adozona.hu
AVI 2007.2.21
AVI 2007.2.21
Azt, hogy a dolog felett valaki megszerezte-e, gyakorolja-e a hatalmat, a dolog természetéből, rendeltetéséből, a használat módjából kiindulva, a közfelfogás szerint kell megítélni (2003. évi CXXVII. tv. 1. §, Ptk. 187. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság 2003. november 27-én ellenőrzést tartott a F. Ágnes tulajdonában lévő ingatlanon álló, F. Ágnes és a felperes közösen használt fóliagarázsban. Ennek során lefoglalt 13 276 doboz különbféle márkájú, magyar adójegy nélküli dohányterméket és 4 db magyar szeszesital zárjegyet, ez utóbbiak mindegyike nyomdatechnikai úton előállított hamisítvány volt.
Az első fokon eljárt vámhivatal határozatában - jövedéki törvénysértés miatt kötelezte a felperest 7 182 797 Ft jövedéki bírság megfize...
AVI 2007.2.21 Azt, hogy a dolog felett valaki megszerezte-e, gyakorolja-e a hatalmat, a dolog természetéből, rendeltetéséből, a használat módjából kiindulva, a közfelfogás szerint kell megítélni (2003. évi CXXVII. tv. 1. §, Ptk. 187. §)
A vámhatóság 2003. november 27-én ellenőrzést tartott a F. Ágnes tulajdonában lévő ingatlanon álló, F. Ágnes és a felperes közösen használt fóliagarázsban. Ennek során lefoglalt 13 276 doboz különbféle márkájú, magyar adójegy nélküli dohányterméket és 4 db magyar szeszesital zárjegyet, ez utóbbiak mindegyike nyomdatechnikai úton előállított hamisítvány volt.Az első fokon eljárt vámhivatal határozatában - jövedéki törvénysértés miatt kötelezte a felperest 7 182 797 Ft jövedéki bírság megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 10324/2004. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 1. § (4) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes és F. Ágnes a lefoglalásra került adózatlan jövedéki termékek birtokosának tekintendő, míg a zárjegyek tekintetében a felperes minősül kizárólagos birtokosnak. A felperes a birtokában tartott kereskedelmi mennyiségű dohánytermék adózott voltát hitelt érdemlő módon nem tudta igazolni.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperest a lefoglalt jövedéki termék birtokosának kell tekinteni a Ptk. 187. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre figyelemmel. A felelőssége ezért a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja értelmében objektív, felróhatóságra, vétkességre tekintet nélkül fennáll. Ezért az alperes határozata nem sért eljárási és anyagi jogszabályt sem.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Jöt. 2. § (4) bekezdésében, 114. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Ptk. 187. § (1) bekezdése értelmében a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon a hatalmába kerül. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti függetlenül attól, hogy azt a birtokos saját nevében, saját részére, avagy más nevében gyakorolja-e vagy sem, nem függ tudati elemektől. A birtokos személyét mindig a tényleges helyzet alapján kell meghatározni. A birtoklás fajtája (saját vagy idegen birtok), a birtoklás jogos vagy jogalap nélküli volta, a birtok megszerzésének eredeti vagy származékos módja a birtoklás tényén nem változtat. Ugyanazon dolog tekintetében egyidejűleg egyszerre több személy is birtokos lehet. Azt, hogy a dolog felett valaki megszerezte-e, gyakorolja-e a hatalmat, a dolog természetéből, rendeltetéséből, a használat módjából kiindulva a közfelfogás szerint kell megítélni. Az pedig e perben nem vitás tény, hogy a felperes használatában lévő helyiségben voltak a jövedéki termékek. A kifejtettekből következően a felperes birtokosnak minősül.
A Jöt. 1. § (4) bekezdése értelmében csak olyan jövedéki termék szerezhető be és tartható birtokban, amely után az adót megfizették.
Az adójegy nélküli dohánygyártmány függetlenül annak mennyiségéről, adózás alól elvontnak minősül [Jöt. 114. § (2) bekezdés c) pontja]. Az adójegy igazolja ugyanis, hogy a terméket adóraktárban állították elő, az után a jövedéki adót megfizették.
Az a természetes személy, aki olyan jövedéki terméket birtokol, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot köteles fizetni [Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja].
A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az (1) bekezdés alá tartozónak és adózás alól elvont jövedéki terméknek kell tekinteni azt a jövedéki terméket is, amelynek adózott voltát birtokosa számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, felvásárló jeggyel, vámokmánnyal, illetve más hitelt érdemlő módon bizonyítani nem tudja. Az ilyen jövedéki termék után is bírságot kell fizetni.
Tekintettel arra, hogy a felperes - a jogerős ítélet szerinti tényállásból következően - a jövedéki termék adózott voltát hitelt érdemlően nem tudta igazolni, az elsőfokú bíróság helyes ténybeli és jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy az alperes határozata megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek. (EBH 2001/2. 609, BH 2000/8.)
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben nem sért jogszabályt. Ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.057/2005.)