adozona.hu
AVI 2005.2.26
AVI 2005.2.26
A kiléptetés igazolására csak egy másolat adható ki, és a kiadást követően más dokumentumigazolásként nem fogadható el [10/1996. (III. 25.) PM r. 5. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes vámraktárat üzemeltet, ahol külföldről behozott személygépkocsikat tárol, és azokat reexportálja keleti országok felé. 2000 március hónapban 1 db VW GOLF típusú személygépkocsi kiviteli ellenőrzését kérte. A Kecskeméti Vámhivatal elsőfokú határozatával 139 301 Ft megfizetésére kötelezte.
A határozat megállapította, hogy a felperes vámteher fizetésre kötelezett, tekintettel arra, hogy a vámáru kiléptetése igazoltan nem történt meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodf...
A határozat megállapította, hogy a felperes vámteher fizetésre kötelezett, tekintettel arra, hogy a vámáru kiléptetése igazoltan nem történt meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú hatóság 2000. szeptember 25-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta rámutatva arra, hogy a felperes által csatolt igazolások nem voltak elfogadhatók.
A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja az volt, hogy az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. Nem vitatta, hogy a vámáru kiléptetésére szolgáló egységes vámáru nyilatkozat sárga csíkkal ellátott példányait nem tudta bemutatni, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a jármű ténylegesen kilépett Magyarország területéről, és belépett a Moldovai Köztársaságba. Ezt a Moldovai Köztársaság Belügyminisztériumának okirata, és a Moldovai Köztársaság Vámellenőrzési Főigazgatóság által kiállított "bizonyítvány" igazolta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság 5. számú ítéletével a felperes keresetének helyt adott és az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet megállapította, hogy a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: PM r.) 3-as számú mellékletének 3.7. pontját nem lehet úgy értelmezni, hogy a kiléptetés igazolására kizárólag az EV. okmánnyal kerülhet sor. Ilyen rendelkezés kiadására az 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 212. §-ának (2) bekezdése a Pénzügyminisztériumot nem hatalmazta fel. A Vtv. illetőleg a végrehajtása tárgyában kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) pedig nem tartalmaz oly rendelkezést, amely kizárólagos bizonyítékot jelölne meg a kiléptetés elvégzésének igazolására. A felperes által csatolt irat is "bizonyítvány", amely megfelelően igazolta, hogy gépkocsik kivitelére a vámkezelési kérelemnek megfelelően sor került, ezért az alperes határozata jogszabálysértő volt.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
Az alperes hangsúlyozta, hogy a jogerős ítélet nem felelt meg a Vtv. 125. § (2) bekezdés f) pontjában, a PM rendelet 5. §-ában és 3-as számú melléklet III. részében foglaltaknak. A felperes a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tudta igazolni, hogy a kiléptetés a vámhivatalnál megtörtént volna, ezért határozata nem volt jogszabálysértő.
Felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében az 1987. évi XI. törvény 8. § (1) bekezdésében, a Vtv. 212. § (2) bekezdésében, az 1989. évi XXXII. törvény 1. §, 38. § (1) bekezdésében és a Pp. 195. §-ában foglaltaknak sem.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A Vtv. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében a kiléptetés a jelentkezés és árubemutatási, kereskedelmi forgalomban, továbbá az áru-bejelentési kötelezettséget teljesítésének a határ vámhivatal által történő elfogadásából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, és az áru külföldre történő kiléptetésének megállapításából és igazolásából áll. A Vhr. 47. §-a úgy rendelkezik hogy a kiléptetés során a kiviteli okmányokat a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. A vámhivatalnak ellenőriznie kell hogy a vámáru a vámterületet elhagyta-e. A Vtv. 52. § (2) bekezdése értelmében az írásbeli áru-nyilatkozatot, amivel a vámkezelés történik, hivatalos nyomtatványon kell benyújtani. A Vtv. 212. §-ának (2) bekezdés c) és h) pontja felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy rendeletben szabályozza az egységes vámokmány alkalmazását, az árubejelentésre szolgáló okmányokat és a kezelésükre vonatkozó szabályokat. A PM r. 5. §-a szerint az áruk, vámáruk vámkezelésére ha a Vtv. illetve a Vhr. másként nem rendelkezik, írásbeli áru-nyilatkozatként az egységes vámáru-nyilatkozat, illetve az ehhez tartozó "pótlap az egységes vámáru-nyilatkozathoz" elnevezésű okmányt, azaz a EV-t kell használni. A 3-as számú melléklet 3.7. pontja pedig egyértelműen kimondja, hogyha valamely áru, vámáru kiléptetését igazolni kell, akkor erre az EV. 3-as sorszámú (jobbszélén sárga csíkkal ellátott) példánya, annak hiányában pedig az EV. 2-es sorszámú példányának kiléptető vámhivatal által hitelesített másolata használható fel. A kiléptetés igazolása céljából csak egy másolat adható ki, annak kiadását követően az EV. 3. sorszámú példánya a kiléptetés igazolásához nem fogadható el. Ha pedig jogszabály valamely tény igazolására meghatározott okirat bemutatását írja elő, akkor ennek az okiratnak a hiánya egyéb bizonyítékokkal nem pótolható. Azt pedig a felperes sem vitatta, hogy az előzőekben nevesített jogszabályi rendelkezésnek megfelelő kiléptetést igazoló okirattal nem rendelkezett, ezért a kötött bizonyítási rendszerre a jogszabályban meghatározott feltétel hiányára figyelemmel a Vtv. 125. § (2) bekezdésének f) pontja alapján az alperes a felperes fizetési kötelezettségét jogszerűen írta elő. Közigazgatási perekben a bíróság méltányosságot nem gyakorolhat, csak a határozatok jogszerűsége vagy jogszerűtlensége tárgyában dönthet. Rámutat egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az e perbelivel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyekben ugyanilyen tárgyi és tartalmú döntést hozott (Kf. V. 29.550/99/3., Kf. V. 29.520/99/4., Kf. III. 28.335/99/3.).
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felülvizsgálati kérelmet megváltoztatni, kiterjeszteni, kiegészíteni nem lehet, így a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem újabb kiegészített érvelésével érdemben nem foglalkozott. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.869/2001.)