BH 2008.10.280

A munkavállalók előzetes tájékoztatás és a lényeges tényekről szerzett tudomásuk ellenére a követelésüket a csődeljárás befejezését követően terjesztették elő, ezért a per megszüntetése jogszabálysértés nélkül történt [1991. évi XLIX. tv. 41. §, Pp. 157. § a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperesek keresetükben a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérték, eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásuk mellőzésével. Hivatkozásuk szerint a munkaviszonyuk nem közös megegyezéssel szűnt meg, a munkáltatói igazolás hamis adatokat rögzít.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkáltatót elmaradt munkabér, végkielég...

BH 2008.10.280 A munkavállalók előzetes tájékoztatás és a lényeges tényekről szerzett tudomásuk ellenére a követelésüket a csődeljárás befejezését követően terjesztették elő, ezért a per megszüntetése jogszabálysértés nélkül történt [1991. évi XLIX. tv. 41. §, Pp. 157. § a) pont].
A felperesek keresetükben a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérték, eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásuk mellőzésével. Hivatkozásuk szerint a munkaviszonyuk nem közös megegyezéssel szűnt meg, a munkáltatói igazolás hamis adatokat rögzít.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkáltatót elmaradt munkabér, végkielégítés, kárátalány és felmondási időre járó átlagkereset megfizetésére, valamint az "igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű irat kiadására kötelezte.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek 2001. december 1-jétől álltak az alperes alkalmazásában minimálbérrel. Az I. és II. rendű felperes 2005. október 19-én végzett utoljára munkát az alperesnél, míg a III. rendű felperesnek 2006 márciusában jelentette be a munkáltató, hogy a további foglalkoztatását nem tudja megoldani.
A Megyei Bíróság 2005. május 30-án jogerőre emelkedett határozatával az alperes fizetésképtelenségét állapította meg, és elrendelte a felszámolását, majd a 2006. augusztus 25-én jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta az alperes és a hitelezői között létrejött felszámolási egyezséget, a felszámolási eljárást pedig megszüntette. A felperesek 2006 májusában kapták kézhez az alperes könyvelését végző cégtől a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó okiratokat, amelyek szerint a munkaviszony 2005. október 19-én közös megegyezéssel szűnt meg. Az alperes nem adta ki a II. és III. rendű felperesek részére a társadalombiztosítási szolgáltatásokról szóló igazolványt.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes ügyvezetőjének egyoldalú szóbeli nyilatkozata a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését jogszerűen nem eredményezheti. Utalt a bíróság arra is, hogy a felszámolási eljárás alatt a munkáltatót felszámoló képviselte, aki sem szóban, sem írásban nem állapodott meg a felekkel a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetéséről. Ebből következően a bíróság a munkaviszony megszüntetést jogellenesnek találta, és az alperest az elmaradt járandóságok megfizetésére, valamint II. és III. rendű felperes részére a társadalombiztosítási szolgáltatásról szóló igazolvány kiadására kötelezte.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének a munkaviszony jogellenes megszüntetésének a megállapítása és jogkövetkezményei - kivéve az "igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" kiadása - tekintetében hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű az a tény, hogy az alperessel szemben a Megyei Bíróság 2005. május 30-án jogerőre emelkedett határozatával elrendelte a felszámolási eljárást. Az alperes a felperesek munkaviszonya megszüntetése kapcsán nem az 1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 47. § (5) bekezdése szerint járt el, vagyis a felperesekkel a munkaviszony megszüntetéséről nem a felszámolás kezdő időpontjától munkáltatói jogkört gyakorló felszámolási biztos állapodott meg, így intézkedése nem tekinthető jogszerűnek. Ugyanakkor a másodfokú bíróság megállapította, hogy a munkaviszony megszüntetéséről szóló iratokat 2006 májusában a felperesek részére megküldték, így legkésőbb ebben az időpontban tudomást szereztek a munkaviszony megszüntetésének módjáról, és az ekkor még folyamatban levő felszámolási eljárásban a hitelezői igényüket érvényesíthették volna. A felperesek azonban a követelésüket ekkor nem terjesztették elő, a Csődtv. 41. § (1) bekezdése szerint pedig az eljárás befejezését követően - 2006. augusztus 25-e után - azt már nem tehették meg.
