adozona.hu
AVI 2003.6.72
AVI 2003.6.72
Jövedéki ügyben nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki terméket megszerző jó- vagy rosszhiszemű-e (1997. évi CII. tv. 76. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság 1999. május 13-án jövedéki ellenőrzést tartott a felperes tulajdonában lévő ingatlanon. Az ellenőrzés során bornak látszó terméket foglaltak le, amelyekre vonatkozóan a felperes úgy nyilatkozott, hogy a K. és Társa kft.-től, valamint K. Ádám egyéni vállalkozótól vásárolta, a termékre vonatkozóan számlával és az Országos Borminősítő Intézet (továbbiakban: OBI) engedélyével rendelkezik. A folyadékból a vámhatóság mintát vett, az OBI a véleményét elkészítette. E szerint az 1600 lite...
Az alperes az ellenőrzés eredményeként hozott elsőfokú 13-2000., 14-2000. számú határozatokat megváltoztatva a 2000. június 28-án kelt határozatában a felperest kötelezte 710 400 Ft jövedéki bírságnak, 142 080 Ft jövedéki adónak a megfizetésére. Döntését az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 58. § (3) bekezdésében, 56. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdés b) és c) pontjában, (3) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 59. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes olyan jövedéki terméket birtokolt, ami adózás alól elvontnak minősül. Az általa birtokolt jövedéki termék eredetét, származását, birtoklásának jogszerűségét, adózott voltát a Jöt. által előírt módon nem igazolta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes eljárása nem felelt meg az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 26. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Jöt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében nem tekinthető jövedéki adó alanyának. Hivatkozott arra is, hogy a köztes alkoholterméket borként szerezte be, ennek alátámasztására csatolta K. Ádám vállalkozó bélyegzőjével ellátott számlát, mellékelte a vele szemben adócsalás vétsége miatt hozott nyomozást megszüntető ügyészségi határozatot.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes a feltárt bizonyítékok egybevetésével és okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg a határozatok szerinti tényállást, az abban foglaltakat nem teszi megalapozatlanná a felperes által perben csatolt iratok. E körben utalt arra, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban számlára nem hivatkozott, számlát nem csatolt, ellentmondásos nyilatkozatokat tett. A felperesre a Jöt. személyi, illetve tárgyi hatálya kiterjed, az OBI és Vegyvizsgáló Intézet véleménye alapján ugyanis a lefoglalt folyadék köztes alkoholterméknek és nem bornak minősül. Annak származását a felperes a számviteli törvény előírásainak megfelelő bizonylattal nem igazolta. A felperes által becsatolt számla borról szól, és nem köztes alkoholtermékről. Ezért az alperes a jövedéki bírság és a jövedéki adó megfizetésére a felperest jogszerűen kötelezte.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy az ítéletben megállapított tényállás iratellenes, téves megállapításokat tartalmaz, nem a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul, ezért jogszabálysértő. Nem felel meg a Jöt. 15. § (2) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak, tévesen rögzíti azt is, hogy a felelősség objektív alapú. Vitatta a folyadék nem habzó, köztes alkoholtermékkénti minősítését, bizonyítási indítványában a büntetőügy iratainak beszerzését kérte.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felül vizsgálati eljárásban bizonyítás fel vételének nincs helye, olyan tények, illetve olyan jogcím, amelyeket a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően a perben nem vetettek fel, felülvizsgálati eljárásban jogszabálysértés alapjaként nem használhatóak fel. [Pp. 235. § (1) bekezdése, 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése] Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes bizonyítási indítványának nem adott helyt. E körben mutat rá arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogvita tárgyát az már nem képezhette, hogy a folyadék habzó köztes alkoholterméknek minősül-e vagy sem a Jöt. 58. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel ezt a felperes a keresetében nem vitatta. Erre vonatkozóan egyébként nemcsak az OBI véleménye áll rendelkezésre, hanem a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének szakvéleménye is.
Az alperest, továbbá a bíróságot is tényállás tisztázási kőtelezettség kizárólag a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében terheli. [Pp. 163. § (1) bekezdése] Azt pedig a bírósági eljárásban, továbbá a felülvizsgálati eljárásban is nem vitatott tényként kellett kezelni, hogy a perrel érintett termék a Jöt. hatálya alá tartozó nem habzó köztes alkoholtermék. [Jöt. 3. § (2) bekezdésének e) pontja, 58. § (3) bekezdése] A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig adófizetésre kötelezett az is, aki adózatlan jövedéki terméket a törvény rendelkezéseitől eltérő módon jogellenesen megszerez, birtokol, forgalomba hoz. A Jöt. 76. § (1) bekezdésének b) pontja, továbbá a (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében pedig jövedéki bírságot kell fizetnie annak is, aki olyan jövedéki terméket birtokol, amely tekintetében a származást, továbbá az adó megfizetését számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerű kísérő okmánnyal vagy vámokmánnyal igazolni nem tudja. Az ismertetett törvényi szabályozásból következően nincs jelentősége annak, hogy a jövedéki terméket, a nem habzó köztes alkoholterméket a felperes milyen módon, milyen körülmények között szerezte meg. Tudott-e azok jogellenes voltáról, jó, avagy rosszhiszemű magatartást tanúsított-e vagy sem. A felperes által csatolt, illetve hivatkozott számla 1600 liter bor megvásárlását tanúsítja és nem 1600 liter nem habzó köztes alkoholtermék, azaz jövedéki termék eredetét és adózott voltát igazolja.
A kifejtettekből következően mind az alperes, mind pedig a jogerős ítéletet hozó bíróság az ügy eldöntése szempontjából releváns tényeket tisztázta, a jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A jogerős ítéletben megállapított tényállás nem jogszabálysértő, az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetés pedig helyes, megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, eljárási szabálysértés nem történt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.160/2001.)