adozona.hu
BH+ 2008.10.453
BH+ 2008.10.453
A cégbejegyzésben bízó, ellenérték fejében jogot szerző fél jóhiszeműségét vélelmezni kell. Ezzel szemben a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jóhiszeműség nem áll fenn [Pp. 164. §, 1989. évi 23. tvr. 2. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1996. július 19-én létrejött adásvételi szerződéssel 10 000 000 forint vételárért eladta az I. r. alperesnek a h.-i L. hrsz.-ú ingatlant. Az I. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba 1996. október 14-én bejegyezték.
Az I. r. alperes 1997. március 5-én létrejött szerződéssel 8 000 000 forint vételárért az ingatlant a II-III. r. alpereseknek adta el.
A felek között több per volt folyamatban, melynek eredményeként a bíróság jogerős ítéletével elrendelte a perbeli in...
Az I. r. alperes 1997. március 5-én létrejött szerződéssel 8 000 000 forint vételárért az ingatlant a II-III. r. alpereseknek adta el.
A felek között több per volt folyamatban, melynek eredményeként a bíróság jogerős ítéletével elrendelte a perbeli ingatlanra eredeti állapot visszaállítása jogcímén a felperes javára bejegyzett tulajdonjog törlését és a II-III. r. alperesek javára az 1997. március 5. napján létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog bejegyzését adásvétel jogcímén.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között 1997. március 5-én létrejött adásvételi szerződés nem létező szerződés, mert a szerződéskötés időpontjában az I. r. alperes képviseletében eljáró szerződést kötő M. J. a részvénytársaság képviseletére már nem volt jogosult. Kérte eredeti állapot helyreállítása címén tulajdonjogának bejegyzését a perbeli ingatlanra. Másodlagos keresetében az I. r. alperes kötelezését kérte 8 000 000 forint vételár és kamatainak a megfizetésére.
Az I. r. alperes a perben nyilatkozatot nem tett, a II-III. r. alperesek a kereset elutasítását kérték.
A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapítása szerint a szerződés megkötésének időpontjában a cégnyilvántartás szerint az I. r. alperes képviseletére M. J. jogosult volt. Ezt az 1997. március 11-ei cégkivonat kétségtelenül igazolja. A képviseleti jogát a cégnyilvántartásban 1997. március 28-án - 1997. február 24-ei hatállyal - törölte a cégbíróság. A Ctvr. 2. § (4) bekezdése szerint az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot.
Megállapítása szerint semmilyen adat nem utal arra, hogy a II.-III. r. alperes a szerződéskötés időpontjában tudott volna arról, hogy M. J. az I. r. alperes képviseletére ne lett volna jogosult. Erről a II-III. r. alperes jogi képviselője a szerződéskötéskor meggyőződött és e jogosultság fennálltát megerősítette az, hogy a szerződés aláírásakor jelen volt a részvénytársaság egyik igazgatósági tagja, dr. K. Z. is. A II-III. r. alperesektől a kellő körültekintés körében elvárható lett volna a cégkivonat szerződéskötés előtt való beszerzése, de az a szerződéskötéskor M. J. képviseleti jogosultságát igazolta volna. A II-III. r. alperesek rosszhiszeműsége akkor lenne megállapítható, ha a valóságos jogi állapotról - M. J. képviseleti jogának fenn nem álltáról - tudtak, vagy tudniuk kellett volna, de bíztak abban, hogy az ő ellenkező tudomásukkal szemben erősebb a cégnyilvántartási bejegyzés. Ilyen adat azonban a perben nem merült fel.
Utalt arra is, hogy az I. r. alperes M. J. eljárását jóváhagyta, a szerződést nem támadta meg és a felek között folyamatban volt számos per egyikében sem hivatkozott arra, hogy a II-III. r. alperesekkel kötött szerződést érvénytelennek tekintené.
A jogerős ítélet ellen - annak az elsődleges keresetet elutasító rendelkezés hatályon kívül helyezése és új határozat meghozatala, másodlagosan új eljárás elrendelése érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy az alperesek 1997. március 5-én kötöttek szerződést, míg a perben csatolt cégkivonat 1997. március 11-én kelt. Az alperesek cégnyilvántartás adataiban bízva történő eljárását semmi nem támasztja alá, mert a cégkivonat hat nappal a szerződéskötése utáni. Semmi nem bizonyítja, hogy a II-III. r. alperesek képviselője a cégadatok vonatkozásában a szerződéskötéskor tájékozódott. Így a II-III. r. alperesek jóhiszeműségének megállapítása iratellenes.
Az, hogy az utólag beszerzett cégkivonat keltének időpontjában a bejegyzett képviselő M. J. volt, pusztán a II-III. r. alperesek szerencséje, jóhiszeműségüket ez nem alapozza meg. Egyébként az utólagos tájékozódás ténye sem tekinthető bizonyítottnak.
Utalt arra is, hogy K. Z. jelenlétére bizonyítás nem lett lefolytatva, így ennek tényként történő megállapításának oka előttük nem tisztázott. Az I. r. alperes valóban nem vitatta a közte és a II-III. r. alperesek közötti szerződést, azonban azt kifejezett nyilatkozatával jóvá sem hagyta. Az utólagos jóváhagyás indokolása iratellenes.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Jogerős ítéletében a bíróság a felperes keresetének elbírálása szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg és helytálló az abból levont jogkövetkeztetés is.
A jogerős ítélet helyesen hivatkozott az alperesek között megkötött szerződés létrejöttekor, 1997. március 5-én hatályban volt a bírósági cégnyilvántartástól és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 2. § (1), (4) és (5) bekezdésében foglaltakra. A (4) bekezdés szerint ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Az nem vitás, hogy 1997. március 5-én a cégnyilvántartás bejegyzése szerint M. J. az I. r. alperes képviseletére jogosultsággal rendelkezett. A cégnyilvántartás közhiteles adatai szerint tehát vélelmezni kell, hogy a II-III. r. alperesek jóhiszeműen jártak el akkor, amikor M. J.-t az I. r. alperes képviselőjének tekintették. Ezen vélelemmel szemben a felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a II-III. r. alperesek tudtak a valós jogi állapotról, arról, hogy M. J. képviseleti joga már nem állt fenn, szemben a cégnyilvántartás bejegyzésével. A perben ezt a tényt a felperes nem bizonyította, ezért ennek következményét a Pp. 164. § (1) bekezdés alapján a felperesnek kell viselnie.
Az a körülmény, hogy a perben becsatolt cégkivonat hat nappal a szerződéskötés utáni, nem alkalmas a II-III. r. alperesek rosszhiszeműségének a megállapítására, mert a cégkivonat hat nappal korábban is ugyanazokat az adatokat tüntette fel. Felülvizsgálati kérelmében a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy ez pusztán a II-III. r. alperesek szerencséje, mely jóhiszeműségüket nem alapozza meg. A perben nem a II-III. r. alpereseknek kellett jóhiszeműségüket bizonyítani, amellett ugyanis vélelem szól. Ezzel szemben a felperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a szerződés megkötésekor a II-III. r. alperesek nem voltak jóhiszeműek.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.VI.21.668/2007.)