adozona.hu
AVI 2005.1.6
AVI 2005.1.6
A vámhatóságnak kétséget kizáróan azonosítania kell a jövedéki terméket (1990. évi XCI. tv. 51. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint 2000. október 17-én tartott ellenőrzés során a felperes személygépkocsijának csomagtartójából 98 liter műanyagkannában lévő, ingatlanán pedig még további 40 liter ugyancsak műanyag kannában lévő ásványolajtermék került lefoglalásra. A felperes előadása szerint ezt a mennyiséget Romániában vásárolta és személygépkocsija gyárilag erre rendszeresített üzemanyagtartályában hozta be Magyarországra. A 138 liter jövedéki terméket a vámhatóság lefog...
Az első fokon eljárt közigazgatási szerv határozatában kötelezte a felperest 27 655 Ft jövedéki bírságnak, 13 828 Ft jövedéki adónak, 9692 Ft raktározási díjnak, 29 620 Ft szakértői díjnak a megfizetésére. Elrendelte a lefoglalt 138 liter gázolaj elkobzását, megsemmisítését és a gépjármű elkobzását és az állam javára történő értékesítését is.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a raktározási díj összegét 25 278 Ft-ra felemelte, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a személygépkocsi lefoglalása, elkobzása, a szakértő vizsgálattal kapcsolatos díj tekintetében az 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 81. § (4) bekezdésében, az 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 26. § (1) bekezdésében, az 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 51. § (7) bekezdésében, a 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet (a továbbiakban: PM r.) 83. § (4) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes adózatlan jövedéki terméket birtokolt és szállított saját gépjárművével, ezért az elkobzásról kötelezően kellett rendelkeznie. Tisztáznia kellett a tényállás megállapításához szükséges jogilag releváns tényeket is. E körbe tartozott a szakértői vizsgálat elrendelése, mivel ennek alapján lehetett csak megállapítani, hogy milyen összegű jövedéki adó terheli az ásványolajterméket, és hogy mennyi a jövedéki bírság összege. Az ügyfélnek az a nyilatkozata, mely szerint a lefoglalt ásványolajtermék gázolaj és Romániából származik, nem jelenti automatikusan azt is, hogy az ásványolaj termék valóban gázolaj és szabványon kívüli. Rögzítette egyben, hogy a lefoglalt termék őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik akkor, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezik. A raktározási díjjal kapcsolatos döntése az 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 144. § (6) bekezdésében, 45. § (6) bekezdésében, a 45/ 1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 222. § (11) bekezdésének d) pontjában foglaltakon alapul.
A felperes keresetében a határozatok bírói felülvizsgálatát, a szakértői vizsgálat költségére, raktározási díjra, jövedéki adóra, gépjármű lefoglalására és az állam javára történő értékesítésére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a jövedéki törvénysértés elkövetését elismerte, ezért szakértői vizsgálatra nem volt szükség, így annak költsége sem hárítható át rá. Az elkobzásra vonatkozó rendelkezés nem felel meg a Jöt. 81. § (6) bekezdésében foglaltaknak, az alperes határozata nem jelöli meg valamennyi terhére megállapított kötelezettség jogszabályi alapját. Kifejtette, hogy a gépjárművet nem lehet szállítási eszköznek tekinteni, mivel a gázolaj műanyagkannákban volt elhelyezve és azokban, mint tároló és szállító edényekben került lefoglalásra. Szállítóeszköznek csak a műanyagkannák minősülhetnek.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Határozatában foglaltakat fenntartotta.
