adozona.hu
AVI 2003.3.34
AVI 2003.3.34
A szerzés az Itv. 18. § (1) bekezdése esetében ténybeli feltételként, míg a 77/A. § (1) bekezdése szerinti törvényi hely tekintetében megdönthető vélelemként jelenik meg (1990. évi XCIII. tv. 18., 77/A. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes, mint vevő és a W. E. Kft. mint eladó 1998. november 30-án szerződést kötött egymással. A szerződés "A" részből, "B" részből valamint a Kiegészítő Megállapodásból áll. A kiegészítő megállapodás 1. pontjában a szerződő felek tudomásul vették, hogy közöttük az aláírás napján az Ny. C. C. ingatlan tulajdonrésze tekintetében adásvételi szerződés jött létre. Az "A" rész 24. pontja szerint az adásvételi szerződés teljes tartalmát az...
AVI 2003.3.34 A szerzés az Itv. 18. § (1) bekezdése esetében ténybeli feltételként, míg a 77/A. § (1) bekezdése szerinti törvényi hely tekintetében megdönthető vélelemként jelenik meg [1990. évi XCIII. tv. 18., 77/A. §]
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes, mint vevő és a W. E. Kft. mint eladó 1998. november 30-án szerződést kötött egymással. A szerződés "A" részből, "B" részből valamint a Kiegészítő Megállapodásból áll. A kiegészítő megállapodás 1. pontjában a szerződő felek tudomásul vették, hogy közöttük az aláírás napján az Ny. C. C. ingatlan tulajdonrésze tekintetében adásvételi szerződés jött létre. Az "A" rész 24. pontja szerint az adásvételi szerződés teljes tartalmát az "A" rész és a Kiegészítő Megállapodás, továbbá a "B" rész és a kapcsolódó I., II., III., Mellékletek együttesen képezik. Az "A" rész 5. pontja alapján az üzlet tulajdonjoga akkor száll át a felperesre, ha tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A "B" rész 1.1 pontja szerint a szerződés tárgya az eladó által felépítendő Ny. C. C. felépített 24,1 m2 alapterületű ingatlan. Az 1.2 pont szerint a Központ társasházként fog működni.Az adásvételi szerződést 1998. december 22-én nyújtották be a fővárosi kerületek földhivatalához.
A Fővárosi Illetékhivatal az 1999. szeptember 24-én hozott fizetési meghagyásban 30 344 400 Ft forgalmi érték alapján 10%-os vagyonátruházási illeték alkalmazása mellett 3 034 440 Ft vagyonátruházási illeték és 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, ezen belül ugyanilyen összegű illetékelőleg megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes a 2000. március 27. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a felek által megkötött adásvételi szerződés érvényes, ezért, illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. A Ptk. 228. §-a nem alkalmazható, a felek a szerződés hatályát nem kötötték felfüggesztő feltételhez. Tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat csak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásának feltétele, a szerződés hatályosulását nem érinti. A vételár részletekben történő megfizetése ellenére visszterhes vagyonátruházás jött létre, az elállási jog kikötése a szerződésnek nem bontó feltétele, és nem eredményezi az illetékkötelezettség későbbi időpontban való keletkezését.
A felperes keresetében vagyonszerzési illetékre vonatkozóan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedően. Azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződésből hiányzik egy lényeges érvényességi feltétel, amely az ingatlan pontos meghatározására vonatkozna. Felek nem végleges adásvételi szerződést, hanem előszerződést kötöttek. Az eladó csak akkor járul hozzá a tulajdonjog megszerzéséhez, ha a vételár teljes egészében kifizetésre kerül, és a társasház bejegyzésre kerül. Az elállási jog kikötése éppúgy akadálya a tulajdonjog szerzésének, mint a tulajdonjog fenntartása.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
A per időtartama alatt a Fölvárosi Kerületek Földhivatala a 2001. február 26. napján hozott határozatában a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét, a rangsort biztosító széljegy törlése mellett, elutasította. A határozat jogerőre emelkedett. A döntés indokolása szerint "a benyújtott okirat téves 28224/8. hrsz.-t tartalmaz, mely társas üzletházra vonatkozik. Az 1972. évi 31. tvr. (továbbiakban: tvr.) 17. §-ának (1) bekezdése és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet (továbbiakban: Vhr.) 88. § (1) bekezdése értelmében pedig az ingatlan-nyilvántartásba a változás nem jegyezhető be. Az okirat olyan alaki és tartalmi hiányosságban szenved, amely miatt nyilvánvalóan érvénytelen, és a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányossága nem pótolható.
Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy a felek nem előszerződést, hanem adásvételi szerződést kötöttek. Ez a szerződés nem tartalmaz felfüggesztő, illetve bontó feltételt. A perben vitatott szerződés minősítésére önállóan jogosult volt a Fölvárosi Kerületek Földhivatala és az alperes is. Az alperes az 1991. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésének alkalmazásával megállapíthatta az adásvételi szerződés érvényességét, annak végleges vagy előszerződés jellegét, a közigazgatási szervek eltérő minősítéséhez eltérő joghatások fűződhetnek. Az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 3. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illeték kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. Az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig az ingatlan tulajdonjogának a megszerzését tartalmazó szerződést a földhivatalhoz be kell jelenteni illetékkiszabásra. Az 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny. tv.) 26. §-ának (2) bekezdése értelmében a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani. Az Itv. és az Iny. tv. a szerződés benyújtásának kötelezettségét a szerződés megkötéséhez és nem a vevőt megillető tulajdonjog bejegyezhetőségének időpontjához köti. Az Itv. 18. § (1) és (2) bekezdése értelmében ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A Ptk. 117. §-ának (3) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonjogának megszerzését a törvény az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában illetékalapot eredményező szerzés nem következik be. A "szerzés" az Itv. 18. § (1) bekezdés szerinti illetékfizetési kötelezettség megállapításánál ténybeli követelmény, a 77/A. § (1) bekezdés szerinti illetékelőleg intézményénél a "szerzés" megdönthető vélelme jelenik meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének 11-12. oldalán a 6. pontban azt rögzítette, hogy ha a Ptk. 117. § (3) bekezdése szerinti törvényi feltétel hiányában - mivel a földhivatal a benyújtott szerződést érvénytelennek minősítette, és a bejegyzés iránti kérelmet elutasította - valaki nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, akkor szerzés hiányában illeték, illetve illeték előlegfizetési kötelezettsége sem keletkezik, hiába tekinti érvényesnek a szerződést az illetékhivatal.
Az alperesnek határozatát a határozathozatalkor fennállott tényekre kell alapítania, és az adatokban utóbb bekövetkezett változások nem tehetik az alperes határozatát jogszabálysértővé. Az alperes azonban a határozatát arra a tényre illetve vélelemre alapította, hogy az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére irányuló közigazgatási eljárásba benyújtott szerződés alapján a felperes vagyont szerez. A Fővárosi Kerületek Földhivatalának határozata szerint azonban az illetékkiszabási eljárást megindító bejelentés - a szerzés törlésének következtében - visszamenőleges hatállyal jogalap nélkülivé vált. Tulajdonjog bejegyzésének elutasítására nem a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változások miatt került sor. A szerzésnek, azaz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetőségének akadálya a fővárosi kerületek földhivatalának értékelése szerint már az illetékkiszabásra való bejelentéskor is fennállt. A határozat meghozatalának időpontjában fennálló tények megléte független attól, hogy azokról az alperesnek tudomása van-e vagy sem. Illetékkiszabásra bejelentett okirat alapján a szerzés időpontjában fennálltak miatt nem került sor a szerzésre. Ennek következtében nemcsak az illetékkiszabás ténybeli követelménye, hanem az előleg vélelme is megdőlt. Ezért az elsőfokú bíróság az alperes határozatát - annak megállapítása mellett, hogy az alperes jogosult volt a határozatának indokolása szerinti szerződésminősítésre - a szerzés hiánya miatt az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Új eljárás elrendelését mellőzte azzal az indokkal, hogy a Fővárosi Kerületek Földhivatalának határozata miatt a benyújtott szerződésszerzésre alkalmatlan. Kötelezte az alperest 50 000 Ft perköltségnek megfizetésére, egyebekben úgy rendelkezett, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Felülvizsgálati kérelmében kizárólag az elsőfokú ítélet 11-12. oldalán a 6. pontban rögzítetteket vitatta a Pp. 339. § (1) bekezdésében, és az Art. