adozona.hu
AVI 2004.9.114
AVI 2004.9.114
Az illetékkötelezettség nem csupán az illetékfizetési kötelezettséget jelenti, hanem az ehhez tartozó bevallási, bejelentési kötelezettséget is [1990. évi XCIII. tv. 91. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2000. június 30. napján kötött adásvételi szerződésben megvásárolta a csurgói 1027/A/1. hrsz. alatti 53 m2-es társasházi lakást részletvétellel. A szerződés 8. pontjában az előadó az ingatlan tulajdonjogát a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta.
A felek rögzítették, hogy a vételár teljes kifizetésekor az eladó külön nyilatkozatban járul hozzá a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén történő bejegyzéséhez. Ezt a jognyilatkozatot az eladó 2000. július 17-...
AVI 2004.9.114 Az illetékkötelezettség nem csupán az illetékfizetési kötelezettséget jelenti, hanem az ehhez tartozó bevallási, bejelentési kötelezettséget is [1990. évi XCIII. tv. 91. § (1) bek.]
A felperes a 2000. június 30. napján kötött adásvételi szerződésben megvásárolta a csurgói 1027/A/1. hrsz. alatti 53 m2-es társasházi lakást részletvétellel. A szerződés 8. pontjában az előadó az ingatlan tulajdonjogát a vételár teljes kifizetéséig fenntartotta.A felek rögzítették, hogy a vételár teljes kifizetésekor az eladó külön nyilatkozatban járul hozzá a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén történő bejegyzéséhez. Ezt a jognyilatkozatot az eladó 2000. július 17-én adta meg. A felperes 2000. augusztus 17-én - ajánlott küldeményként - az adásvételi szerződést, az eladó nyilatkozatát a földhivatalnak bejegyzési kérelmével együtt megküldte.
A Megyei Illetékhivatal fizetési meghagyásában a felperest kötelezte 55 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illetéknek, 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéknek és 11 000 Ft mulasztási bírságnak a megfizetésére. A felperes fellebbezésében a mulasztási bírság törlését kérte.
Az alperes határozatában a fellebbezést elutasította, a fizetési meghagyást helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 3. § (3) bekezdésének a) pontjában, 91. § (1) bekezdésében, 82. §-ában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy az adásvételi szerződés érvényességét a tulajdonjog fenntartása nem érinti, az adásvételi szerződést illetékkiszabásra a szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell bejelenteni a földhivatalhoz. A felperes a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesítette.
A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását kérte a mulasztási bírság tekintetében, vitatta annak jogalapját. Az 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 26. § (2) bekezdésében, 29. §-ában foglaltakra figyelemmel azzal érvelt, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozatnak az eladó által kiállított átvételi elismervény és nyilatkozat minősül. Kizárólag az adásvételi szerződés alapján a földhivatal tulajdonjogát nem tudta volna bejegyezni, és a tulajdonjog fenntartással történő értékesítés ténye sem kerülhetett volna feljegyzésre. A nyilatkozat keltétől számított 30 napon belül bejelentési kötelezettségének eleget tett.
Az alperes ellenkérelmében - határozatában foglaltakat fenntartva - a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta, és a felperessel szemben kiszabott 11 000 Ft mulasztási bírságot törölte. Osztotta azt a felperesi jogi álláspontot, mely szerint a tulajdonjog bejegyzésének alapjául csak a bejegyzési engedélyt is tartalmazó szerződés szolgálhat, ha pedig a bejegyzési engedély külön okiratban van, akkor az eredeti okirat csak ezzel együtt adhat alapot a bejegyzésre. A tulajdonjog fenntartással történő eladáskor a bejegyzési engedély megadásáig olyan függő jogi helyzet jön létre, amit az Iny. tv. 26. §-ának (2) bekezdése fogalmaz meg. Az alperes jogszabálysértően kötelezte a felperest a mulasztási bírság megfizetésére. Utalt egyben arra, hogy az Itv. 3. § (3) bekezdésének a) pontja csupán az illetékkötelezettség keletkezésének napját jelöli meg, és ez az időpont független a külön jogszabályban, azaz az Iny. tv.-ben előírt bejelentési kötelezettség napjától.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Érvelése szerint a jogerős ítéletben kifejtett jogi álláspont nem felel meg az Iny. tv. 5. §-ában, 17. § (1) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, a Ptk. 376. § (1) bekezdésében, és az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontjában, (6) bekezdésében foglaltaknak. A felülvizsgálattal érintett körben tévesen állapította meg határozatának jogszabálysértő voltát.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenn tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. sorszámú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Az Itv. 91. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának megszerzését tartalmazó szerződést (okiratot) a földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, vagy bejelentését kötelezettségét elmulasztja, e törvénynek a 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
E törvényi rendelkezésből következően a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy ingatlan tulajdonjogának megszerzése és az ehhez fűző illetékfizetési kötelezettség mikor keletkezik, ettől függ ugyanis a bejelentési kötelezettség kezdő időpontja.
Az Iny. tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy keletkezését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy "a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani".
Az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. A 3. § (6) bekezdése kimondja, hogy a felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
A felek 2000. június 30-án a Ptk. 365. § (1)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő érvényes ingatlan adásvételi szerződést kötöttek. (Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi döntés) Az adásvételi szerződés érvényességét nem befolyásolja a részletvétel, a tulajdonjog fenntartás és az ingatlan birtokba bocsátásával kapcsolatos megállapodás. Ezek egyike sem minősül felfüggesztő, avagy bontó feltételnek, ilyenre a felperes sem hivatkozott, nem eredményeznek függő jogi helyzetet sem. Ilyennek ugyanis csak egy jövőbeni bizonytalan esemény bekövetkezése minősülhet. A vételár megfizetése pedig nem jövőbeli bizonytalan esemény, hanem a szerződési feltételek egyik eleme, a tulajdonjog fenntartással és a birtokba vételre vonatkozó szerződési kikötésekkel együtt. A perben vitatott adásvételi szerződés nem függ hatósági jóváhagyástól, engedélytől, hozzájárulástól, tudomásul vételtől, harmadik beleegyezésétől [Itv. 3. § (5) bekezdése, Iny. tv. 26. § (2) bekezdés második mondata]. A tulajdonjog fenntartás ténye a tulajdoni lapra bejegyezhető. Az ilyen bejegyzés hatálya a bejegyzett elidegenítési és tulajdoni tilalommal azonos. A vételár kifizetését követően a vevő tulajdonjoga rangsor szerint kerül bejegyzésre (Iny. tv. 17. §). Az alperes ezért helytállóan hivatkozott arra, hogy függő jogi helyzet nem állt fenn, az adásvételi szerződés érvényesen létrejött a megkötésének napján, ezért azt a szerződés keltétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz be kellett volna nyújtani. Ennek elmaradása pedig jogkövetkezményt von maga után. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy az Iny. tv. 26. §-ának (2) bekezdése és az Itv. 91. § (1) bekezdése szerinti rendelkezés egymással összhangban áll a tekintetben, hogy a szerződést mely időponttól kezdődően, hány napon belül kell bemutatni illetékkiszabásra. Illetékkötelezettség ugyanis nemcsak az illetékfizetési kötelezettséget jelenti, hanem az ehhez tartozó bevallási, bejelentési kötelezettséget is. Azt, hogy az illetékkötelezettség a szerződés megkötésekor keletkezik, nemcsak az előzőekben nevesített jogszabályi rendelkezések, hanem az illetékelőleg jogintézménye is alátámasztja.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, ezért a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.270/2002.)