adozona.hu
AVI 2002.11.152
AVI 2002.11.152
A forgalmi értékre kihat a vállalkozás jó hírneve és az ingatlan üzleti értéke (1990. évi XCIII. tv. 102. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1996. február 16-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat eladótól a B., Ü. út 121. szám alatti ingatlanban működő 905. sz. gyógyszertárat a leltár szerinti berendezési tárgyakkal és ingóságokkal 62 560 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 2. pontjában a felek rögzítették, hogy a vagyonértékelésben foglaltaknak megfelelően az ingatlan vételárából az ingatlan értéke 14 366 000 Ft + általános forgalmi adó, a berendezési és felszerelési tárgyak ért...
AVI 2002.11.152 A forgalmi értékre kihat a vállalkozás jó hírneve és az ingatlan üzleti értéke (1990. évi XCIII. tv. 102. §)
A felperes az 1996. február 16-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat eladótól a B., Ü. út 121. szám alatti ingatlanban működő 905. sz. gyógyszertárat a leltár szerinti berendezési tárgyakkal és ingóságokkal 62 560 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződés 2. pontjában a felek rögzítették, hogy a vagyonértékelésben foglaltaknak megfelelően az ingatlan vételárából az ingatlan értéke 14 366 000 Ft + általános forgalmi adó, a berendezési és felszerelési tárgyak értéke 1 414 000 Ft + általános forgalmi adó, 34 268 000 Ft pedig a gyógyszertár good-willjének ellenértéke.A Fővárosi Illetékhivatal az 1996. december 16-án kelt fizetési meghagyásával a felperest 64 737 500 Ft vételár 10%-ának megfelelő 6 473 750 Ft vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az illetékhivatal az 1997. február 24-én kelt határozatával az előírt illetéket helyesbítette és azt 2 994 900 Ft leszállította. A különbözetként mutatkozó összeg törlését helyesbítés címén elrendelte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1998. június 10-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és az illeték összegét 4 923 700 Ft-ra felemelte. A határozat indokolásában kitért arra is, hogy az ingatlan forgalmi érték körébe tartozik az ingatlan üzleti értéke is, amely az ingatlanhoz kötődik, ezért az illeték alapjához a 34 268 000 Ft üzleti értéket is hozzászámította.
Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes azt sérelmezte, hogy a gyógyszertár üzleti értékét az alperes az ingatlan forgalmi értékéhez hozzászámította.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli esetben az eljárt hatóságok az adásvételi szerződésben közölt ingatlanértéket elfogadták, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti forgalmi értékhez hozzátartozik az ingatlan forgalmát növelő, illetve csökkentő tényezőket megjelenítő üzleti érték is. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az adásvételi szerződés a gyógyszertár good-willjéről szól, amely meghatározás alatt - az adásvételi szerződés alapját képező értékbecslésre tekintettel - a jelen esetben az ingatlan üzleti értéke értendő.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetében foglaltaknak megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja az volt, hogy a nem vitatott tényállás alapján az alperes az Itv. 102. § (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározandó forgalmi érték megállapításánál tévesen vette figyelembe az üzleti értéket, vagy a szerződésben meghatározott good-will értékét, a forgalmi érték ugyanis állítása szerint nem függhet a vállalkozás jövedelmezőségétől.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján helyes indokaira utalással hagyta helyben.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen utalt arra, hogy az Itv. 102. § (1) bekezdésének el pontja alapján a forgalmi érték körébe tartozik, arra kihat a vállalkozás jó hírneve és az ingatlan üzleti értéke, amely utóbbi egyben az ingatlan forgalmát növelő, illetve csökkentő tényezőket jeleníti meg. Egyébként a felperes nem vitatta, hogy a perbeli esetben a forgalmi érték meghatározására az Itv. 70. § (1) bekezdése alapján az illetékhivatal jogosult volt.
A felek szerződésének 2.1. pontja szerint a perbeli ingatlan vételára 62 560 000 Ft + általános forgalmi adó volt, amelynek részét képezte a gyógyszertár good-willje. A szerződésben kikötött vételárat az azt megelőzően elkészített vagyonértékelés támasztotta alá. A felperes nem a vagyonértékelésben feltüntetett ingatlant, hanem gyógyszertárként funkcionáló és berendezett ingatlant vásárolta meg, így a forgalmi értéken belül nem volt figyelmen kívül hagyható a patika üzleti értéke és jó hírneve. Az adásvételi szerződés is a 2.2 és 2.3 pontjában az eladott ingatlan vételárának részeként rögzíti az üzlet good-willjét. Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a gyógyszertár vételára a perbeli esetben a vagyonátruházási illeték kiszabása szempontjából jelentős forgalmi értékén alapult. A szerződésben good-willként feltűntetett üzleti érték pedig része a gyógyszertárként megvásárolt ingatlanhoz kapcsolódó forgalmi értéknek, mivel az a gyógyszertár forgalmát növelő, illetve csökkentő tényező figyelembevételével lett kialakítva.
Rámutatott a Legfelsőbb Bíróság, hogy a forgalmi érték megállapítására vonatkozó Itv. 70. § (3) bekezdés a) pontja az összehasonlító adatok és értékhatározó tényezők között külön kiemeli az azonos rendeltetésű ingatlanok adatait. Ebből is következik, hogy a forgalmi értéket meghatározó tényezők között kiemelt jelentősége van az ingatlan rendeltetésének és az ahhoz kapcsolódó üzleti értéknek is. (Legfelsőbb Bíróság Kf. II. 29.554/1999.)