adozona.hu
AVI 2001.10.128
AVI 2001.10.128
Ha egy eljárásban több ingatlan tulajdonjogának bejegyzése történik, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket ingatlanonként kell megfizetni. (1990. évi XCIII. tv. Melléklet XVI/1., 9., 11. pont)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes hagyatékátadó végzéssel 13 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg. Az alperes jogerős határozatával az elsőfokú határozat részben megváltoztatta akként, hogy az előírt illetéket 26 523 Ft-ra leszállította. Az indokolás szerint a felperes 13 db ingatlant örökölt meg, amely után 13x2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell megfizetnie.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint külön-külön, az ingatl...
AVI 2001.10.128 Ha egy eljárásban több ingatlan tulajdonjogának bejegyzése történik, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket ingatlanonként kell megfizetni. (1990. évi XCIII. tv. Melléklet XVI/1., 9., 11. pont)
A felperes hagyatékátadó végzéssel 13 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg. Az alperes jogerős határozatával az elsőfokú határozat részben megváltoztatta akként, hogy az előírt illetéket 26 523 Ft-ra leszállította. Az indokolás szerint a felperes 13 db ingatlant örökölt meg, amely után 13x2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell megfizetnie.A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint külön-külön, az ingatlanok fekvése szerinti földhivatalonként kell megfizetni az eljárási illetéket. Mivel esetében 3 földhivatal illetékességi területén fekszenek a megörökölt ingatlanok, az illeték összesen 6000 Ft.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a Pesti Központi Kerületi Bíróság keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyta. Kifejtette, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 16. mellékletének 1. pontja szerint "ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 2000 Ft". A jogerős ítélet kifejti, hogy ez a rendelkezés egyértelműen és világosan kimondja, hogy bármely jog bejegyzése esetén az illetéket ingatlanonként kell figyelembe venni.
Osztotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a 9. pont alkalmazhatóságának feltétele, hogy többféle jog vagy tény keletkezése, módosulása vagy megszűnése következzen be. A többféle jog meghatározása nem azonos azzal, hogy több ingatlanra vonatkozóan történik meg a tulajdonjog bejegyzése. Az eljárási illeték, mint hatósági szolgáltatás ára bejegyzésenként, tehát ingatlanonként jelenik meg és terheli a bejegyzéskérőt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, az alperes határozatának megváltoztatását olyan módon, hogy az ingatlan-nyilvántartási illetéket 6000 Ft összegben határozza meg. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen értékelte az Itv. Mellékletének XVI. fejezetének 11. és 9. pontját és a 11. pontot figyelmen kívül hagyta. Esetében a "többféle jog" kifejezés helyes nyelvtani értelmezés szerint jelentheti azt is, hogy több különböző ingatlanra vonatkozó több tulajdonjog bejegyzése történik egy eljárásban.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján, a fél a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Jelen felülvizsgálati eljárásban tehát azt vizsgálhatta, hogy a jogerős ítélet megsértette-e az Itv. Mellékletének XVI/1., 9., 11. pontjait.
A jogerős ítélet az 1. és 9. pont egybevetése alapján jogszerűen jutott arra a megállapításra, hogyha egy eljárásban több ingatlan tulajdonjogának bejegyzése történik, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket ingatlanonként kell megfizetni.
Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az 1. pontnak 1995. július 29-ig hatályos szövege szerint az ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke 2000 Ft. Ezt a szöveget módosította az 1995. évi XLVIII. törvény mellékletének 9. pontja, amely a korábbi megfogalmazást kibővítette azzal, hogy az ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárási illetéke a változással érintett ingatlanonként 2000 Ft. Ez a jogszabályi szövegezés egyértelművé tette, hogyha egy eljárásban több ingatlant érint a változás és ez a változás az ingatlan tulajdonjogával függ össze, akkor az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket ingatlanonként kell megállapítani.
A felperes által hivatkozott 9. pont egy földhivatalnál ugyanazon jogosult részére többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának, vagy megszüntetésének a bejegyzését, vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlését szabályozza egy eljárásban. A jogerős ítélet helyesen értelmezte, hogy a többféle jog nem lehet azonos a tulajdonjognak több ingatlanra való bejegyzésére, A többféle jog nyelvtanilag és az Itv. rendszeréből fakadóan is azt jelenti, hogy vagy egy tulajdonjog és egy vagy több másféle jog vagy tény keletkezésének, stb. esetéről van szó, vagy tulajdonjogot nem is érint, de az érintett jogok vagy tények is különbözőek kell, hogy legyenek.
A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok a 11. pontot nem alkalmazták, hiszen éppen ennek felhatalmazása alapján alkalmazták az 1. pontot.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.166/2000.)