adozona.hu
AVI 2003.9.97
AVI 2003.9.97
A jogszabály által megengedett többleten felüli mennyiségre jövedéki adófizetési kötelezettség keletkezik és jövedéki bírságot kell fizetni (1997. évi CIII. tv. 15., 76. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 2000. július 13-án készletfelvételt és elszámolást tartott a felperes által K., Cs. út 2. szám alatt működtetett üzemanyagtöltő állomáson, 2000. március 30-tól 2000. július 13-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzés során azt állapította meg, hogy az üzemanyagtöltő állomáson a tényleges készleten lévő gázolaj mennyisége 5636 literrel több, mint amennyi a számlákkal igazolt beszerzés, az előző elszámolási időszak zárókészlete, az értékesített mennyiség, valamint az üzemany...
AVI 2003.9.97 A jogszabály által megengedett többleten felüli mennyiségre jövedéki adófizetési kötelezettség keletkezik és jövedéki bírságot kell fizetni (1997. évi CIII. tv. 15., 76. §)
A vámhivatal 2000. július 13-án készletfelvételt és elszámolást tartott a felperes által K., Cs. út 2. szám alatt működtetett üzemanyagtöltő állomáson, 2000. március 30-tól 2000. július 13-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzés során azt állapította meg, hogy az üzemanyagtöltő állomáson a tényleges készleten lévő gázolaj mennyisége 5636 literrel több, mint amennyi a számlákkal igazolt beszerzés, az előző elszámolási időszak zárókészlete, az értékesített mennyiség, valamint az üzemanyagtöltő állomás nyilvántartása alapján lehetne. A vámhivatal a többlet mennyiségét csökkentette a tartály és mérőeszköz mérési bizonytalanságával, valamint a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül forgalmazott gázolajmennyiség 0,5%-ával. A csökkentést követően a többlet mennyisége 3168 liter gázolaj volt, aminek adózott voltát a felperes igazolni nem tudta.Az első fokon eljárt közigazgatási szerv a felperest jövedéki törvénysértés miatt kötelezte 2 531 112 Ft jövedéki bírságnak, 253 111 Ft jövedéki adónak a megfizetésére. Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 15. § (2) bekezdésében, 76. § (1)-(4) bekezdésében, a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (továbbiakban: PM r.) 8. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a megállapított többletre vonatkozóan semmilyen beszerzést igazoló bizonylattal, illetve okmánnyal nem rendelkezik. Az eljárás során semmilyen bizonyíték nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az elszámolás során számítási hiba vagy a kútoszlop meghibásodása okozta volna a többlet keletkezését. A vámhivatal minden jogszabály szerint elszámolható eltérést figyelembe vett, az ezen felüli többlet csökkentése nem lehetséges, nincs mérlegelési lehetősége a szankciók alkalmazását illetően.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, fizetési kötelezettségének törlését kérte. Azzal érvelt, hogy az üzemanyag többlet keletkezését a kútoszlop meghibásodása okozhatta, ezért "tényleges többlet", adózatlan termék üzemanyagtöltő állomáson nem volt. A beszerzési számlák bemutatásával igazolta a mérési többletként jelentkező üzemanyag adózott voltát, üzemanyagot kizárólag az M. Rt.-től szerzett be. Hivatkozott arra is, hogy jövedék nyilvántartásának hitelességét, szabályosságát az alperes is elfogadta, ebből a nyilvántartásból sem állapítható meg többlet, ezért a jövedéki bírság és jövedéki adó kiszabása jogszerűtlen volt.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal (továbbiakban: OMH) és G. Lajos igazságügyi könyvszakértő magánszakvéleményét az alperes határozatának indokolásában megfelelően és helytállóan értékelte. A kútoszlop meghibásodása miatti többletmérést a kútoszlop javítását, illetve a javítás utáni minősítést végző szakemberek, továbbá az OMH magánszakvéleménye nem támasztotta alá. A kútoszlop és a mérőműszer meghibásodását ezek csupán lehetőségként említik meg. Az üzemanyag térfogatváltozásával, valamint a kimérő szerkezet mérési pontatlansága miatti eltérésből adódó különbségeket a közigazgatási szerv a PM r.-ben foglaltaknak megfelelően csökkentette, ezt meghaladó üzemanyagtöbblet nem érvényesíthető. Az a tény, hogy a felperes kizárólag az M. Rt.