A felperesek felülvizsgálati kérelme a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítására irányult. Érvelésük szerint a Csődtv. 31. §-ának (1) bekezdés e) pontja alapján a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat haladéktalanul tájékoztatni, ezt azonban az alperes elmulasztotta. A munkáltatói iratok kézbesítését követően sem volt megállapítható a felszámolás ténye, az alperes elnevezése mellett nem szerepelt, hogy "felszámolás alatt" áll. Az alperes a "brigád-gyűlés" alkalmával azt a megtévesztő látszatot keltette, hogy továbbra is a munkáltatói jogkör gyakorlója, a cég nem áll felszámolási eljárás alatt. A kötelező tájékoztatás elmaradása, valamint az alperes megtévesztő magatartása miatt nem tudták az igényüket a felszámolási eljárásban érvényesíteni, és jóhiszeműen, az Mt.</a> szabályai szerint éltek keresettel a munkáltatóval szemben. Az alperes felróható magatartást tanúsított, amire előnyök szerzése végett a Ptk. 4. § (4) bekezdése értelmében nem hivatkozhat.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a jogvita eldöntése szempontjából alapvető jelentősége van annak a körülménynek, hogy a Megyei Bíróság 2005. május 30-án jogerőre emelkedett határozatával felszámolási eljárást rendelt el az alperessel szemben. A felperesek munkaviszonyának megszüntetése nem felelt meg a 1991. évi XLIX. tv. 47. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak, mivel a munkaviszony megszüntetéséről nem a felszámoló biztos állapodott meg a munkavállalókkal, így intézkedése nem jogszerű.
A jogerős végzés helytállóan hivatkozott a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. 28. §, 31. §, 32. §, 35. §, 37. §, 42. § és 47. §-ában foglaltakra, és azok szövegét végzése 5. oldalán helytállóan idézte.
A másodfokú bíróság mindezek alapján jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperesek részére a munkáltató 2006 májusában megküldte a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó igazolásokat, így legkésőbb ebben az időpontban tudomást szereztek arról, hogy munkaviszonyuk közös megegyezés jogcímén visszamenőleges hatállyal megszűntetésre került. Ebben az időpontban még lehetőségük volt a felszámolási eljárásban vitatni a jogviszony megszüntetésének módját, bejelenteni hitelezői igényüket, ezt azonban elmulasztották. A Csődtv. 41. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig a felperesek a felszámolási eljárás során kötött egyezségre tekintettel az eljárás befejezését követően, vagyis 2006. augusztus 25-e után igényüket a munkáltatóval szemben már nem érvényesíthették.
A Csődtv. 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat haladéktalanul tájékoztatni. Alaptalan a felperesek érvelése, miszerint nem kaptak tájékoztatást a felszámolás elrendeléséről. F. I. tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy "a nálam levő kb. 20 munkavállaló mindannyian tudta, hogy az alperes felszámolás alatt áll", és a felperesek sem állították, hogy nem voltak tisztában a cég nehéz anyagi helyzetével. A többi munkavállaló erre tekintettel a munkaviszony felszámolását tudomásul vette, részükre a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó iratokat az alperes átadta.
A Csődtv. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási egyezség megkötését követően a kereset már nem volt előterjeszthető, így a felperesek nem hivatkozhattak az Mt. 11. §-ában foglaltak szerinti igényérvényesítésre. Minderre figyelemmel a jogerős végzés helytállóan döntött a per megszüntetéséről a Pp. 157. §-ának a) pontja, illetve a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzésének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, egyebekben hatályában fenntartotta [Pp. 275. §-ának (3) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.405/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.