A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozatok valamennyi perben vitatott rész tekintetében megalapozottak és törvényesek. Szükséges volt a lefoglalt jövedéki terméket kétséget kizáró módon azonosítani, ez különleges szakértelmet igényelt. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a jövedéki bírság és jövedéki adó mértéke attól függően változik, hogy minek minősül a lefoglalt jövedéki termék. Az ügyfél nyilatkozata önmagában nem elégséges a Lefoglalt ásványolajtermék beazonosításához. Az kétséget kizárólag bizonyítottan csak szakértői vizsgálattal tisztázható. A felperes a jövedéki bírság jogszerűségét keresetében nem vitatta, ezért az alperes a PM r. 83. § (4) bekezdése alapján jogszerűen kötelezte a szakértői vizsgálattal kapcsolatos költségek megfizetésére. A raktározási költség mértékét, a raktározás időtartamát is a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg. Arra mutatott rá, hogy a Jöt. 81. § (4) bekezdése értelmében a vámhatóság köteles volt a lefoglalt jövedéki termék elkobzását elrendelni, mivel a felperes esetében e törvényi feltételek fennálltak, a lefoglalt gépjárműnek ugyanis a tulajdonosa volt, és adózatlan jövedéki terméket szállított. Az volt a jogi álláspontja, hogy folyékony halmazállapotú jövedéki termékek tekintetében a műanyagkanna nem szállítóeszköz, hanem tárolóedény. Méltányosság gyakorlását a jogszabályi rendelkezések pedig nem teszik lehetővé.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, a személygépjármű elkobzására és a szakértői vizsgálati díjfizetésre vonatkozó döntések tekintetében. Azzal érvelt, hogy e körben a határozatok nem felelnek meg a Jöt. 81. § (6) bekezdésében és a PM r. 81. (6) bekezdésében foglaltaknak. Az alperes és a bíróság "kiterjesztő" értelmezéssel minősítette a gépjárművet szállítóeszköznek, elismerésére tekintettel pedig nem volt olyan kérdés, aminek tárgyában szakértői vizsgálatot kellett volna elrendelni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perben nem volt vitatott, hogy a jövedéki termék lefoglalásra került. A Jöt. 81. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a lefoglalt terméket, egyéb tárgyat és eszközt el kell kobozni, ha jövedéki ügyben jövedéki bírság megállapításának van helye. A szállításra használt eszköz abban az esetben kobozható el, ha a szállítóeszköz tulajdonosa az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti termékek előállító forgalmazó, vagy azt birtokló személy, illetve, ha a szállítóeszköz tulajdonosának az ügy összes körülményeire tekintettel tudnia kellett arról, hogy szállítóeszközével az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti terméket szállítanak. A 81. § (1) bekezdésének a) pontja alapján értelmében a vámhatóságnak jövedéki ügyben lefolytatott eljárása során le kell foglalnia a büntetőeljárásban le nem foglalt, adózás alól elvont jövedéki terméket. A perben vitatott jövedéki termék adózás alól elvont jövedéki termék volt, lefoglalásra került. A jövedéki ügyben a felperessel szemben jövedéki bírságot szabott ki a közigazgatási szerv. A felperes a gépjárműnek a tulajdonosa volt. Saját nyilatkozata szerint is az adózatlan jövedéki terméket saját gépjárművében hozta be, szállította, tárolta, birtokolta. A felperes érvelésével ellentétben a jogerős ítéletben kifejtett jogi álláspont a szállítóeszköz tekintetében nem kiterjesztő, hanem a jogvita eldöntésére irányadó rendelkezéseknek megfelelő jogértelmezés, törvényes döntés.
A felülvizsgálati bíróság teljes körűen osztja a jogerős ítéletben és az alperes határozatában a PM r. 81. § (6) bekezdése kapcsán kifejtett jogi álláspontot. A vámhatóságnak az Áe. 26. § (1) bekezdése és az Art. 51. § (7) bekezdése szerinti eljárási szabályból következően kétséget kizáróan azonosítania kellett a jövedéki terméket, ettől függött a jövedéki adó és jövedéki bírság mértéke. A felperes azt állította, hogy a lefoglalt ásványolajtermék gázolaj. Ehhez képest a szakvélemény azt állapította meg, hogy a jövedéki termék szabványon kívül fűtőolaj, feltehetően desztillált fűtőolaj és gázolaj keveréke. Ebből következően a két állítás, az ügyfél nyilatkozata és a vámhivatalé egymással szembenálló volt. A fajta és minőség tekintetében tehát csak szakértői vizsgálat dönthetett. A PM r. 81. § (4) bekezdése pedig egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a szakértői vizsgálattal kapcsolatos költség az ügyfelet terheli, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. A jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezés pedig, mint feltétel a felperes esetében ugyancsak fennállt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat nem sért eljárási, illetve anyagi jogszabályt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I.35.847/2001.)