adozona.hu
AVI 2004.12.148
AVI 2004.12.148
A végrehajtás körébe tartozó határozatok bíróság előtt nem támadhatóak (1990. évi XCIII. tv. 88. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1996. május 15. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az Á., V. u. 25. szám alatti ingatlant, amely az ingatlan-nyilvántartásban 1745 tulajdoni lapon volt nyilvántartva. A Megyei Illetékhivatal az 1996. szeptember 12. napján hozott fizetési meghagyásban kötelezte a felperest 80 000 Ft vagyonszerzési és 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási illetéknek a megfizetésére. Az 1996. október 27. napján hozott határozatában a felperest mentesítette a vagyonátruházási illeték megfize...
AVI 2004.12.148 A végrehajtás körébe tartozó határozatok bíróság előtt nem támadhatóak (1990. évi XCIII. tv. 88. §)
A felperes az 1996. május 15. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az Á., V. u. 25. szám alatti ingatlant, amely az ingatlan-nyilvántartásban 1745 tulajdoni lapon volt nyilvántartva. A Megyei Illetékhivatal az 1996. szeptember 12. napján hozott fizetési meghagyásban kötelezte a felperest 80 000 Ft vagyonszerzési és 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási illetéknek a megfizetésére. Az 1996. október 27. napján hozott határozatában a felperest mentesítette a vagyonátruházási illeték megfizetése alól azzal a feltétellel, hogy a telket 4 éven belűi lakóházzal beépíti és az építkezés befejezését a megjelölt határidő elteltét követő 15 napon belül a használatbavételi engedély benyújtásával igazolja. Felhívta a figyelmét arra is, hogy a használatbavételi engedély benyújtási határidejének elmulasztása esetén a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell a felfüggesztett illetéket megfizetni. Mivel a lakóházzal történő beépítés határideje 2000. május 17-én lejárt, és a felperes a beépítés tényét az illetékhivatal felhívására sem igazolta, az illetékhivatal a 2000. július 12. napján hozott határozatában előírta a 80 000 Ft illetéktartozást, egyidejűleg a feltételes illetékmentesség nyilvántartásból történő törlését rendelte el azzal, hogy az előírt illetéket az eredeti esedékesség napjától járó késedelmi pótlékkal kell megfizetni. A 2000. augusztus 14-én hozott határozatában pedig az illetéktartozás és járulékainak erejéig biztosítási intézkedésként jelzálogjog bejegyzését kérte. A Körzeti Földhivatal 2000. augusztus 21. napján hozott határozatában a jelzálogjogot a Megyei Illetékhivatal javára bej egyezte.A felperes a 2000. augusztus 23-án keltezett, az illetékhivatalhoz 2000. szeptember 5. napján érkezett beadványában kérte az illeték megfizetése alól mentesítsék az ingatlanra vonatkozó építési tilalomra figyelemmel. Ezt a beadványát megismételte. A Megyei Illetékhivatal a 2000. szeptember 18. napján hozott határozatában a feltételes mentesség határidejének meghosszabbítására irányuló kérelmet elutasította. Az alperes a 2001. február 13. napján hozott határozatában a felperes által bejelentett fellebbezést elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdésének a) pontjában, 25. § (2) bekezdésében, az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 82. § (5) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az Itv. a 4 éves határidő meghosszabbítására nem ad lehetőséget, a felperes az építési tilalmat elrendelő jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel 2000. december 31-ig, illetve ezt követően sem tudja ingatlanát lakóházzal beépíteni, az illetéktartozás mérséklése vagy elengedése iránt azonban kérelmet nyújthat be.
Á.-B.-S. Önkormányzatának körjegyzősége a 2000. augusztus 26. napján jogerőre emelkedett határozatában tudomásul vette, hogy a felperes részére eladó személy számára kiadott építési engedély jogutódlás folytán S. A. illeti meg. A jogutód részére a hatóság a korábban nyaralóépületre szóló építési engedélyt lakóházra adta meg feltételekkel.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően. Azzal érvelt, hogy a határozatok nem felelnek meg a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, az Art. 82. § (5) bekezdésében foglaltaknak.
