adozona.hu
BH+ 2008.8.372
BH+ 2008.8.372
A ténylegesen munkavédelmi képviselőként tevékenykedő munkavállalót a felmondással kapcsolatos munkajogi védelem megilleti [Mt. 28. § (1) bekezdés, 1993. évi CXIII. tv. 70/A. § (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesnél munkaügyi és hatósági osztályvezető munkakörben foglalkoztatott felperes munkaviszonyát az ügyvezető igazgató a 2005. november 3-án kelt intézkedésével 2005. december 18. napjával rendes felmondással megszüntette. A felmondás indokolása szerint a Kft. jövőbeni működésének gazdaságosabbá tétele érdekében a munkáltató szervezeti felépítésének módosítására került sor. Az átszervezés keretében a munkaügyi és hatósági osztályvezetői munkakör megszűnt, a felperes feladatait a jövőben ...
BH+ 2008.8.372 A ténylegesen munkavédelmi képviselőként tevékenykedő munkavállalót a felmondással kapcsolatos munkajogi védelem megilleti [Mt. 28. § (1) bekezdés, 1993. évi CXIII. tv. 70/A. § (3) bekezdés].
Az alperesnél munkaügyi és hatósági osztályvezető munkakörben foglalkoztatott felperes munkaviszonyát az ügyvezető igazgató a 2005. november 3-án kelt intézkedésével 2005. december 18. napjával rendes felmondással megszüntette. A felmondás indokolása szerint a Kft. jövőbeni működésének gazdaságosabbá tétele érdekében a munkáltató szervezeti felépítésének módosítására került sor. Az átszervezés keretében a munkaügyi és hatósági osztályvezetői munkakör megszűnt, a felperes feladatait a jövőben részben a társaság ügyvezető igazgatója, részben a társaság más szervezeti egysége látja el.A felperes keresetében a rendes felmondás jogellenességének megállapítását és 12 havi átlagkeresetének megfelelő átalánytérítés megfizetését kérte. Vitatta a felmondásban közölt indok valóságát, és arra is hivatkozott, hogy munkajogi védelem illette meg, mert a munkavédelmi képviselő választása során póttagnak választották.
A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperesnél munkahelyi munkavédelmi bizottság és munkavédelmi testület megalakítására nem került sor, így póttagja sem lehetett. A megválasztott munkavédelmi képviselő Cs. J. a tisztségét másra nem ruházhatta át. A bíróság a felperes által ellátott munkaköri feladatok szétosztását, és ezáltal a munkakör megszüntetését bizonyítottnak, a felmondás indokát valónak találta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes rendes felmondását hatálytalanította, valamint a kereset összegszerűsége tárgyában az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság a per adatai alapján megállapította, hogy a 2004. november 2-án megtartott választás során 61 választásra jogosult leadott szavazata 69%-át Cs. J., míg 31%-át felperes szerezte meg. A választási bizottság megállapítása szerint a megválasztott munkavédelmi képviselő Cs. J., póttag R. M. felperes. A választási bizottság az alperesnek a választás eredményét bejelentette. Ezt követően munkavédelmi képviselőként folyamatosan a felperes járt el. A másodfokú bíróság a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény (Mvt.) 70/A. § (3) bekezdéséből azt a következtetést vonta le, hogy a munkavállalók a munkavédelmi képviselő megválasztása mellett egy póttag választásáról is jogszerűen dönthettek. A jegyzőkönyv megküldésével az alperes erről tájékoztatást kapott, a bizonyítási eljárás során feltárt adatok pedig egyértelműen alátámasztották, hogy a munkavédelmi képviselői feladatokat Cs. J. helyett a felperes látta el. A megválasztott és akként is tevékenykedett felperest ezért munkavédelmi képviselőnek kellett tekinteni, akit megilletett az Mt. 28. § (1) §-a szerinti munkajogi védelem. Az alperes azonban a rendes felmondás előtt a felperest megválasztó munkavállalók előzetes egyetértését nem kérte ki, ezért az intézkedése jogellenes.
A megyei bíróság a felmondás jogszerűségét az Mt. 89. § rendelkezéseinek betartását illetően is vizsgálta, és e körben a munkaügyi bíróság által megállapított tényállással és jogi okfejtésével is egyetértett.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Fenntartotta a perben elfoglalt azt az álláspontját, hogy munkavédelmi képviselővé kizárólag Cs. J.-t választották, aki az ezzel kapcsolatos feladatait a felperesre jogszerűen nem ruházhatta át. Póttag választására csak munkavédelmi testület működése esetén kerülhet sor (Mvt. 70/B. §), az alperesnél azonban ilyen testület nem működik, így függetlenül attól, hogy a felperes munkabaleseti jegyzőkönyveket munkavédelmi képviselőként írt alá a törvényben meghatározott munkajogi védelem nem illeti meg.
A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet indokolásának megváltoztatásával és kiegészítésével annak megállapítását kérte, hogy a felmondás indokolása szerinti átszervezés nem valósult meg. Arra hivatkozott, hogy a rendes felmondás indokának valóságát és okszerűségét is vitatta, és ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság a per adataihoz képest iratellenes megállapítást tett.
Az alperes felülvizsgálati kérelme és felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A periratok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállást kiegészíti azzal, hogy a munkavédelmi képviselői választás időpontja, 2004. november 2-a és a felperes munkavégzés alóli felmentésének időpontja, 2005. november 25-e között készült 9 munkabaleseti jegyzőkönyv tanúsága szerint egy jegyzőkönyvben munkavédelmi képviselő nincs feltüntetve, hét jegyzőkönyvben munkavédelmi képviselőként a felperes aláírása szerepel, míg az utolsó, 2005. november 11-én felvett munkabaleseti jegyzőkönyv munkavédelmi képviselőként Cs. J.-t tünteti fel, és a jegyzőkönyvet is ő írta alá. A csatolt bizonyítvány szerint a felperes 2005. március 31. napján munkavédelmi képviselői ismeretekből sikeres vizsgát tett. A bizonyítvány Mvt. 75. § alapján munkavédelmi képviselői tevékenység ellátására jogosította fel.
Az alperes tájékoztatást kapott arról, hogy a munkavédelmi választáson a felperest póttaggá választották. A választást követő egy éven át az alperes tudtával a felperes munkavédelmi képviselőként járt el, és gyakorolta a munkavédelmi képviselők számára az Mvt. 72. §-ában biztosított jogokat. Az alperes az ezt elfogadó saját magatartásával szembekerülve sikertelenül vitatta felperes tényleges munkavédelmi képviselői voltát.
Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság a per adatai alapján helytállóan következtetett arra, hogy a munkavállaló érdekét képviselő választott tisztségviselőként eljáró felperest az Mt. 28. §-ában meghatározott védelem megillette, és mivel ezt az alperes az intézkedése során figyelmen kívül hagyta, a rendes felmondás jogellenes.
A felmondás indokának, az átszervezésnek a valóságát az önmagában nem érinti, ha a felperes munkakörének megszűnése miatt a munkakörébe tartozó feladatokat nem az a személy vette át, akit a felmondás indokolása megjelölt. Ezért a felmondási indok valóságának ítéleti megállapítását a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben előadottak nem cáfolták.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 273. § (3) bek.]. (Legf.Bír. Mfv.II.10.146/2007.)