adozona.hu
AVI 2001.9.116
AVI 2001.9.116
Az illetékmentesség a tulajdoni hányadot megszerző tulajdonost is csak beépítetlen földrészlet esetében illeti meg (1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint a felperesek a perbeli ingatlan 1/6-od tulajdoni hányadát vásárolták meg egymás közt egyenlő arányban. Az adásvételi szerződés rögzítette, hogy az ingatlan természetben két részre osztható, az egyik felén már áll egy háromlakásos lakóépület. A másik beépítetlen területre a felperesek és további 2/3-ad tulajdoni aránnyal rendelkező tulajdonosok építőközösség keretében háromlakásos házat kívántak építeni azzal, hogy a földszinti...
AVI 2001.9.116 Az illetékmentesség a tulajdoni hányadot megszerző tulajdonost is csak beépítetlen földrészlet esetében illeti meg (1990. évi XCIII. tv. 26. §, 102. §)
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint a felperesek a perbeli ingatlan 1/6-od tulajdoni hányadát vásárolták meg egymás közt egyenlő arányban. Az adásvételi szerződés rögzítette, hogy az ingatlan természetben két részre osztható, az egyik felén már áll egy háromlakásos lakóépület. A másik beépítetlen területre a felperesek és további 2/3-ad tulajdoni aránnyal rendelkező tulajdonosok építőközösség keretében háromlakásos házat kívántak építeni azzal, hogy a földszinti lakásra a felperesek tarthattak igényt.Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot, amellyel a felpereseket 99 339 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezték. Kifejtette, hogy az ingatlanon már lakóház áll fenn, ezért a felperesek által kért, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott illetékkedvezményre a felperesek nem jogosultak.
A felperesek keresete folytán az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és a felperesek terhére kiszabott visszterhes vagyonátruházási illetéket törölte. ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakásépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál.
E rendelkezés alapján a jogerős ítélet rámutatott, hogy nemcsak a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon, hanem telektulajdoni hányad megszerzése esetén is biztosítja a feltételes illetékmentességet. A felperesek a telekrészük lakóházzal való beépítésére építési engedéllyel rendelkeztek, nem vitásan a lakóházat 4 éves időtartamon bélül megépítették, így az illetékmentesség feltétele bekövetkezett.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet tévesen értelmezte az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontját, és a hozzá kapcsolódó 102. § (1) bekezdés a) pontja értelmező rendelkezését. A felperesek nem beépítetlen telek tulajdoni hányadát szerezték meg. A tulajdoni hányadnál a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai nem hagyhatók figyelmen kívül.
A felperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozták.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de abból helytelen jogi következtetéseket vont le. A jogerős ítélet helyesen utalt az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjára, amely a tulajdoni hányad megszerzése esetén is biztosítja az illetékmentességet.
Figyelmen kívül hagyta azonban az értelmező rendelkezések közül az Itv. 102. § (1) bekezdés 1) pontját. E szerint lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló beépítetlen földrészlet, továbbá az előbbi feltételeknek egyébként megfelelő olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetőleg olyan lakás céljára szolgált helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. A két jogszabályhely egybevetése alapján megállapítható, hogy az illetékmentesség a tulajdoni hányadot megszerző tulajdonost is csak beépítetlen földrészlet esetében illeti meg.
A beépítetlen földrészlet pedig nem vonatkozhat közös tulajdon esetén a tulajdonostársak megállapodása alapján elkülönülten használható földrészletre. A Ptk. 139. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet (közös tulajdon). A tulajdonostársak tulajdoni hányada nem az ingatlan egy meghatározott területrészére vonatkozó kizárólag tulajdonjogot jelent, hanem az egész ingatlanból őt megillető eszmei tulajdoni hányad. Ez akkor is fennmarad, ha egyébként a tulajdonostársak a használat kérdésében úgy állapodnak meg, hogy az ingatlan meghatározott területeit a tulajdonostársak elkülönülten használják. így a felperesek a perbeli ingatlannak nem a még be nem épített területrészének 1/6-od tulajdonjogát szerezték meg, hanem az egész ingatlan tulajdonjogának 1/6-ad részét. Az ingatlanon pedig a felperesek által sem vitatottan már fennállt egy háromlakásos lakóépület. Így a felperesek nem beépítetlen ingatlan tulajdoni hányadát vásárolták meg, ezért az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentesség nem illeti meg őket.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.838/2000.)