adozona.hu
AVI 2005.9.106
AVI 2005.9.106
Az egyes határozatokban biztosított feltételes illetékmentesség jogszabályi feltételeinek teljesítését az eltelt időt követően egyenként kell vizsgálni (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. november 17-én kelt adásvételi szerződéssel megszerezte a b.-i 53. hrsz.-ú 1995. december 17-én kelt szerződéssel a b.-i 63. hrsz.-ú és az 1996. november 16-án kelt szerződéssel a b.-i 65. hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogát.
A felperes mindhárom ingatlan vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy azokat négy éven belül lakóházzal beépíti, ezért az elsőfokú illeték kiszabási hivatal három külön meghozott fizetési meghagyással az illetékfizetési kötelezettséget felfüggesztette, azzal...
AVI 2005.9.106 Az egyes határozatokban biztosított feltételes illetékmentesség jogszabályi feltételeinek teljesítését az eltelt időt követően egyenként kell vizsgálni (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
A felperes 1995. november 17-én kelt adásvételi szerződéssel megszerezte a b.-i 53. hrsz.-ú 1995. december 17-én kelt szerződéssel a b.-i 63. hrsz.-ú és az 1996. november 16-án kelt szerződéssel a b.-i 65. hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogát.A felperes mindhárom ingatlan vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy azokat négy éven belül lakóházzal beépíti, ezért az elsőfokú illeték kiszabási hivatal három külön meghozott fizetési meghagyással az illetékfizetési kötelezettséget felfüggesztette, azzal a feltétellel, hogy a lakóház elkészültét a négy éves határidő leteltét követően igazolni kell.
A felperes ezen túl egyéb ingatlanokat is megszerzett adásvételi szerződéssel, majd kérelmére telekhatár-rendezéssel telekegyesítés történt a 51. hrsz. alatt. A felperes egy lakóház építésére kapott engedélyt, melyet igazolt, hogy a 51. hrsz.-ú ingatlanon felépített, a lakóházra használatba-vételi engedélyt is kapott. Az illeték kiszabási hivatal erre az ingatlanra vonatkozóan az illetéktartozást törölte, a többi esetben azonban a felfüggesztett illetékek megfizetésére kötelezte arra hivatkozással, hogy az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség nem illette meg. A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezett. Az alperes mint másodfokú hatóság 1999. december 20-án a közigazgatási eljárást (megismételt szakban) a Legfelsőbb Bíróság előtt indított Kfv. II. 27.823/1999. számú felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette.
Ebben a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította - egyetértve az első- és másodfokú ítéletekkel, - hogy az érintett 14. hrsz. ingatlan az illeték-kötelezettség keletkezésekor meglévő állapotában nem minősült az Itv. 102. § (1) bekezdés 1) pontja szerinti lakóház építésre alkalmas telektulajdonnak, ezért a felperest nem illette meg az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség.
Ezt követően az alperes 2001. augusztus 6-án kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra való kötelezését kérte.
Álláspontja az volt, hogy az elsőfokú hatóságtól feltételes illetékmentességben részesült, ezért valamennyi ingatlan vonatkozásában megállapítható, hogy az építésre alkalmas telkek voltak. A helyzet megítélésén nem változtat az a tény, hogy utóbb a telkek összevonásra kerültek és a többi kisebb építési telekből egy nagyobb telken épült fel egy épület. A felperes hivatkozott arra is, hogy az egyes illeték hivatalok gyakorlata az országban nem egységes. Álláspontja szerint a törvényi cél az egy ingatlan megépítésével teljesült.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat, mely szerint a perbeli ingatlanok esetén is csak a vételt követően történt meg a telekalakítás, és csak arra az ingatlanra vonatkozhat az illetékmentesség, amelyen a felperes lakóházépítést valósított meg.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság ítéletében idézte az Itv. 18. § (1), 26. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, továbbá megállapította, hogy a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon fogalmát az Itv. 102. § (1) bekezdés 1) pontja tartalmazza. Az illeték-kötelezettség pedig az Itv. 3. § (3) bekezdés alapján a szerződés megkötésének időpontjában keletkezik. E jogszabályi háttér alapján megállapította, hogy a felperes a perbeli ingatlanokat különböző időpontokban önálló földrészletként szereplő ingatlanként szerezte meg. Mindegyik tekintetében önállóan nyilatkozott a beépítést vállalva, a feltételes illetékmentességet is külön-külön határozatban kapta meg. A földrészletek későbbi összevonása és egy épülettel való beépítése ezért nem alapozza meg valamennyi telekre vonatkozóan az illetékmentességet. Az utólagos telekegyesítésnek visszaható hatálya nincs. A vállalt kötelezettség utólag nem volt módosítható. A felperes előadására a bíróság megjegyezte, hogy nem volt méltányosság gyakorlásának helye abban az esetben, ha jogszabály bizonyos feltételek teljesítéséhez köti a jogkövetkezményeket. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes arra hivatkozott, hogy végül is a bíróság nem döntötte el a perbeli három ingatlan építési teleknek minősült-e. Álláspontja szerint igen, mivel mindegyik közútról megközelíthető volt. A jogalkotó célja nem lehetett az, hogy elaprózódott telkeken épüljenek lakóházak. A felperes megjegyezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletében csak egy konkrét hrsz.-ú ingatlanról döntött. Ismételten utalt arra, hogy az illeték kiszabási eljárás során is alkalmazandó adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 1. § (6) bekezdés alapján a hatóság köteles méltányosan eljárni és az 1. § (7) bekezdése szerint a szerződéseket valódi tartalom szerint minősíteni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 3. § (3) bekezdése alapján az illetékkötelezettség a szerződés megkötésének időpontjában keletkezik. A felperes a perbeli három ingatlan tulajdonjogát különböző időpontokban kelt adásvételi szerződéssel szerezte. Az ingatlanokra az illeték-kiszabási hivatal az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyenként feltételes illetékmentességi kedvezményt biztosított. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítéletben kifejtettekkel, mely szerint az egyes határozatokban biztosított feltételes illetékmentesség jogszabályi feltételeinek teljesítését az eltelt időt követően egyenként kell vizsgálni. E vizsgálat során megállapításra került, hogy telekegyesítés történt a felperes egy ingatlan vonatkozásában teljesítette a lakóházzal történő beépítési kötelezettséget. Ez ingatlan vonatkozásában az illetékmentesség feltételei fennálltak. A feltételesen kiszabott illetéket a hivatal törölte. A többi telekingatlan vonatkozásában a törvényben megszabott illetékmentességi feltétel nem teljesült. Ezért helytálló volt az illetékfizetési kötelezettség megállapítása.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azzal is, hogy utólagosan került sor annak megállapítására is miszerint az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor az ingatlanok közül mely ingatlanok nem feleltek meg a lakóházépítésre alkalmas telektulajdonnak. Erre vonatkozóan a beszerzett jegyzői nyilatkozat adott eligazítást. Nem volt vitás az a tény sem, hogy a badacsonytomaji jegyző azzal a feltétellel adta meg az építési engedély nélkül megkezdett lakóépület elkészült épületrészeire a fennmaradási engedélyt, hogy az az őt különálló ingatlanok összevonását és ennek telekkönyvi átvezetését biztosítani kell.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszabálysértését nem állapította meg, ezért a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.282/2002.)