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra alapítottan. Azzal érvelt, hogy a határozat hozatalát követően bekövetkezett tények, körülmények, változások döntését nem tehetik jogszabálysértővé. Másodlagos kérelmében a perköltségre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, perköltségre igényt tartott.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10. számú ítéletét a per főtárgya és illetékre vonatkozó rendelkezése tekintetében hatályában fenntartotta, perköltségre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és akként rendelkezett, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet csak perköltségre vonatkozó részében találta alaposnak a következők miatt:
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. § (2) bekezdése]. Ennél fogva a felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan irányadónak tekintette azt az elsőfokú ítéleti megállapítást, mely szerint ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában nem következett be illetékalapot eredményező szerzés [Ptk. 117. § (3) bekezdése]. Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya csak a megszerzett ingatlan lehet. A szerzés az Itv. 18. § (1) bekezdése esetében ténybeli feltételként, míg a 77/A. § (1) bekezdése szerinti törvényi hely tekintetében megdönthető vélelemként jelenik meg. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv. IV. 35.328/2001/8. számú ítéletében is rámutatott arra, hogyha valaki nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát szerzés hiányában illetékfizetési, illetve illetékelőleg fizetési kötelezettsége sem keletkezhet. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan mutatott rá arra, hogy a tulajdonjog bejegyzésének elutasítására nem a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változások miatt került sor. Az ingatlanszerzésnek, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetőségének akadálya már az illetékkiszabásra való bejelentéskor is fennállt, ennél fogva - az alperes érvelésével ellentétben - a jogszabálysértést nem a közigazgatási határozatok meghozatalát követően bekövetkezett változás eredményezte. Az elsőfokú bíróság tehát jogszerűen döntött a perben felülvizsgálni kért határozatok hatályon kívül helyezéséről és a kereseti illetékről.
Utal egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni, kiterjeszteni nem lehet. A felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre a fél utóbb nem hivatkozhat. A felülvizsgálatnak olyan jogi álláspont szolgálhat alapul, ami az ezt megelőző eljárásnak is tárgya volt. Új jogcímre a fél nem hivatkozhat, a felülvizsgálati, csatlakozó felülvizsgálati kérelemben nem vitatott ítéleti döntés érdemi felülvizsgálat tárgya nem lehet. Ezért a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglalkozott a felülvizsgálati kérelmet követően előterjesztett alperesi jogi érveléssel, illetve a felperesnek a jogerős ítélet 1-5. pontját érintően kifejtett álláspontjával [Pp. 272. § (1)-(2) bekezdés, 273. § (5), 275. § (2) bekezdése].
Az alperes az elsőfokú eljárásban pervesztes lett. Helytállóan hivatkozott azonban arra, hogy határozatának jogszabálysértő voltát az elsőfokú bíróság a Fővárosi Kerületek Földhivatalának határozatába foglalt döntésre figyelemmel állapította meg. Olyan tény alapján, amelyről tudomása az alperesnek a közigazgatási eljárásban nem lehetett. Perköltségre vonatkozó döntés meghozatalánál az alperes javára kell értékelni azt is, hogy az elsőfokú ítélet az 1-5. pontokban nem a kereseti érvelést, hanem az alperes határozatba rögzített jogi álláspontját osztotta. A jogvitát eldöntő és az alperes határozatát jogalap nélkülivé tevő határozat a perben olyan szakban került becsatolásra, amikor az alperes a perből már nem tudott kilépni [Pp. 80. § (1) bekezdése, 337. § (2) bekezdése].
Ezért az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a perköltségre vonatkozó rendelkezését a Pp. 81. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hozza meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a per főtárgya és az illeték vonatkozásában hatályában fenntartotta, a perköltségre vonatkozó döntést pedig a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hozta meg. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.928/2001.)