-től vásárol gázolajat, nem bizonyítja a felperes által kimentési okként hivatkozott elháríthatatlan külső tényezőt. A felperes a keresetében nem jelölt meg jogszabálysértést, amelyet az alperes az üzemanyagtöltő állomás elszámoltatása során elkövetett volna. Mindezekre tekintettel a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozatok nem sértenek jogszabályt. Az elvégzett számítások alapján a felperesnél jövedéki bírság, illetve jövedéki adó előírását eredményező gázolajtöbblet keletkezett, ezért a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 26. § (1) bekezdésére, a Pp. 163. § (1) bekezdésére és 177. § (1) bekezdésére alapítottan sérelmezte szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványának elutasítását. Vitatta a bizonyítékok értékelését, azzal érvelt, hogy hitelt érdemlően igazolta a forgalmazott termékek adózott voltát. Tévesnek kérte értékelni az ítéletben kifejtett jogi álláspontot. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság más ügy iratainak beszerzésével jogsértő bizonyítást foganatosított, illetve az Áe. 19. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyva nem értékelte kellő súllyal azt, hogy a közigazgatási eljárás során olyan ügyintéző járt el, akitől az ügy elfogult megítélése nem volt elvárható.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés miatt lehet kérni, az anyagi és eljárási jogszabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ha a bíróság ítéletében megállapított tényállás iratellenes, okszerűtlen, vagy logikai ellentmondást tartalmaz, a jogszabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. Felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértés csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg. [Pp. 270. § (1) bekezdése, 206. § (1) bekezdése, 221. § (1) bekezdése]
A jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Megjelöli mindazokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett. Utal azokra az okokra, amelyek miatt nem találta bizonyítottnak, hogy a többlet a kútoszlop meghibásodása miatt keletkezett volna és azt is, ami miatt a szakértői bizonyítást mellőzte. Ezek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság csupán arra kíván rámutatni, hogy a felperes által hivatkozott OMH állásfoglalás és egyéb bizonyíték sem igazolja, hogy a vámhivatal az elszámolás során számítási hibát vétett volna, vagy konkrétan a kútoszlop meghibásodása okozta volna a többletet. A javításról készült jegyzőkönyvek és minősítésről kiállított bizonyítvány az OMH állásfoglalás értelmében is alaki hiányos, ezáltal hitelességük megkérdőjelezhető. A jogerős ítéletet hozó bíróság helytállóan utalt arra, hogy az alperes a döntését nem egy, hanem több bizonyíték egybevetésére és helytálló értékelésére alapította. Iratellenes a felperes azon érvelése, mely szerint a bírságköteles többlet tekintetében az igazolási kötelezettségének eleget tett volna. A gázolajbeszerzésekről az M. Rt. által kiállított számlák ugyanis nem igazolják az üzemanyagtöltő állomáson talált összes mennyiséget, a megállapított többletre vonatkozóan a felperes beszerzést igazoló bizonylattal, okmányokkal nem rendelkezett. E perbeli üggyel hasonló ténybeli és jogi megítélési ügy iratainak a bizonyítási eljárás keretében történő beszerzése nem minősíthető az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértésnek. A jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, ami az ezt megelőző bírósági eljárásnak is tárgya volt. A felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség jogerős ítélettel el nem bírált megtámadási jogcím érvényesítésére. [Pp. 270. § (1) bekezdése] Ezért a felülvizsgálati bíróság érdemben nem foglalkozott a felperesnek az Áe. 19. § (3) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos érvelésével. Az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi álláspont helytálló, megfelel a PM r. 8. § (1) bekezdésében és a Jöt. 15. § (2) bekezdésében, 76. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak. A törvényi rendelkezések értelmében ugyanis a jogszabály által megengedett többleten felüli mennyiségre jövedéki adófizetési kötelezettség keletkezik, és jövedéki bírságot kell fizetni. A vámhivatalnak nincs mérlegelési lehetősége a jogkövetkezmények alkalmazását, illetve annak mértékét illetően. Az előzőekben említett törvényhelyek kógens rendelkezéseket rögzítenek. A jogerős ítélet pedig helytállóan utalt arra, hogy a felperes nem jelölt meg olyan jogszabálysértést, amit az alperes az üzemanyagtöltő állomás elszámolása során elkövetett volna.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, az ügy érdemi elbírálására is lényeges kihatással járó eljárási szabálysértés nem történt. Ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35 706/2001.)