adozona.hu
AVI 2003.10.110
AVI 2003.10.110
Ha a fél nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, szerzés hiányában illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik (1990. évi XCIII. tv. 18. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes mint vevő, és a W. E. Kft. mint eladó 1998. november 30. napján adásvételi szerződést kötött. Az adásvételi szerződés teljes egységét képezi az "A" rész, "B" rész, a Kiegészítő Megállapodás, valamint az I. sz. melléklet (helyszínrajz), a II. sz. melléklet (eladó által nyújtott szolgáltatások, műszaki leírás) és a III. sz. melléklet (Működési Szabályzat - Társasházi Alapító Okirat Alapelvei). A szerződés tárgya az eladó által felépítendő Ny. C. C. Bevásárlóközpontban felépített 25 m...
AVI 2003.10.110 Ha a fél nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, szerzés hiányában illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik (1990. évi XCIII. tv. 18. §)
A felperes mint vevő, és a W. E. Kft. mint eladó 1998. november 30. napján adásvételi szerződést kötött. Az adásvételi szerződés teljes egységét képezi az "A" rész, "B" rész, a Kiegészítő Megállapodás, valamint az I. sz. melléklet (helyszínrajz), a II. sz. melléklet (eladó által nyújtott szolgáltatások, műszaki leírás) és a III. sz. melléklet (Működési Szabályzat - Társasházi Alapító Okirat Alapelvei). A szerződés tárgya az eladó által felépítendő Ny. C. C. Bevásárlóközpontban felépített 25 m2 alapterületű ID 071 üzletszámú ingatlan, melynek földterületi címe Budapest, V. út 1-3. Az adásvételi szerződést 1998. december 16-án nyújtották be a Fővárosi Kerületek Földhivatalához.A Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala fizetési meghagyásában 3 148 300 Ft illeték, ezen belül ugyanekkori összegű illetékelőleg megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, utalva arra, hogy az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A létrejött szerződés tartalmazza a szükséges elemeket, az érvényes, tehát illetékkötelezettség keletkezett. A felek a szerződés hatályát felfüggesztő feltételhez nem kötötték, a vételár megfizetése ilyennek nem tekinthető. A szerződés hatályosulását nem érinti a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat. Az elállási jog kikötése sem eredményezi az illetékkötelezettség későbbi időpontban való keletkezését.
A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott felperesi kereset alapján az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően - az eljárási illetéket meghaladó részében - hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a szerződést adásvételi szerződésnek és nem előszerződésnek kell tekinteni. A szerződés tartalmazza mind az eladó, mind a vevő személyét, és az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás is kitűnik. Ugyanakkor megállapította, hogy a szerződés "A" részének 6. pontjában a földterület elhelyezkedése és helyrajzi száma szerepel, míg az üzlet megjelölésénél pusztán egy fantázia megjelölés az 1. sz. melléklet szerint.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerződés ellentmondó és több jövőbeni eseményre rendelkezése miatt a közigazgatási eljárás során az Áe. 26. § (1) bekezdésére figyelemmel a szerződés rendelkezéseivel kapcsolatban a felperest nyilatkozattételre kellett volna felhívnia, illetőleg részére hiánypótlási felhívást kellett volna küldeni.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 1. §-a akként rendelkezik, hogy visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ebből következik, hogy az illetékfizetési kötelezettség vagyonszerzést feltételez.
Az Itv. 91. és 92. §-a jól mutatja, hogy a földhivatali, illetőleg az illetékhivatali eljárás szorosan összefügg egymással. Ugyanazon szerződést kell ugyan eltérő szempontok szerint értékelni, azonban ez nem eredményezheti azt, hogy az egyik közigazgatási eljárásban a szerződést érvényesnek, míg a másik közigazgatási eljárásban érvénytelennek lehet minősíteni.
A Fővárosi Kerületek Földhivatala által 2001. február 26. napján hozott határozat a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította. Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a perbeli adásvételi szerződés érvénytelen, és a tulajdonjog bejegyzésére ez iránt alkalmatlan, épp az ingatlanszerződésbeli megjelölése miatt.
Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy azok a tények, amelyek alapján a földhivatal a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet elutasította, már a szerződéskötéskor is fennálltak. Ezt az illetékhivatali eljárás során az első- és másodfokú hatóságnak észlelnie kellett volna.
Az alperes jogszabálysértést követett el, amikor a felperest nem hívta nyilatkozatra a tekintetben, hogy a szerződésben foglaltak szerint a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént-e vagy sem. Bár a földhivatali határozat a felülvizsgálat közigazgatási eljárást követően született, mégis azt támasztja alá, hogy az alperes a perbeli szerződést nem kellően vizsgálta és értékelte, hiszen az alkalmatlan volt arra, hogy a felperes vagyonszerzése megvalósuljon.
Az alperesi határozat illetékelőlegre vonatkozó rendelkezése pedig sérti az Itv. 77/A. § (1) bekezdését, hiszen illetékelőleget a fizetési kötelezettnek a szerzés után kell fizetnie, itt azonban a szerzés nem valósult meg.
Rögzítette, hogy az alperesi határozat meghozatalakor fennállt tényállás szerint a felperes az 1999. szeptemberében kötött szerződés alapján tulajdonjogot szerezni nem tudott, és ezt az alperesnek a tényállás kellő tisztázása mellett eljárása során is észlelnie kellett volna, a szerzést ugyanis nem a közigazgatási határozatok meghozatalát követően bekövetkezett változások gátolták.
Erre figyelemmel a határozatokat a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, új eljárás elrendelését mellőzte, mert a Fővárosi Kerületek Földhivatala határozata értelmében a perbeli szerződés érvénytelen és tulajdonjog bejegyzésére ezáltal alkalmatlan.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a földhivatal elutasító határozata a jelen per alperese határozatának meghozatala után született, így az nem volt ismert. Ez olyan új tény, amely új közigazgatási eljárás megindítására ad alapot. Álláspontja szerint a bíróság olyan kérdésben határozott, amiben nem volt jogosult. A földhivatali döntést nem lett volna szabad figyelembe vennie, de ha már figyelembe vette, nem megfelelően ítélte meg a bejegyzés elutasításáról szóló határozatot, ugyanis az a szerződés érvényességét nem érinti. Hivatkozott az Itv. 80. § (1) bekezdésére, ez teremti meg a jogi lehetőséget, hogy a közigazgatási szerv az új tény ismeretében törölje az illetéket. A felülvizsgálati kérelmében több Legfelsőbb Bíróság eseti döntésre hivatkozott jogi álláspontjának alátámasztására.
A felperes ellenkérelmében az alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy új tény nem következett be, az alperesnek számolnia kellett volna a földhivatali elutasítással, mivel a vétel tárgya azonosíthatatlan volt.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek kapcsán megállapította, hogy a Fővárosi Kerületek Földhivatalának tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasító határozata valóban az alperesi határozat meghozatalát követően született. Ugyanakkor a földhivatal és az illetékhivatali eljárások szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha valaki nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát [Ptk. 117. § (3) bekezdés], szerzés hiányában illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezhet [Itv. 18. § (1) bekezdés].
A Fővárosi Kerületek Földhivatalának határozata alapján pedig a felperes által kötött adásvételi szerződés a tulajdonjog bejegyzésére alkalmatlan volt. Ennek következtében lényegében az illetékkiszabási eljárást megindító bejelentés jogalap nélkülivé vált.
Az alperes arra hivatkozott felülvizsgálati kérelmében, hogy a tények, körülmények utóbb bekövetkezett változása a közigazgatási perben már nem vehető figyelembe. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a tulajdonjog bejegyzésének elutasítására nem a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változások miatt került sor, a szerződés hiányosságai, a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetőségének akadálya már az illetékkiszabásra való bejelentkezéskor is fennállt.
A tulajdonszerzést tehát nem a közigazgatási határozatok meghozatalát követően bekövetkezett változások gátolták.
Az alperes által hivatkozott Legfelsőbb Bíróság eseti döntések bár részben illetékügyben, illetve részben közigazgatási határozat tényállásának felülvizsgálhatóságával kapcsolatos ügyekben keletkeztek, de eltérő tényállásuk miatt jelen ügyre nem alkalmazhatóak.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 36.048/2001.)