adozona.hu
AVI 2004.12.149
AVI 2004.12.149
Az illetéktartozás mérséklése vagy elengedése szempontjából a nem vagyonszerzési illeték esetén a kérelmezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit kell vizsgálni, míg vagyonszerzési illeték esetén a törvény további feltételek vizsgálatát írja elő (1990. évi XCIII. tv. 88. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Legfelsőbb Bíróság 6. számú ítélete kötelezte a felperest - a házastársával egyetemlegesen - 416 600 Ft bírósági illeték megfizetésére. A felperes az Illetékhivatalnál ennek 50%-ának méltányosság címén történő elengedését, illetve a fennmaradó összegnek késedelmi pótlékmentes részletfizetés engedélyezését kérte, melyet az elutasított. Az alperes a határozatot helybenhagyta azzal, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 82. § (5) bekezdése szerint az illeté...
AVI 2004.12.149 Az illetéktartozás mérséklése vagy elengedése szempontjából a nem vagyonszerzési illeték esetén a kérelmezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit kell vizsgálni, míg vagyonszerzési illeték esetén a törvény további feltételek vizsgálatát írja elő (1990. évi XCIII. tv. 88. §)
A Legfelsőbb Bíróság 6. számú ítélete kötelezte a felperest - a házastársával egyetemlegesen - 416 600 Ft bírósági illeték megfizetésére. A felperes az Illetékhivatalnál ennek 50%-ának méltányosság címén történő elengedését, illetve a fennmaradó összegnek késedelmi pótlékmentes részletfizetés engedélyezését kérte, melyet az elutasított. Az alperes a határozatot helybenhagyta azzal, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 82. § (5) bekezdése szerint az illeték mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó feltételek nem állnak fenn.A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását kérte azzal, hogy az illeték egyösszegű megfizetése súlyosan veszélyeztetné családja megélhetését és létfenntartását.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rámutatott, hogy az Áe. 72. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemében hozott határozatnak minősül, mert a méltányosságból hozott döntés is lehet jogszabálysértő.
Megállapította, hogy az alperes határozata érdemben helyes, de nem osztotta a határozat jogi indokolását. A megyei bíróság jogi álláspontja szerint az Art. 82. § (5) bekezdése alapján kizárólag a vagyonszerzési illeték tekintetében jogosult méltányosság gyakorlására. Az alperes az egyébként jogszerűen kiszabott bírósági eljárási illetéket méltányosság jogcímén nem engedheti el, illetve nem mérsékelheti.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását azzal, hogy az Art. 82. § (5) bekezdése alapján nem csupán a szorosan vett vagyonszerzési illeték vonatkozásában gyakorolhat méltányossági jogkört az alperes. A felperes pedig igazolta, hogy a méltányossági kérelem benyújtásának időpontjában fennálltak a méltányossági jog gyakorlásának jogszabályi feltételei.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
Az Art. 82. § (5) bekezdése alapján az illetékügy elbírálására jogosult adóhatóság az illetékfizetésre kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel az illetéktartozást mérsékelheti vagy elengedheti.
A jogerős ítélet a fenti rendelkezésből tévesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy csak a vagyonszerzési illeték esetén van lehetőség az illetéktartozás mérséklésére vagy elengedésére. A jogszabályhely nyelvtani értelmezése alapján egyértelmű; hogy a nem vagyonszerzési illeték esetén a kérelmezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit kell vizsgálni, míg vagyonszerzési illeték esetén a jogszabályalkotó további feltételek vizsgálatát (megszerzett vagyon jellege és a szerzés körülményei) írja elő. Amennyiben a jogszabályalkotó kizárólag a vagyonszerzési illeték esetére kívánta volna megengedni az illetéktartozás mérséklését vagy elengedését, abban az esetben csak egy, és nem két feltételrendszert írt volna elő.
Ezt a jogi álláspontot támasztja alá a BH 1997/539. számú jogesete is, amely éppen bírósági eljárási illeték megfizetésével kapcsolatban fejtette ki, hogy az Art. 82. § (5) bekezdése az illetékügy elbírálására jogosult adóhatóság részére ad módot - többek között - az illetékfizetésre kötelezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire figyelemmel az illetéktartozás mérséklésére vagy elengedésére.
A jogerős ítélet az eltérő jogi álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy az alperes határozata a felperes által felhozott méltányossági indokok vonatkozásában jogszerű volt-e, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a felperes méltányossági kérelmében foglaltakat a jogerős közigazgatási határozat megfelelően mérlegelte-e. (Legf. Bír. Kfv. I. 36.119/2001.)