adozona.hu
AVI 2006.2.28
AVI 2006.2.28
Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben történő haszonélvezet törlése iránti kérelem illetékfizetési kötelezettséggel jár, ha a haszonélvező jogáról ellenszolgáltatás nélkül mond le (1990. évi XCIII. tv. 11. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1/3-ad részben volt tulajdonosa a perbeli ingatlannak, melyet a szülei holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A 2001. október 17. napján megkötött adásvételi szerződéssel a felperes és tulajdonostársai az ingatlant 8 millió Ft vételárért értékesítették. A haszonélvezők haszonélvezeti jogukról lemondtak úgy, hogy a vételárból nem részesedtek, és kérték holtig tartó haszonélvezeti joguk törlését.
Az alperes jogerős határozatával 88 000 Ft ajándékozási illeték megfizetésére kötel...
AVI 2006.2.28 Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben történő haszonélvezet törlése iránti kérelem illetékfizetési kötelezettséggel jár, ha a haszonélvező jogáról ellenszolgáltatás nélkül mond le (1990. évi XCIII. tv. 11. §)
A felperes 1/3-ad részben volt tulajdonosa a perbeli ingatlannak, melyet a szülei holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. A 2001. október 17. napján megkötött adásvételi szerződéssel a felperes és tulajdonostársai az ingatlant 8 millió Ft vételárért értékesítették. A haszonélvezők haszonélvezeti jogukról lemondtak úgy, hogy a vételárból nem részesedtek, és kérték holtig tartó haszonélvezeti joguk törlését.Az alperes jogerős határozatával 88 000 Ft ajándékozási illeték megfizetésére kötelezték a felperest azzal, hogy haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondás, ajándékozás történt.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a haszonélvezők e joguk törlését kérelmezték, ami nem azonos a lemondással.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a haszonélvezet vagyoni értékű jog. E vagyoni értékű jogról történő lemondás akkor esik az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja értelmében, ha erről a jogról való lemondás ellenszolgáltatás nélkül történik.
A haszonélvezet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 16. § d) pontja értelmében ingatlanhoz kapcsolódó jog, e bejegyzett jog megszűnésének a bejegyzésére pedig a 29. § alapján közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolat alapján van helye.
A jogerős ítélet szerint a haszonélvezők az adásvételi szerződésben ingyenes rendelkezést tettek a haszonélvezeti jogukról. Bár a megfogalmazás szerint e joguk törlését kérték, a törlés azonban ingatlan-nyilvántartási államigazgatási aktus, amelynek feltétele a jogról történő polgári jogi rendelkezés.
Így a nyilatkozatot nem lehet másként tekinteni a polgári jog szabályai szerint, mint a haszonélvezeti jogról történő lemondást. Mivel a lemondás ingyenesen történt, így az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának jogszerűen volt helye.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és keresetének történő helyt adást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a haszonélvezők részéről nem történt lemondás, hanem e joguk törlését kérték. Ajándékozás, lemondás akkor van, ha a tulajdonjog jogosultja nem változik. A perbeli esetben a szerződés az adásvétel miatti törlési kérelmet tartalmazta. Az eladó tulajdonosok nem kaptak ajándékot, mert a haszonélvezeti jog törlése akkor történt, amikor már nem voltak tulajdonosok.
A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte. Elvi jellegű jogkérdésként fogalmazta meg, hogy az adásvételi szerződés megkötésével egy időben történő haszonélvezet törlése iránti kérelem ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel jár-e.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta, egyetértve a jogerős ítéletben kifejtett jogi állásponttal.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Ptk. 157. § (1) bekezdése alapján haszonélvezeti jognál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti. A (3) bekezdés alapján a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A haszonélvezeti jog kötelezettje tehát a dolog mindenkori tulajdonosa. A tulajdonos személyében történő változás jogcíme is közömbös, így az fennmarad akkor is, ha a tulajdonos tulajdonjogát akár adásvétel útján, akár elbirtoklás útján szerezte meg.
A perbeli ingatlanon fennálló felperesi tulajdoni hányadot szülei holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte. Amennyiben e haszonélvezeti jogról az adásvételi szerződésben nem rendelkeznek, úgy az továbbra is fennmaradt volna, csak a haszonélvezeti jog kötelezettje az új tulajdonos lett volna. Feltehetően azonban az új tulajdonos nem ilyen módon kívánta megvásárolni az ingatlant, ezért kellett rendezni a haszonélvezeti jog sorsát is.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja értelmében e törvény alkalmazásában a haszonélvezet vagyoni értékű jog. Az adásvételi szerződésben e vagyoni értékű jogról két módon is rendelkezhettek volna. Az egyik esetben a haszonélvezők e jogukról olyan módon mondhattak volna le, hogy a vételárból részesülnek, ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség nem, de személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük beállt volna. A másik eset az ingyenes lemondás.
A felperesi érveléssel ellentétben a haszonélvezeti jog jogosultjainak lemondásának időpontjában a felperes az ingatlannak még résztulajdonosa volt. A lemondás következtében ugyanis az eladó tulajdonostársak haszonélvezeti jogtól mentesen tudták elidegeníteni ingatlanukat. Bár a haszonélvezeti jogról történő lemondás és az ingatlan elidegenítése egy szerződésben történt, a lemondás mégis jogi értelemben, időben megelőzte a tulajdonjogról való rendelkezést.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel, mely szerint a törlés az Iny. tv. alkalmazásában államigazgatási aktus, amely önmagában soha nem létezhet, mögötte mindig valamilyen olyan jogi tény, polgári jogi szerződés, jogviszony, hatósági aktus áll, amely megalapozza, megalapozhatja a törlést. Ilyen jogi tény lehet pl. a haszonélvezeti jog jogosultjának halála, vagy más esetben a bíróság jogerős ítélete, amely megállapítja a haszonélvezeti jogot alapító szerződés érvénytelenségét, vagy más esetben a mögöttes polgári jogi jogviszony, a haszonélvezeti jogról való lemondás.
A perbeli esetben is az adásvételi szerződésben törlési kérelemként megfogalmazott jogi helyzet lényegében lemondást jelent. Ezzel ugyanis a résztulajdonos felperes haszonélvezeti jogtól mentesen tudta elidegeníteni az ingatlan résztulajdonát, a felperes a haszonélvezeti jog értékével gyarapodott.
Az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. A perbeli esetben pedig a haszonélvezet, mint vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás történt, ezért az alperes határozata jogszerű volt.
A perben felmerült elvi jellegű jogkérdéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy az adásvételi szerződés megkötésével egy időben történő haszonélvezet törlése iránti kérelem ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel jár, ha a haszonélvező, mint a vagyoni értékű jog jogosultja e jogáról ellenszolgáltatás nélkül mond le.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 36.026/2002.)