adozona.hu
AVI 2007.3.24
AVI 2007.3.24
A bizonylat nélküli beszerzés adózás előtti eredménycsökkentő tényező (1992. évi LXIV. tv. 7. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1996. június-december hónapokra, 1997-1999. évekre vonatkozóan költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el. Az ennek eredményeként hozott határozatokat a megyei bíróság a felperes keresete alapján eljárva a 2003. január 9. napján hozott 21. számú határozatában hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte.
A felperes a megismételt eljárás eredményeként hozott adóhatósági határozatok ellen is keresetet nyújtott be. Az alperes a per...
AVI 2007.3.24 A bizonylat nélküli beszerzés adózás előtti eredménycsökkentő tényező (1992. évi LXIV. tv. 7. §).
Az adóhatóság a felperesnél 1996. június-december hónapokra, 1997-1999. évekre vonatkozóan költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el. Az ennek eredményeként hozott határozatokat a megyei bíróság a felperes keresete alapján eljárva a 2003. január 9. napján hozott 21. számú határozatában hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte.A felperes a megismételt eljárás eredményeként hozott adóhatósági határozatok ellen is keresetet nyújtott be. Az alperes a per során a keresettel támadott határozatát módosította, majd egy későbbi határozatával kijavította. Elévülés címén törölt 4 790 000 Ft adókülönbözetet, 388 000 Ft adóhiányt és az adóbírság összegét is mérsékelte. Az elsőfokú bíróság a törölt adó-megállapításokra tekintettel megszüntető végzést hozott. A pert az 1 902 000 Ft adókülönbözet, 1 889 000 Ft adóhiány, 746 000 Ft adóbírság és 1 189 341 Ft összegű késedelmi pótlék tekintetében folytatta le.
A bírói felülvizsgálattal érintett körben az alperes határozata a következőket tartalmazza:
A klímaberendezések értékesítésére vonatkozó számlák nem hitelesek, ezért az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 35. § (1) bekezdése értelmében a beszerzési számlákban áthárított általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) nem vonható le. Az 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével a felperes adózás előtti eredményét is módosította.
A felperes jogelődje nem rendelkezett a K. Kft. részére értékesített gépek beszerzéséről bizonylattal. Ezért az alperes az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 66/G. § (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdése alapján eljárva a gépek beszerzési értékét becsléssel határozta meg, és a bizonylat nélküli beszerzés miatt a társaság adózás előtti eredményét csökkentette.
A felperes a perben fenntartott keresetében a tényállás tisztázatlanságára, a döntések megalapozatlan voltára hivatkozva a határozatok hatályon kívül helyezését és az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte.
A megyei bíróság a 14. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a keresettel vitatott körben az alperes határozata megalapozott és jogszerű döntéseket tartalmaz.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg az Art. 1. § (7) bekezdésében, 97. § (4) bekezdésében, az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 14. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az e perben felülvizsgálni kért adóhatósági határozatok - a megyei bíróság 21. számú jogerős ítélettel elrendelt új eljárás eredményeként - érdemi döntések. Az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 73. § (3) bekezdése értelmében a megismételt eljárás során az adóhatóságot a jogerős ítélet rendelkezései, és indokolása köti, a határozathozatal során köteles azt figyelembe venni. E törvényhelynek az alperes eljárása megfelelt. Az alperes ugyanis kapcsolódó vizsgálatot végeztetett el, szakértői véleményt szerzett be annak igazolására, hogy a berendezés beszerzési és értékesítési ára lényegesen eltér a forgalmi értéktől. Megvizsgálta a felperes pénzforgalmi bizonylatait, bankkivonatait, időszaki pénztárjelentéseit. Ezek alapján tette meg megállapításait, vonta le ennek adójogi jogkövetkezményeit a berendezések értékesítésével kapcsolatosan. A felperes a perben - a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint - ellenbizonyítással nem élt. Felülvizsgálati kérelmében is csupán hivatkozott arra, hogy az adóigazgatási eljárásban, illetve a közigazgatási perben lefolytatott bizonyítás álláspontja szerint nem igazolja az "alperesi álláspontot", azaz azt, hogy "az eladás nem valós gazdasági eseményt tükröz". A felülvizsgálati eljárásban azonban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek [Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése]. Jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha a jogerős ítélet iratellenes megállapításokat tartalmaz, a tényállás kapcsán téves, okszerűtlen, a logika szabályaival nyilvánvalóan ellentétes ténymegállapításokat, ténybeli következtetéseket rögzít. Ez pedig a perbeli esetben - az előzőekben részletezettekre figyelemmel - nem áll fenn. A jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében, az Áe. 73. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
A felperesnek az Art. 1. § (7) bekezdésével és a Ptk. 200. § (1) bekezdésével kapcsolatos érvelésére tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az adóhatóság jogosult a szerződések, ügyletek adójogi minősítésére, az adójogi konzekvenciák levonására (724/B/1994. számú AB határozat). Az alperes és az elsőfokú bíróság nem avatkozott be a felek szerződési autonómiájába, a szerződések adójogi következményei megállapítása érdekében a felperes számvitelében tükröződő gazdasági eseményeket vetette össze a helyszíni szemle szerinti adatokkal és egyéb bizonyítékokkal, jogszerűen állapította meg, hogy a kapcsolt vállalkozásokra is figyelemmel a kibocsátott számlák nem hitelesek, ezért az Áfa. tv. 35. § (1) bekezdése alapján a beszerzési számlákban áthárított áfa nem vonható le, illetve a Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes adózás előtti eredményét módosítani kellett.
Az alperes a megismételt eljárásban a K. Kft. részére történő számlakibocsátás tekintetében is eleget tett a megyei bíróság 21. számú jogerős ítéletében foglaltaknak.
A felperes az alperes határozatában és a jogerős ítéletben megállapított tényállás helyességét arra hivatkozva vitatta, hogy a gazdasági esemény valódiságát átadás-átvételi, üzembe helyezési jegyzőkönyv igazolja, illetve a vevő a berendezéseket a tárgyi eszköznyilvántartásában szabályosan szerepeltette. A felperesi érvelés nem helytálló. Az alperes és az elsőfokú bíróság iratszerűen rögzítette, a felperes nem rendelkezett az értékesített gépek beszerzéséről bizonylattal. A K. Kft. sem rendelkezett a gépek leszállításáról szóló szállítólevéllel, illetve átvételi jegyzőkönyvvel. A felperes által beszerzett és általa értékesített gépek típusa nem azonos. A garanciális cserékről, javításokról nem készült jegyzőkönyv, ezekre vonatkozó dokumentumokat a felperes nem adott át, ezt a könyvelése sem igazolja, illetve, az aktiválásra vonatkozó időpontok megelőzik a beszerzés időpontját. Ebből következően az iratszerűen és jogszerűen megállapított tényállásból levont ténybeli és jogkövetkeztetések is helytállóak. A bizonylat nélküli beszerzés ugyanis adózás előtti eredménycsökkentő tényező és az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az áfa-adókülönbözet előírására is jogszerűen került sor az adóköteles tényállásra, az ellenérték nélküli átadásra figyelemmel.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem sért eljárási, illetve anyagi jogszabályt, így azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.214/2005.)