adozona.hu
AVI 2003.12.136
AVI 2003.12.136
A vagyonszerző és nem más nevében szerezhet mentességet a vagyonszerzési illeték megfizetése alól (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesek 1990. december 12-én megvásárolták a 1080 m2 kiterjedésű beépítetlen ingatlant, amelynek négy éven belül családi házzal történő beépítését vállalták. A Fővárosi Illetékhivatal az 1991. augusztus 29. napján kelt 01-91 valamint 02-91 számú fizetési meghagyásaival a felpereseket 121 000, 121 000 forint vagyonszerzési és eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperesek kérelmére az 1992. július 7. napján kelt határozataival 12...
AVI 2003.12.136 A vagyonszerző és nem más nevében szerezhet mentességet a vagyonszerzési illeték megfizetése alól (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperesek 1990. december 12-én megvásárolták a 1080 m2 kiterjedésű beépítetlen ingatlant, amelynek négy éven belül családi házzal történő beépítését vállalták. A Fővárosi Illetékhivatal az 1991. augusztus 29. napján kelt 01-91 valamint 02-91 számú fizetési meghagyásaival a felpereseket 121 000, 121 000 forint vagyonszerzési és eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperesek kérelmére az 1992. július 7. napján kelt határozataival 120 000, 120 000 forint vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség teljesítését - azok nyilvántartásba vétele mellett - 1995. január 14. napjáig azzal függesztette fel, hogy a lakóház felépítését a felperesek használatbavételi engedély bemutatásával igazolhatják.A felperesek 1992. május 4-én az ingatlant apportként a tulajdonukban levő "M." Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft.-nek vitték be. A felperesek 1996. október 7. napján bejelentették, hogy 1992. április 27. napján megkapták a használatbavételi engedélyt, azonban utóbb azt az "M." Kft. nevére kijavítva adták ki.
A felperesek a felfüggesztett illetékfizetési kötelezettségük törlését arra hivatkozva kérték, hogy egy lakás a tulajdonukban maradt.
A Fővárosi Illetékhivatal 1997. április 14. napján kelt határozatával a kérelmeket elutasította, mert megállapította, hogy a felperesek az ingatlant elidegenítették; nem teljesítették az Illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételt. Az alperes az 1997. szeptember 23. napján kelt határozataival a felperesek fellebbezését elutasította.
A felpereseknek az alperesi határozatok hatályon kívül helyezésére, másodlagosan egy lakás tekintetében fennálló az illetékfizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó kereseti kérelmeit a Pesti Központi Kerületi Bíróság az 1998. november 20. napján kelt 13. számú ítéletével elutasította és a felpereseket az alperesi perköltségek és a feljegyzett illetékek megfizetésére kötelezte. A felperesek fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság az 1999. június 21. napján kelt 2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítéletben a Fővárosi Bíróság osztva az elsőfokú bíróság álláspontját kifejtette, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja valamint a (2) bekezdés szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a szerzés akkor mentes, ha a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonon a lakóház építését befejezik és ezt az illetékhivatalnál a szerző fél a határidő lejártát követő 15. napig a használatbavételi engedéllyel igazolja. A felperesek a határidőn belül a nevükre szóló használatbavételi engedéllyel az illetékmentesség törvényi feltételeit igazolni nem tudták, ezért nem sértett jogszabályt az alperes, amikor a felperesi kérelmeket elutasította és a fizetési kötelezettségeket megállapította. Utalt még arra is, hogy az illetékmentesség szigorú törvényi feltételeinek kiterjesztő értelmezésére lehetőség nincs.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének kereseti kérelmük szerinti megváltoztatását; másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe ütközik. Előadták, hogy az abban foglalt törvényi feltételeket teljesítették: felépítették a lakóházat, amelyet használatbavételi engedéllyel igazoltak. Azzal érveltek, hogy jogszabály nem kívánja meg, hogy a használatbavételi engedély a szerzők nevére szóljon, amelyet nevükről kérésükre javított át az építési hatóság. A használatbavételi engedély hozatalának időpontjában az ingatlan tulajdonosai voltak. Figyelmen kívül maradt az a körülmény is, hogy az ingatlan 1/2-ed része a nevükön maradt, így a legrosszabb esetben is csak az 1/2-ed rész utáni illeték megfizetésére kötelezhetők.
Az alperes az ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A perbeli jogvitára irányadó Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak) a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. A (2) bekezdés alapján a vagyonszerző az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítését - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - használatbavételi engedéllyel igazolja, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
A felhívott rendelkezések világosan kimondják, hogy a vagyonszerző és nem más a nevében szerezhet mentességet a vagyonszerzési illeték megfizetése alól. A törvényben meghatározott határidőig ezért a szerzőnek kell a lakóházat felépíteni, amely törvényi kötelezettség teljesítését másnak a nevére szóló használatbavételi engedély nem, csak a szerző nevére szóló képes igazolni. A törvény tehát a mentesség megadását a szerző személyéhez az általa teljesített és az illetékhivatalnál ekként igazolt tevékenységéhez kapcsolja. A mentesség törvényi feltételeit nem elégíti ki, hogy valaki építkezik az ingatlanon, és az sem, hogy valaki nevére szólóan bocsátanak ki használatbavételi engedély. A felperesek elmulasztották, hogy a nevükre szóló használatbavételi engedéllyel a mentesség megadásának törvényi feltételeit igazolják az illetékhivatalnál. A jogvita elbírálásánál tényként azt kellett megállapítani, hogy a megszabott határidőben a felperesek a nevükre szóló használatbavételi engedéllyel nem igazolták a mentesség megadásához szükséges törvényi feltételt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy a jogerős ítélet nem ütközött jogszabályba, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.209/2000.)