adozona.hu
MBH 2008.07.221
MBH 2008.07.221
- Az elektronikus úton készült bejegyzési kérelemnyomtatványt elegendő minősített elektronikus aláírással ellátnia az ügyvédnek. - A grafikus aláírás (ellenjegyzés) akkor szükséges a kérelemhez csatolt okiraton, ha az nem elektronikus úton készült. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 5. §, 6. §, 10. §, 32. § (1) bek., 48. §; 1998. évi XI. tv. 27/A. § 24/2006. (V.18.) IM r.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 253. § (2) bek., 259.§]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég 2008. január 11-én elektronikus úton nyújtotta be a változásbejegyzési kérelmét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alapján 2007. december 7-én kelt, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésére alapítottan.
A cégbíróság a 2008. január 14-én kelt Cg.01-09-675505/43. számú végzésével a cég 2008. január 11-én előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történ...
A cégbíróság a 2008. január 14-én kelt Cg.01-09-675505/43. számú végzésével a cég 2008. január 11-én előterjesztett egyszerűsített cégeljárás keretében történő, változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította Ctv. 48. § (7) bekezdésére alapítottan. Határozatát azzal indokolta, hogy a változásbejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, ugyanis a bejegyzési kérelem vonatkozó oldalairól hiányzik a jogi képviselő látható aláírása. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az elektronikus úton előterjesztett változásbejegyzési kérelem nyomtatványon a jogi képviselőnek a jognyilatkozatait grafikusan alá kell írnia a Ctv. 48. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.
A végzés ellen a cég fellebbezett, az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésével a cégbíróság utasítását kérte a változásbejegyzési kérelem teljesítésére. Arra hivatkozott, hogy a bejegyzési kérelem nyomtatványon a jogi képviselő aláírásának látható formában, grafikus módon való megkövetelése jogszabályellenes. Álláspontja szerint a cégbíróság által idézett 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) a jelen ügyben egyáltalán nem alkalmazható, mert az egyszerűsített cégeljárásra a Ctv. 48. §-ának rendelkezései vonatkoznak és az ezzel kapcsolatos végrehajtási szabályokat az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (R.) tartalmazza. Ennek 6. §-a értelmében a jogi képviselő elektronikus úton minősített elektronikus aláírással ellátott okiratot nyújt be a cégbírósághoz. Az elektronikus cégeljárást értelmetlenné teszi, ha a jogi képviselő az elektronikus úton előállított iratot is köteles lenne papíralakú irattá alakítani annak érdekében, hogy azt grafikusan aláírhassa. Állította, hogy a jogi képviselő a kérelem nyomtatványt minősített elektronikus aláírásával jogszabályszerűen aláírta, amit az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. 3. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság is köteles elfogadni.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozottnak találta.
A cég az elektronikus úton benyújtott változásbejegyzési kérelmében egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kérte. Az R. 5. § (1) bekezdése szerint az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. Az R. 6. §-a szerint a jogi képviselő elektronikus úton csak az 1. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elkészített, minősített elektronikus aláírással ellátott okiratot nyújthat be a cégbírósághoz. Ha a Cégszolgálattól az elektronikus iratcsomag megérkezik, a cégbíróság az R. 10. §-a értelmében a jogi képviselő részére az elektronikus tanúsítványt, illetve az elektronikus igazolást időbélyegzővel rendelkező minősített elektronikus aláírással ellátva küldi meg a jogi képviselő elektronikus levélcímére.
Az idézett jogszabályi rendelkezések tehát egyértelműen tartalmazzák, hogy amennyiben a jogi képviselő elektronikus okirat formájában készíti el a beadványt, úgy az elektronikus úton történő megküldés során azt minősített elektronikus aláírásával köteles ellátni. Kétségtelen, hogy vannak olyan dokumentumok, amelyeken a jogi képviselő grafikus aláírása is szerepel (pl. akkor, ha a cég tagjainak nincs elektronikus aláírása, amely miatt a társasági szerződést a jogi képviselő papíralapú formában kénytelen elkészíteni és a papíralapú okiratot értelemszerűen maga is grafikus aláírásával ellenjegyzi). Ahhoz, hogy ez az okirat az elektronikus úton benyújtott kérelem mellékleteként szerepelhessen, a jogi képviselő köteles ezt az okiratot elektronikus okirattá átalakítani, amelynek során az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ügyv. tv.) 27/A. §-a szerint kell eljárnia, amely szerint az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával látja el. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval.
A kifejtettekből megállapíthatóan a (változás)bejegyzési kérelemnek vannak olyan mellékletei, amelyeken az ügyvéd grafikus aláírása is szerepel, azonban ez nem jelenti azt, hogy az eredetileg elektronikus úton készült okiratokon is köteles lenne az ügyvéd a grafikus aláírását is feltüntetni.
A jelen ügyben az eljáró jogi képviselő a bejegyzési kérelmet minősített elektronikus aláírásával ellátta. A kialakult bírói gyakorlat szerint - bár a bejegyzési kérelmen a jogi képviselő aláírására több rovat is szolgál - az elektronikusan benyújtott bejegyzési kérelem nyomtatvány egyetlen ügyvédi minősített elektronikus aláírással történő ellátásával a kérelmet jogszabályszerűen kitöltöttnek kell tekinteni.
A cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban olyan követelményt támasztott, amely az egyszerűsített cégeljárásra irányadó jogszabályok alapján nem áll fenn, és az elutasító végzését olyan jogszabályi rendelkezésekre alapította, amely a jelen ügyben nem alkalmazható, ezért a teljesítés elmulasztása a változásbejegyzési kérelem elutasításának alapjául nem szolgálhat.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és elrendelte a bejelentett változásoknak a változásbejegyzési kérelemben foglaltaknak megfelelő bejegyzését, amelynek foganatosítására felhívta a cégbíróságot.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-675505/43.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.170/2008/2.)