adozona.hu
AVI 2004.2.24
AVI 2004.2.24
A korlátozott tulajdonjog megszerzéséhez, annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez kapcsolódhat a visszterhes szerzőkre kiszabható eljárási költség, míg a jogát fenntartótól az nem igényelhető (1990. évi XCIII. tv. 18., 29. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint a felperes nyolc ingatlanát haszonélvezeti jogának fenntartásával, ennek biztosítására a terhelési és elidegenítési tilalom ingatlan nyilvántartásba bejegyzése mellett eladta. Az alperes helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amellyel a felperest az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) melléklete XVI. Fejezetének 1. pontja alapján a vagyonértékű jog bejegyzése kapcsán ingatlanonként 2000 Ft illeték megfizetésére kötelezte.
A felperes kereseti k...
AVI 2004.2.24 A korlátozott tulajdonjog megszerzéséhez, annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez kapcsolódhat a visszterhes szerzőkre kiszabható eljárási költség, míg a jogát fenntartótól az nem igényelhető (1990. évi XCIII. tv. 18., 29. §)
Az irányadó tényállás szerint a felperes nyolc ingatlanát haszonélvezeti jogának fenntartásával, ennek biztosítására a terhelési és elidegenítési tilalom ingatlan nyilvántartásba bejegyzése mellett eladta. Az alperes helybenhagyta azt az elsőfokú határozatot, amellyel a felperest az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) melléklete XVI. Fejezetének 1. pontja alapján a vagyonértékű jog bejegyzése kapcsán ingatlanonként 2000 Ft illeték megfizetésére kötelezte.A felperes kereseti kérelmére a megyei bíróság 2000. március 14. napján hozott 6. számú ítéletével az alperes határozatát a fizetési meghagyásra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Kimondta, hogy a bejegyzési illeték az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy vagyonértékű jog bejegyzéséhez ingatlanonként kötődhet. A vevők kérelmére a szerződések alapján részükre haszonélvezettel terhelten jegyzik be a tulajdonjogot; a haszonélvezeti jog jogosultjának erre külön kérelmet előterjesztenie nem kell. Nincs ezért alapja az ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan kétszeres eljárási illeték kiszabásának.
Az alperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az ítéletnek az Itv. melléklete XVI. fejezete 1. pontjába ütközését állította. Érvei szerint a tulajdonjog szerzőit illetve a vagyoni értékű jog szerzőjét is terheli a jogok bejegyzésére megállapított illeték. A haszonélvezeti jog bejegyzése önálló eljárásban történt, ennek fizetése nem kerülhető ki azon a címen, hogy az része volt a korábbi tulajdonjognak.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a szerződésben foglaltak szerint kizárólag az állagtulajdon megszerzőjét terhelik a költségek; az állagtulajdon bejegyzéséhez kapcsolódhat eljárási illeték viselése.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2000. március 14. napján hozott 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 29. § (4) bekezdése alapján a törvény melléklete tartalmazza az egyes államigazgatási eljárások külön illetékét. A XVI. fejezet 1. pontja szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 2000 Ft az ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jognak a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke. Ez az illeték nem azonos az Itv. 18. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott ingatlannak vagy vagyonértékű jognak a visszterhes megszerzéséért fizetendő illetékkel, hanem az ingatlan nyilvántartásba vételhez kapcsolódó eljárási illeték. A visszterhes szerzéshez, az ingatlanra vonatkozó jog szerzése esetén annak bejegyzéshez kapcsolódó eljárási illeték valamely jog megszerzéséhez és annak kötelező nyilvántartásba vételéhez kapcsolódik. A jog megtartásához a törvény illetékkövetkezményt nem kapcsol. A szerződések szerint a felperes a tulajdonosi jogosítványok összességét megtestesítő tulajdonjogának egy részét ruházta át, míg annak egy részét megtartotta. Esetében tehát nem ingatlanra vonatkozó jog szerzéséről, hanem megtartásáról van szó. Az, hogy a korlátozott tulajdonjog megszerzésének óhatatlan velejárója, hogy a felperes haszonélvezeti jogát egyúttal be kell jegyezni nem változtat azon a tényen, hogy a felperes nem szerzett, hanem megtartott jogot. A korlátozott tulajdonjog megszerzéséhez, annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez kapcsolódhat a visszterhes szerzőre kiszabható eljárási költség; míg a jogát fenntartótól az nem igényelhető. Ezzel az indokolásbeli kiegészítéssel helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor a keresettel támadott alperesi határozat jogszabályba ütközését megállapította.
A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.469/2000.)