adozona.hu
AVI 2004.9.105
AVI 2004.9.105
Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk az Áfa-törvény alkalmazásakor, ha a rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenységet bevétel elérése érdekében végzik (1992. évi LXXIV. tv. 5. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság határozatával az 1996-1998. évekre meghatározott időszakára lefolytatott ellenőrzés alapján áfa adónemben 40 184 000 Ft adókülönbözet, és járulékai megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a felperes részben vállalkozói tevékenységet folytatott, ezen túlmenően közcélú feladatokat is ellátott (vízrendezési, vízszabályozási feladatokat). A közcélú beruházás finanszírozása több forrásból történt. A felperes a közcélú munkákat külső kivitelezővel végezte el...
AVI 2004.9.105 Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk az Áfa-törvény alkalmazásakor, ha a rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenységet bevétel elérése érdekében végzik (1992. évi LXXIV. tv. 5. §)
Az elsőfokú adóhatóság határozatával az 1996-1998. évekre meghatározott időszakára lefolytatott ellenőrzés alapján áfa adónemben 40 184 000 Ft adókülönbözet, és járulékai megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy a felperes részben vállalkozói tevékenységet folytatott, ezen túlmenően közcélú feladatokat is ellátott (vízrendezési, vízszabályozási feladatokat). A közcélú beruházás finanszírozása több forrásból történt. A felperes a közcélú munkákat külső kivitelezővel végezte el, a számlában feltüntetett áfát igényelte vissza. Az alperes szerint e munkálatokkal kapcsolatban a felperes nem minősül áfa-alanynak, mert alapfeladat ellátási kötelezettségét végezte, amely nem minősül szolgáltatásnyújtásnak és nem bevétel elérése érdekében végezte. Az érdekeltségi hozzájárulást az Áfa. tv. szerint nem lehet ellenértéknek tekinteni.A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint az alperes tévedett a felperes áfa-adóalanyiságának megítélése vonatkozásában, jogszerűen igényelve vissza a közcélú munkák esetében rá áthárított általános forgalmi adót.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. A felperes áfa-alanyiságával kapcsolatban a jogerős ítélet hivatkozott az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdésére, mely szerint gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység. Az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdés értelmében adóalany az a természetes, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez tekintet nélkül annak céljára és eredményére.
Az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja szerint ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték.
A jogerős ítélet szerint a felperes vonatkozásában rendszeres tevékenység - amely az üzletszerű alternatívája - és a bevételszerzői jelleg a folyamatos szolgáltatás és annak ellenértékeként kapott érdekeltségi hozzájárulás megfizetése okán egyértelműen megállapítható, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás, illetve a tagokat terhelő ellenszolgáltatás teljesítése a törvény szerint kötelező.
Az Áfa. tv. alapján nem vonható le az a következtetés, hogy nem minősül gazdaságinak az a tevékenység, amelyet törvényi előírás alapján kötelező jelleggel végeznek.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vg. tv.) 34. § (2) bekezdése értelmében a vízgazdálkodási társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően vízközmű-társulat, illetve vízi társulat. Létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére - az e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 2. § (3) bekezdése értelmében a gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
E törvényhelyek együttes értelmezésével a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes a gazdálkodását attól függetlenül végezte saját nevében, hogy tevékenysége során alapfeladatot látott el, vagy pedig a maga által választott vállalkozási tevékenységet végezte. A Vg. tv., illetve a Gt.</a> nem tesz különbséget a kétféle tevékenység között.
Rámutatott arra is, hogy az érdekeltségi hozzájárulás is megfelel az Áfa. tv. által meghatározott ellenérték fogalmának. A vagyoni érték jelleg a hozzájárulás pénzbeni teljesítése miatt kétségbe vonhatatlan és a Ptk. 201. § (1) bekezdése okán is megállapítható.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, mivel az sérti az Áfa. tv. 2. §, 4. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 8. § (1) bekezdés, 16. § (6) bekezdés és a 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket. A felperes által az alaptevékenysége körébe tartozó munkák elvégeztetése körében kifejtette, hogy az ezeket a szolgáltatásokat nem az adóköteles termék értékesítésének és szolgáltatás nyújtásának megalapozása érdekében szerezte be. Így mint végső fogyasztó, a levonás jogát nem gyakorolhatja. A felperes a tagok érdekeltségi hozzájárulását nem meghatározott feladathoz, hanem az alaptevékenysége ellátásához általában kapta. Így az Áfa. tv. vonatkozásában ellenértéknek nem tekinthető.
Hivatkozott a peres felek között hasonló tárgyban folyamatban volt perben született Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.648/2000/5. számú ítéletében.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta annak helytálló megállapításaira utalással. Álláspontja szerint a Gt.</a> és Áfa. tv. alapján a felperes adóalanyisága megállapítható. Az érdekeltségi hozzájárulás ellenérték jellegével kapcsolatban hivatkozott az Alkotmánybíróság 26/2001. (VI. 29.) AB határozatára.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát a fél a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Erre figyelemmel jelen perben azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet megsértette-e az Áfa. tv. 2. §, 4. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 8. § (1) bekezdés, 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, illetve a Vg. tv. 7. §, 8. §, 34. § és 41. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A jogerős ítélet a tényállást kellő részletességgel és helyesen állapította meg, de a Legfelsőbb Bíróság nem osztja az abból levont jogi következtetéseket.
A felperes áfa-alanyiságával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság hivatkozik az 1/2001. KJE számú Jogegységi határozatra, amely kifejtette, hogy a vízgazdálkodási társulatok általános forgalmi adó-alanyiság a közfeladatként végzendő tevékenységek körében az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdésére figyelemmel nem állapítható meg. A Jogegységi határozat is utal az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) számú AB határozatára, melynek indokolása is kifejti, hogy a vízgazdálkodási társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatot lát el, szolgáltatása a vízi létesítmények műszaki hatásának biztosítása.
Az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdése alapján adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Az 5. § (1) bekezdése alapján a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltató tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.
Arra helyesen utalt a jogerős ítélet, hogy a gazdasági tevékenység célja, eredményessége, illetve folytatásának indítéka közömbös. Ugyanakkor tévesen értékelte az alaptevékenység elvégzését gazdasági tevékenységnek. Az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmazza, hogy a rendszeresen, vagy üzletszerűen végzett tevékenységet bevétel elérése érdekében kell végezni.
A Vg. tv. 35. § (1) bekezdés b) pontja alapján a társulat közfeladatként vízitársulat esetén helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el. A (2) bekezdés szerint a vízitársulat közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az AB határozat indokolása is kifejti, hogy a vízgazdálkodási társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatot lát el, szolgáltatása a vízi létesítmény műszaki hatásának biztosítása. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a vízi társulat - így a felperes is - a közfeladatként végzendő tevékenységét nem bevétel elérése érdekében végzi, ezért áfa-adóalanyisága az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdésére figyelemmel nem állapítható meg.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.624/2001.)