adozona.hu
AVI 2002.9.124
AVI 2002.9.124
Az Itv. 23/A. §-a az Itv. további mentességi vagy egyéb szabályaival kapcsolatban a lex generális-lex speciális viszonyban áll (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint 1998. március 18-án vásárolt ingatlant 110 000 Ft vételár ellenében. A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyásában az ingatlanforgalmazást folytató vállalkozókra vonatkozó kedvezményes szabályok alkalmazásával 2 202 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezésében a határozat megváltoztatását, az illetékfizetési kötelezettség felfüggesztését kérte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: ...
AVI 2002.9.124 Az Itv. 23/A. §-a az Itv. további mentességi vagy egyéb szabályaival kapcsolatban a lex generális-lex speciális viszonyban áll (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint 1998. március 18-án vásárolt ingatlant 110 000 Ft vételár ellenében. A Fővárosi Illetékhivatal fizetési meghagyásában az ingatlanforgalmazást folytató vállalkozókra vonatkozó kedvezményes szabályok alkalmazásával 2 202 000 Ft illeték megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezésében a határozat megváltoztatását, az illetékfizetési kötelezettség felfüggesztését kérte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva, mert a beépítetlen területen, 4 éven belül lakóházat kíván építeni. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy felperes tekintetében az Itv. 23/A. §-át lehet alkalmazni. Emellett a 26. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az alperes nem határolta el egymástól a tárgyi és alanyi illetékmentességet és esetében az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Itv. 19. §-a tartalmazza az általános szabályt és mind a 23/A. §, mind a 26. § (1) bekezdés a) pontja speciális szabályokat rögzít. Álláspontja szerint kiemelt jelentősége van annak, hogy az adott vagyonszerzés milyen célból következett be.
Az Itv. 23/A. §-a egyértelműen rögzíti, hogy ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetén kiszabható illeték összegét és annak feltételeit határozza meg. A 26. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentességet élvez a vagyonszerző, ha a telektulajdont (tulajdoni hányadot.... stb.) azzal a céllal szerzi meg, hogy azon lakóházat épít.
Nem vitatott, hogy a felperes a perbeli ingatlanszerzéskor fő tevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra volt jogosult. Ugyanakkor a gazdasági életben szerepet vállaló önálló jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság eldöntheti, hogy egy adott szerződést milyen célból köti. A felperesnek lehetősége volt, hogy ingatlanforgalmazói tevékenysége körén kívüli ingatlant szerezzen, és azt ingatlanfejlesztési céllal beépítse. Szándékát a szerződésben is rögzítette. A felperes az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítette. Az 1998. november 24-én kelt fellebbezésében nyilatkozott arról, hogy a beépítetlen területet 4 éven belül lakóházzal kívánja beépíteni. Az elsőfokú bíróság az alperes által csatolt és hivatkozott eseti döntéseket nem tudta figyelembe venni, mivel az Itv. 23/A. §-ára figyelemmel épp az ingatlanforgalmazási célú szerzést nem látta igazoltnak. Az 1994-es jogeset vonatkozásában pedig arra hivatkozott, hogy az akkori jogi szabályozás jelentősen eltért a perben felülvizsgált időszakban hatályos rendelkezésektől. Utalt arra is, hogy az Itv. 23/A. §-át érintő jogszabályi változások is azt támasztják alá, hogy ez a rendelkezés nem volt kellően összehangolva az Itv. többi rendelkezésével.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárása lefolytatására utasítását. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az Itv. 23/A. §-a és 26. § (1) bekezdés a) pontja egymással lex generális-lex speciális viszonyban áll, ezért az általános szabályozás alá eső vagyonszerzőkkel ellentétben a főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók vagyonszerzése alkalmával a 23/A. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. E körben utalt a Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 27.444/1997. számú ítéletére. Másodlagos felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása nélkül állapította meg, hogy a felperes nem ingatlanforgalmazási céllal vásárolt ingatlant.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
Ha a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes mint főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó esetében az Itv. 23/A. §-a, illetve az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell megítélni az illetékfizetési kötelezettséget, illetve mentességet.
A főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésével kapcsolatban Legfelsőbb Bíróság egységes ítélkezési gyakorlatot folytat és ezt már több eseti döntésében kifejtette (Kf. I. 35.221/2000., Kfv. I. 27.033/1998., Kfv. III. 28.71 7/1999., Kfv. V. 35. 250/1999.). Ezen eseti döntések bár eltérő tényállások alapján, de egységes jogelvet alkalmazva kifejtették, hogy az Itv. 23/A. §-a az Itv. további mentességi vagy egyéb szabályaival kapcsolatban a lex generális-lex speciális viszonyban áll. Az Itv. egy általánosan meghatározott személyi körből (vevő) kiemelést alkalmazott (főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó), így ezen kiemelt személy által megkötött jogügyletekre nem a törvény egyéb szabályai, hanem ezen különös szabály vonatkozik. A főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó által kötött visszterhes vagyonátruházási illeték megállapításánál tehát az egyéb illetékmentességi jogszabályok nem alkalmazhatók, mert azok az általánosan meghatározott vevői körre alkalmazhatók csak.
A felperes ingatlanforgalmazói tevékenysége során vásárolta a perbeli ingatlant, noha azt nem azonnal kívánta értékesíteni, hanem az ingatlan beépítését követően. Ez azonban nem változtat azon, hogy nem saját célra, hanem tovább eladási céljára vásárolta az ingatlant.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.412/2001.)