adozona.hu
AVI 2006.4.49
AVI 2006.4.49
A környezetvédelmi díj része a vámtehernek, azt a vámigazgatási eljárás során kell kivetni (1995. évi C. tv. 1. § 21. pont)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. június 4-én, 2002. október 2-án, 2002. július 19-én, 2002. december 18-án 6 db használt pótkocsi, illetve tehergépjármű belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérte. A benyújtott egységes vámáru-nyilatkozatok használt gépkocsira vonatkoztak, a 25. sz. rovatba fuvarozási módként 90-es kódszámmal saját hajtás került megjelölésre. A 31-es rovatokba környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség alá eső termékként 2110 kóddal újként megjelölt gumiabroncs szerepelt.
A ...
AVI 2006.4.49 A környezetvédelmi díj része a vámtehernek, azt a vámigazgatási eljárás során kell kivetni (1995. évi C. tv. 1. § 21. pont)
A felperes 2002. június 4-én, 2002. október 2-án, 2002. július 19-én, 2002. december 18-án 6 db használt pótkocsi, illetve tehergépjármű belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérte. A benyújtott egységes vámáru-nyilatkozatok használt gépkocsira vonatkoztak, a 25. sz. rovatba fuvarozási módként 90-es kódszámmal saját hajtás került megjelölésre. A 31-es rovatokba környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség alá eső termékként 2110 kóddal újként megjelölt gumiabroncs szerepelt.A vámhivatal a kért vámkezeléseket az indítványnak megfelelően elvégezte. Az okmányok felülvizsgálatának eredményeként a perben érintett négy esetben újabb határozatot hozott és kötelezte a felperest összesen 9 399 750 Ft környezetvédelmi termékdíj és általános forgalmi adókülönbözet pótbefizetésére.
A felperes és fellebbezései folytán eljárt alperes határozataiban - részbeni módosítással - az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Döntéseit az 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 139. § (1) bekezdés c) pontjában, 147. § (2) bekezdésében, az 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban: Ktd.) 9-10. §-ában, 5. § (2) bekezdésében a 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 5. § (5) bekezdésében a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet (továbbiakban: PM r.) 3. sz. melléklet 124. pontjában foglaltakra alapította. Határozatait azzal indokolta, hogy a gépjárművek tartozékát képező gumiabroncsok minden esetben osztják a gépjármű jogi sorsát.
A felperes keresetében az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatokra is kiterjedően. Azzal érvelt, hogy az alperes téves jogértelmezéssel állapította meg, hogy a használt gépjárművekre felszerelt, de újonnan vásárolt gumiabroncsai használtnak minősülnek.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes kereseteit elutasította a Ktd. 2. § (3) bekezdés b) pontjában, 4. § (2) bekezdésében, a Vtv. 1. § 2 l/a. pontjában és a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 208. § (1) bekezdésében foglal t rendelkezés alapján. Az volt a jogi álláspontja, hogy a gépjármű szokásos felszereléséhez tartozik a gumiabroncs is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, a Legfelsőbb Bíróság döntését abban az elvi jelentőségű jogkérdésben kérte, hogy használt gépjármű behozatala esetén vámkezelhető-e az azon lévő új, de a behozatal érdekében rendeltetésszerűen használatba vett gumiabroncs az új gumiabroncsra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj tétellel.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte.
Ezt követően került közzétételre az e perbelivel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyben hozott Kfv. I. 35.544/2003/3. számú elvi határozat (BED 2003/2. 989. sz. jogeset). A Legfelsőbb Bíróság ebben az ügyben eljáró tanácsa jogegységi eljárást lefolytatására nem látott indokot. (1997. évi LXVI. törvény 29. §)
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. sorszámú ítéletét és az határozatait hatályon kívül helyezte, és az alperest a megjelölt ügyekben új eljárásra kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság a közzétett elvi határozatban rögzített álláspontját fenntartja.
Megjegyzi egyben, hogy a közigazgatási eljárás során és a perben sem volt vitatott az az okiratokkal igazolt tény, miszerint használt tehergépkocsik új gumiabroncsokkal kerültek értékesítésre, a gépjárművel együtt kerültek importálásra, a fuvarozási mód "saját hajtás" volt. A belföldi forgalomba hozatal számára történő vámkezelés időpontjáig tehát a gumiabroncsok kizárólag annyit használódtak, amíg a felszerelést követően a behozatalig szükséges volt.
A Vhr. 208. § (1) bekezdése értelmében a vámteher megállapításakor a vámárunak az árunyilatkozat elfogadása napján fennálló jellegét kell alapul venni. A Vtv. 1. § 21. pontja értelmében pedig a környezetvédelmi díj része a vámtehernek, azt a vámigazgatási eljárás során kell kivetni. Ugyanilyen szabályt rögzít a Ktd. 4. § (2) bekezdése is.
A Ktd. 2. § (3) bekezdése a)-f) pontjában taxatíve felsorolja, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül termékdíj köteles terméknek, ezek között nevesíti a gumiabroncsot is [Ktd. 2. § (3) bekezdés b) pontja],
A Ktd. termékdíjra vonatkozó 20. § a) pontja szerinti termékdíjra vonatkozó fogalom-meghatározásból, a termékdíj fizetési kötelezettséggel kapcsolatos 4. § szerinti rendelkezésekből, a 9. § szerinti szabályozásból, és az 1. sz. melléklet által felállított kategóriákból is az következik, hogy maga a termék, azaz a gumiabroncs a termékdíj köteles. A gumiabroncsokra vonatkozó termékdíj (Gkt.) alapja is a gumiabroncsok tömege (Ktd. 9-10. § 1. sz. melléklet). Nem helytálló az alperesnek az az érvelése, mely szerint a gumiabroncs Ktd. szerinti minősítését az határozná meg, hogy az milyen gépjárműre felszerelten érkezik be az országba.
A Ktd. 1. §-a értelmében a törvény célja, hogy "a környezetet, vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez".
A Vtv., illetve a Ktd. az új, illetve a használt gumiabroncs fogalmát nem határozza meg. Ezért a törvény céljára (ratio legis), a törvény rendszerére, az előzőekben kifejezetten nevesített jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a használt gumiabroncs fogalmát nem lehet akként meghatározni, ahogy azt a perbeli esetben az alperes tette. Utal egyben arra a Legfelsőbb Bíróság, az ilyen fajta jogértelmezésnek ellentmond az is, hogy maga az alperes is olyan joggyakorlatot folytat, hogy az ún. "lábon beérkező" új gépjárművek esetén az azokon lévő ugyancsak behozatal érdekében felszerelt gumiabroncsokat újnak tekinti, és akként vámkezeli.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítéletben és a keresettel támadott közigazgatási határozatokban kifejtett jogi álláspont téves, a határozatok a felülvizsgálattal érintett körben jogszabálysértők.
Ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperesnek az új eljárás során a Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspont figyelembevételével kell határozatát meghoznia. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.070/2004.)