Hivatkozott arra, hogy az építési tilalom miatt önhibáján kívül nem tudott eleget tenni beépítési kötelezettségének. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, határozatában foglaltakat fenntartotta.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az volt a jogi álláspontja, hogy az alperes jogszerű határozatot hozott, mivel a felperes lakóház 4 éven belül történő felépítését határidőben nem igazolta. Az Itv. szerinti 4 éves határidő nem hosszabbítható meg, az illetékmentességet és kedvezményt tartalmazó szabályokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. A felperes az illetéktartozás mérséklésére, elengedésére irányuló méltányossági kérelmet nem nyújtott be az illetékhivatalhoz. A Ptk. 4. §-a szerinti rendelkezések alkalmazása pedig csak a hatályos jogszabályok keretein belül kerülhet sor. A jogvita eldöntésére irányadó törvényi rendelkezéseknek pedig a közigazgatási határozatok megfelelnek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Megismételte a keresetében is előadott érveit.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a pert megszüntetette, egyben a megyei bíróság 8. sorszámú ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte.
Az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 72. § (1) bekezdése és az Art. 86. § (1) bekezdése értelmében bírói felülvizsgálatát csak az ügy érdemében hozott jogerős másodfokú határozatoknak lehet kérni. Érdemi határozatnak csak az olyan államigazgatási döntés minősül, amellyel az arra jogosult szerv az ügy tárgyát képező jogvitát véglegesen eldönti. A Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint a felperes által keresetben felülvizsgálni kért határozatok nem tekinthetők ügy érdemében hozott közigazgatási eljárást véglegesen lezáró, felek közötti anyagi jogvitát eldöntő, bíróság által felülvizsgálható határozatoknak.
Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében ugyanis mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabással történő benyújtásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző a lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. Az Itv. 26. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy ha a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
A felperes esetében az ismertetett tényállásból és jogszabályi rendelkezésekből következően ügy érdemében hozott határozatnak az illetékhivatal által megállapított, de megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket közlő határozat minősül, aminek bírói felülvizsgálatát a felperes nem kérte. Az Itv. 26. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésből következően a felfüggesztett illeték törlésének nem volt helye, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn, ezért az illetékhivatal az Itv. 88. §-a alapján az Art. 67. §-a szerinti rendelkezésnek megfelelően kizárólag az előírt, de megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték behajtása iránt intézkedhetett és intézkedett is, ezáltal az ügy végrehajtási szakba került. Az Itv. 88. §-a folytán alkalmazandó Art. szabályai szerint a végrehajtás körébe tartozóan meghatározott határozatok bíróság előtt nem támadhatóak, ezek ellen a felperes keresetet sem nyújtott be. A felperes az illetékügy érdemi befejezését követően, akkor, amikor a hatóság az illetéktartozás megfizetésére szólította fel, illetve behajtás iránt intézkedett, nyújtott be fel tételes mentesség határidejének meghosszabbítására irányuló kérelmet. Ez - az eljárási szabályokból következően - határozati formában elbírált beadványa azonban az ügy érdemét már nem érinthette, azt nem befolyásolhatta, hiszen az már korábban jogerősen befejeződött. Az e perben felülvizsgálni kért határozatok továbbá nem is az ügy érdemében, azaz nem az illetékfizetési kötelezettség, feltételes illetékmentesség tárgyában hozott döntések, ezért bíróság által nem felülvizsgálható határozatok.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdésének b) pontjára, 157. § a) pontjában, a 275. § (2) bekezdésében, a 275/B. §-ában, 251. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megszűntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte.
Ennek során figyelemmel volt arra is, hogy az alperes határozatában tévesen oktatta ki a felperest a bírói jogorvoslat lehelőségére, valamint arra, hogy kizárólag a felülvizsgálati eljárásban észlelte a bíróság hivatalból a kötelező permegszüntetési okot, azaz azt, hogy a felperes olyan határozat bírói felül vizsgálatát kérte, amely nem tekinthető ügy érdemében hozott bíróság által felülvizsgálható döntésnek. (Legf. Bír. Kfv. I. 36.069/2001.)