adozona.hu
AVI 2004.3.38
AVI 2004.3.38
Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában írt kedvezmény biztosításának együttes feltétele a határidőn belüli értékesítés és annak határidőn belüli igazolása [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. f) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes az 1995. április 24. napján kelt adásvételi szerződés alapján újraértékesítés céljából megvásárolta a B., D. a 47. szám alatti nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A szerződést 1995. május 9-én nyújtották be a Fővárosi Kerületek Földhivatalához, majd az 1995. május 12én érkezett a Fővárosi Illetékhivatalhoz.
A felperes a fentiekben körülírt ingatlanra az adásvételi szerződést megelőzően 1995. április 20-án mint lízingbeadó köt...
AVI 2004.3.38 Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában írt kedvezmény biztosításának együttes feltétele a határidőn belüli értékesítés és annak határidőn belüli igazolása [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. f) pont]
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes az 1995. április 24. napján kelt adásvételi szerződés alapján újraértékesítés céljából megvásárolta a B., D. a 47. szám alatti nem lakás céljára szolgáló helyiséget. A szerződést 1995. május 9-én nyújtották be a Fővárosi Kerületek Földhivatalához, majd az 1995. május 12én érkezett a Fővárosi Illetékhivatalhoz.A felperes a fentiekben körülírt ingatlanra az adásvételi szerződést megelőzően 1995. április 20-án mint lízingbeadó kötött lízingszerződést, amelynek mellékletében az ingatlan eladójaként az adásvételi szerződés eladóját jelölték meg. A szerződést a felek a hatóságoknak nem mutatták be.
Az alperes az 1998. február 16. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága határozatát, amellyel a felperest 602 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és ezzel azonos összegű illetékelőleg megfizetésére kötelezte, mert álláspontja szerint a felperes törvényi határidőben nem tett eleget az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontjának; nem igazolta az elidegenítést.
A Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5. számú - az alperesi határozat megváltoztatása iránti kereseti kérelmet elutasító - ítéletét. Az eljárt bíróságok egyezően arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a felperes az egy éves törvényi határidőn belül illetve további 15 napon belül nem igazolta az ingatlan értékesítését, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján az alperes köteles volt az illetéket megállapítani. A Fővárosi Bíróság arra is rámutatott, hogy a kedvezményre vonatkozó rendelkezéseknek a jogalkotó által szabott feltételei kiterjesztő értelmezésének helye nincs. A rendelkezés a kedvezmény igénybevételének lehetőségét a feltétel határidőben történő teljesítéséhez kötötte. A felperes a törvényi feltételt nem teljesítette, ezért a kedvezmény igénybevételére nem jogosult.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy az az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazott kedvezmény kizárólagos feltétele, az egy éven belüli értékesítés, amelynek az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a lízingszerződés kötésével eleget tett. Álláspontja szerint mivel a jogalkotó a határidő mulasztását jogvesztéshez nem kötötte az alperesnek kizárólag azt kellett vizsgálnia, hogy egy éven belül az értékesítésre sor került-e. Utalt arra is, hogy a 2000. január 1. napjával hatályba lépett és a jogvesztést kimondó rendelkezésnek visszamenő hatályt tulajdonítani nem lehet. Úgy vélte, hogy mulasztása jogvesztést nem eredményezhet, kizárólag mulasztási bírság jogkövetkezménnyel járhat.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perben irányadó Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlan tulajdonjogának a cégbejegyzés szerint ingatlan forgalmazására jogosult vállalkozó által újraértékesítés céljából történő megszerzése, feltéve, hogy a vállalkozó az ingatlant a szerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított egy éven belül értékesíti. Ha a vállalkozó az ingatlan tulajdonjogának elidegenítését ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződéssel - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - nem igazolja, az illetékhivatal megállapítja az illetéket.
A fenti rendelkezés alapján a Legfelsőbb Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a törvényi kedvezmény biztosításának kizárólag az egy éven belüli elidegenítés vagy az is feltétele, hogy az elidegenítés tényét a határidőn belül igazolják. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezés értelmezése körében teljes egészében osztja az eljárt bíróságok jogi álláspontját, ezért az ítéletekben foglaltak ismétlését mellőzi. A felülvizsgálati kérelemre azt emeli ki, hogy - a felperes véleményével ellentétben - az Itv. 26. § (1) bekezdése f) pontjában meghatározott kedvezmény biztosításának együttes feltétele a határidőn belüli értékesítés és annak határidőn belüli igazolása. A határidőn belüli értékesítés igazolásának elmulasztása esetére az illetékügyben eljáró hatóság kötelezettségévé teszi az illeték megállapítását. A határidő leteltével a hatóságnak az illeték megállapítása körében mérlegelési lehetősége nincs. Nem az a feladata, hogy azt kutassa vajon az érintett elidegenítési kötelezettségét teljesítette-e, hanem annak megállapítása, hogy a kötelezettséget határidőben teljesítette-e. A törvényben meghatározott határidő anyagi jogi és nem eljárásjogi határidő, amelynek elmulasztása utóbb igazolható lenne. A 2000. január elsejétől hasonló ügyekben irányadó 23/A. § (8) bekezdése sem szól kifejezett jogvesztésről. Azt mondja ki, hogy a határidő elmulasztása esetén a kedvezmény nem adható meg.
Nem változott tehát a jogi szabályozás lényege, amely szerint a kedvezményt csak a törvényi feltételek teljesítése esetén lehet igénybe venni.
Mindezekre figyelemmel az alperes határozatának jogszerűségét a jogerős ítélet helytállóan állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért azt Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.859/2000.)