adozona.hu
BH+ 2008.10.473
BH+ 2008.10.473
A fegyveres szerv tagjának magasabb beosztásba történő kinevezésénél a rendszeresített rendfokozat nem azonosítható a beosztásban elérhető rendfokozati maximummal [Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pont, 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 1. számú melléklete].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az M.-i Rendőrkapitányságnál főnyomozói beosztásban szolgálatot teljesítő felperest a kapitányságvezető 2003. július 1-jei hatállyal alosztályvezetőnek nevezte ki, mely beosztásban az elérhető rendfokozat alezredes. A kinevezéskor százados rendfokozatot viselő felperesnek a soron kívüli előléptetésre irányuló szolgálati panaszát a megyei főkapitány elutasította.
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2003. július 1-jétől kezdődően őrnagyi rendfokozatba történő...
BH+ 2008.10.473 A fegyveres szerv tagjának magasabb beosztásba történő kinevezésénél a rendszeresített rendfokozat nem azonosítható a beosztásban elérhető rendfokozati maximummal [Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pont, 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 1. számú melléklete].
Az M.-i Rendőrkapitányságnál főnyomozói beosztásban szolgálatot teljesítő felperest a kapitányságvezető 2003. július 1-jei hatállyal alosztályvezetőnek nevezte ki, mely beosztásban az elérhető rendfokozat alezredes. A kinevezéskor százados rendfokozatot viselő felperesnek a soron kívüli előléptetésre irányuló szolgálati panaszát a megyei főkapitány elutasította.A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2003. július 1-jétől kezdődően őrnagyi rendfokozatba történő soron kívüli előléptetésére, és ugyanezen időponttól a százados és az őrnagy rendfokozati illetmény különbözete és késedelmi kamat megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a soron kívüli előléptetés törvényi feltételeivel a kinevezés időpontjában rendelkezett, és az előléptetés nem lehetősége, hanem törvényi kötelezettsége volt az alperesnek.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen nem léptette első soron kívül 2003. július 1. napjával őrnagyi rendfokozatba a felperest. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 76 296 forint illetménykülönbözetet, és késedelmi kamatát. A bíróság megállapította, hogy a főnyomozói beosztáshoz képest az alosztályvezetői beosztás magasabb beosztásnak minősül [Hszt. 2. § s) pont és 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú melléklet], és a felperes százados rendfokozata kettővel alacsonyabb, mint az alosztályvezetői beosztáshoz rendszeresített alezredesi rendfokozat, melyre figyelemmel a soron kívüli előléptetéshez a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mindkét törvényi feltétellel rendelkezett.
A munkaügyi bíróság nem fogadta el az alperesnek azt az érvelését, hogy a perbeli esetre a Hszt. 245/E. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, amely szerint az előléptetés csak lehetőség, mivel a felhívott szabály az általánostól eltérően a vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása során követendő eljárásra vonatkozik.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak azzal az okfejtésével, hogy a Hszt. 245/E. §-t azért nem lehetett a felek közti jogvitában alkalmazni, mert az a vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása esetében irányadó. Ennek ellenére a megjelölt jogszabály alkalmazását mellőzte, mert ahhoz képest a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezést tekintette különösnek, és úgy ítélte meg, hogy az abban megfogalmazott feltételekkel a felperes rendelkezik. Kiemelte, hogy - az alperes álláspontjával szemben - a Hszt. 78. § (1) bekezdés b) pontjának és 80. § (1) bekezdéseinek rendelkezéseiből az a következtetés vonható le, hogy az adott beosztáshoz meghatározott rendfokozati maximumot - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - egyúttal a rendszeresített rendfokozatnak is kell tekinteni.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását kérte a Hszt. 245/E. §-ának mellőzése és a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak helytelen alkalmazása miatt. Vitatta, hogy a két jogszabályhely viszonylatában előző az általános, és az utóbbi a különös szabály, mivel ez a Hszt. 245/E. §-nak a XIX/A. fejezetben való elhelyezéséből, és magából a törvény szövegéből sem következik. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet szerint csak tábornoki és ezredesi rendfokozattal rendszeresített státuszok léteznek, a rendelet 2. számú melléklete csupán az elérhető rendfokozati maximumot határozzák meg. Ebből következően a felperes a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontja alapján nem szerzett jogosultságot a soron kívüli előléptetésre.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes kereseti kérelmének jogalapjaként a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontját jelölte meg, amely szerint a hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb. A jogvita elbírálása során - bár eltérő indokolással - de egyik bíróság sem fogadta el az alperesnek azt az álláspontját, hogy a soron kívül előléptetés a Hszt. 245/E. §-ban foglaltakra figyelemmel a fegyveres szerv részéről csupán lehetőség, de nem törvényi kötelezettség.
A Legfelsőbb Bíróság a Hszt. 245/E. §-ának perbeli esetre vonatkozó alkalmazásának mellőzését illetően az elsőfokú bíróság indokaival ért egyet, mivel a jelzett szakasz a vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása során követendő eljárásra tartalmaz az általánoshoz képest különös rendelkezést.
Ugyanakkor mindkét bíróság tévedett annak megítélésénél, hogy a felperes esetében a Hszt. 80. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mindkét törvényi feltétel megvalósult. Nem vitás, hogy a főnyomozó beosztású felperes alosztályvezetői beosztásba való kinevezése magasabb beosztásba kinevezésnek minősül. A magasabb beosztáshoz rendszeresített rendfokozat meghatározását illetően azonban az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a beosztáshoz rendszeresített rendfokozat nem azonos a beosztásban elérhető rendfokozati maximummal. Erről ugyanis a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet (továbbiakban: R.) egyértelműen rendelkezik, melynek 1. számú melléklete tartalmazza a rendfokozattal rendszeresített státuszok megnevezését, számát és megoszlását, ezek pedig a tábornoki és az ezredesi rendfokozattal rendszeresített státuszok. Ebben a táblázatban a helyi szerv esetében ezredesi rendfokozattal rendszeresített státuszként kizárólag a kapitányságvezető szerepel. A táblázatokban fel nem sorolt egyéb vezetői munkaköröknél a rendelet csak a rendfokozati maximumot írja elő. A jogszabály ugyanezt a megoldást követi, az 2. számú mellékletben található I. besorolási osztály V. besorolási kategóriába tartozó alosztályvezető beosztás esetében is. Olyan következtetés, hogy helyi szervnél betöltött alosztályvezetői beosztáshoz rendszeresített rendfokozat az alezredesi rendfokozat - a másodfokú bíróság álláspontjával szemben - sem a Hszt. 78. § (1) bekezdéséből, sem a 80. § (1) bekezdéséből nem vonható le. Ahogyan ezt a kinevezésről szóló parancs is tartalmazza, csupán az adott beosztásban elérhető rendfokozati maximum az alezredes. Nem állt fenn tehát az a törvényi feltétel, hogy a felperes százados rendfokozata kettővel alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.317/2007.)