő haszonélvezeti jog értékére.
A jogkérdést illetően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő:
Az Itv. 21. § (1) bekezdése értelmében lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió Ft-ig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet esetén a tulajdonszerző az Itv. 72. §-a szerint számított haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező pedig a haszonélvezet számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket [Itv. 20. § (1) bekezdése]. Ha az ingatlan elidegenítése az átruházó haszonélvezetének fenntartásával történik, akkor a haszonélvezet fennmaradása illetékmentes. A tulajdonszerző ilyenkor a 20. § (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket [Itv. 20. § (2) bekezdése]. A 20. § (1) és (2) bekezdésében említett esetekben a tulajdonszerzőt és haszonélvezet szerzőjét terhelő illeték alapját a 15. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani [Itv. 20. § (3) bekezdése]. A haszonélvezet jogával terhelten átruházott vagyon esetén a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet Itv. 72. §-a szerint számított értéke közti különbözet [Itv. 15. § (4) bekezdése].
Az ismertetett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy az illetékfizetési kötelezettség előírásakor nem hagyható figyelmen kívül a haszonélvezeti jog még akkor sem, ha annak megszerzése illetékmentes. A 2%-os illetékmérték megállapításánál pedig figyelembe kell venni a visszatartott haszonélvezeti jog értékét, ami 800 000 Ft, ezért 3 200 000 Ft után kell a felperesnek a 2%-os illetéket fizetnie, a fennmaradó 3 200 000 Ft után pedig a 6%-ot. Az alperes és az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseket.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős határozatot hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.086/2004.)