adozona.hu
BH 2008.10.277
BH 2008.10.277
A változás-bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül el kell utasítani, ha a bejegyzést kérő az ügyvezető tisztséget betöltő személyek összeférhetetlenségi nyilatkozatát nem csatolta - A nyilatkozatra akkor is szükség van, ha a vezető tisztségviselőket nem a taggyűlés választotta meg, hanem kinevezésük a taggyűlési határozattal elfogadott társasági szerződés rendelkezésén alapul [2006. évi V. tv. (Ctv.) 45. §, 1. sz. melléklet I/7/a. pont; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 12. § (1) bek. f) pont, 2
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bejegyzést kérő 2007. március elsején benyújtott változás bejegyzése iránti kérelme alapjául a társaság társasági szerződésének a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek (Gt.) megfelelő módosítása szolgált. A módosított társasági szerződés szerint - melyet taggyűlési határozattal fogadtak el - a kéttagú társaság mindkét tagja határozatlan időre a társaság ügyvezetőjévé vált.
Az elsőfokú bíróság, mint cégbíróság 2007. március 2-án kelt végzésével a változás bejegyzési kérelme...
Az elsőfokú bíróság, mint cégbíróság 2007. március 2-án kelt végzésével a változás bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, mert a bejegyzést kérő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. sz. melléklet I/7/a. pontjában meghatározott mellékletet nem csatolta.
A másodfokú bíróság 2007. szeptember 13-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Kifejtette, a Gt. 24. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a Ctv. 1. számú melléklet I/7/a. pontjában írtak együttes értelmezéséből az következik, hogy az ügyvezetői tisztséget betöltő személynek abban az esetben is meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, ha megbízatása nem taggyűlés általi megválasztáson, hanem a társasági szerződésnek valamennyi tagot az ügyvezetésre feljogosító rendelkezésén alapul. Az összeférhetetlenségi szabályok betartásának igazolására a vezető tisztségviselő nyilatkozata szolgál. Az elfogadó nyilatkozat alakszerűségére nézve jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, így akár külön okiratban, vagy a társasági szerződésben foglaltan megtehető. Önmagában azonban a társasági szerződés tagok általi aláírása összeférhetetlenségi nyilatkozat hiányában a Ctv. mellékletében írt elfogadó nyilatkozatot nem pótolja.
A jogerős végzést követően a bejegyzést kérő a változás bejegyzési kérelmet ismételten előterjesztette, többek között az ügyvezetők összeférhetetlenségi nyilatkozatát mellékelte, lerótt 15 000 Ft eljárási illetéket, illetve megfizetett 15 000 Ft közzétételi díjat. Az elsőfokú cégbíróság a változást a cégjegyzékbe bejegyezte.
A bejegyzést kérő felülvizsgálati kérelmében a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító végzést helybenhagyó jogerős végzés hatályon kívül helyezését, fellebbezési kérelemnek megfelelő határozat meghozatalát kérte. Kérte a Legfelsőbb Bíróság az új kérelem előterjesztésekor lerótt 15 000 Ft eljárási illeték, illetve 15 000 Ft közzétételi díj, valamint a 8000 Ft felülvizsgálati eljárási illeték visszafizetéséről is intézkedjen. Hangsúlyozta, az ügyvezetők a törvény erejénél fogva a társasági szerződés rendelkezése alapján és nem választással nyerték el tisztségüket, tehát jogszerűen nem írhattak alá a megválasztásukat elfogadó nyilatkozatot. Az előírt nyilatkozat összeférhetetlenségre vonatkozó része pedig nem önálló nyilatkozat. Ha a törvény erejénél fogva a társaság valamennyi tagja vezető tisztségviselő, akkor a törvény nem csupán a választás elfogadásáról, hanem az összeférhetetlenségről sem kíván nyilatkozatot, ez következik abból a rendelkezésből, mely kkt. és bt. esetén irányadó. Ezt az álláspontot támasztja alá az is, hogy a határozatlan időre megválasztott vezető tisztségviselők esetén a Ctv. nem írja elő meghatározott időközönként az összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételét.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, s megállapította, hogy az nem jogszabálysértő.
A bejegyzési kérelem formai vizsgálata során a Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése kogensen írja elő a cégbíróság számára annak ellenőrzését, hogy többek között a Ctv. 1. sz. mellékletében felsorolt valamennyi, a bejegyzési kérelem kapcsán szükséges okiratot csatolták-e. Az adott változás-bejegyzési kérelem érintette az ügyvezetőket, hiszen addigi megbízásuk lejárt. A tagok azt a megoldást választották, hogy taggyűlési határozattal módosították a társasági szerződés egyes rendelkezéseit, többek között 2007. február 10-ével határozatlan időre, a társaság két tagja ismételten a társaság ügyvezetője lett. A taggyűlési jegyzőkönyvet, mely a társasági szerződést tartalmazta, a társaság mindkét tagja aláírta, az egyik tag ügyvezetőként, a másik tag hitelesítőként. A változás-bejegyzési eljárásban csatolásra került továbbá a jogi képviselő által aláírt egységes társasági szerződés is.
Figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára a Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy nem a törvény erejénél fogva, hanem a társaság tagjainak döntése folytán vált a társaság mindkét tagja a társaság ügyvezetőjévé, de ennek az adott jogvita eldöntésénél nincs ügydöntő jelentősége az alábbiakra tekintettel.
A Ctv. 1. számú melléklet I/7/a. pontja szerint a cég, illetve változás bejegyzési eljárásban többek között csatolandó a vezető tisztségviselők megválasztását elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata. E szabály alól a Ctv. közkereseti és betéti társaság esetén kivételt ad, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja. Az adott jogkérdés eldöntése szempontjából annak sincs jelentősége, hogy az ügyvezetők megválasztására nem külön taggyűlési határozattal került sor, hanem a taggyűlési határozattal elfogadott társasági szerződésbeli kinevezéssel, ugyanis a Ctv. 1. számú melléklet I/7/a. pontja szerinti iratokat kft. alapítása esetén is csatolni kell, amikor nem taggyűlés választja meg a társaság első ügyvezetőit, hanem arról a társasági szerződésben szükséges rendelkezni [Gt. 12. § (1) bekezdés f) pont]. Tekintettel arra, hogy a megválasztott vezető tisztségviselők aláírták a taggyűlési jegyzőkönyvet, lehet úgy tekinteni, hogy elfogadták a határozatlan időre történő megválasztásukat, kinevezésüket, az azonban vitathatatlan, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tettek eleget. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy jelen ügyben a közkereseti, illetve betét társaságokra vonatkozó szabályokra alappal hivatkozni nem lehet, mivel a bejegyzést kérő kft., kft. esetén pedig a közkereseti, illetve betéti társaságokra vonatkozó speciális rendelkezések nem irányadóak.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen foglalt állást, amikor az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozat hiányában a változás bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító cégbírósági végzést helybenhagyta. A bejegyzést kérő az ismételt kérelem előterjesztésével járó illeték, illetve közzétételi díj fizetési kötelezettségét elkerülhette volna, ha él a Ctv. 45. § (5) bekezdése nyújtotta lehetőséggel.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.012/2008.)