adozona.hu
BH+ 2008.7.324
BH+ 2008.7.324
A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésben hozott taggyűlési határozat utóbb nem támadható arra hivatkozással, hogy a tagok taggyűlési hatáskörbe nem tartozó kérdésben döntöttek [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 47-48. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a 2004. március 26-án benyújtott keresetében a 2004. február 28-án, az alperes által tartott taggyűlésen hozott 3.,4.,5.,6.,7. számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a saját, valamint az alperes és az alperesi társaság tagjainak közös tulajdonában álló, 0122/38. hrsz. alatti ingatlan használatával, költségeinek viselésével kapcsolatos döntések meghozatalára a taggyűlésnek nem volt hatásköre.
Az alperes a kereset elutasítását kérte azza...
Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a felperes és a tulajdonostársak közötti elszámolásra vonatkozó 6. számú határozat hatályon kívül helyezését nem ellenzi.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a 2004. február 28-án tartott taggyűlés 6. számú határozatát hatályon kívül helyezte, azt meghaladóan, a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 3000 Ft részperköltség megfizetésére.
Az ítélet indokolása szerint, a 6. számú taggyűlési határozatot kivéve a felperes által támadott határozatok nem ütköznek a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve más jogszabályok rendelkezéseibe, az alperesi társaság társasági szerződésébe. A Gt. 47. § (1) bekezdése alapján, a bíróság nem észlelt ezért hatályon kívül helyezésre okot adó körülményeket, e határozatok tekintetében.
Az elsőfokú bíróság mindezzel szemben úgy ítélte, hogy a 6. számú határozat jogszabálysértő, mert az a felperes és az alperesi társaság közötti elszámolásról szóló döntést tartalmazza, amely nem tartozik taggyűlési hatáskörbe. A Gt. 48. § (2) bekezdése alapján, ezért e taggyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről kellett dönteni.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Fellebbezett részét megváltoztatta, és a 2004. február 28-i taggyűlésen hozott 3.,4.,5. és 7. számú taggyűlési határozatokat is hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 105 000 Ft első- és másodfokú perköltséget.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perrel érintett taggyűlésen, az alperesi társaság tagjai, az osztatlan közös tulajdonukban álló ingatlanra vonatkozóan hoztak döntéseket. A tárgyalt napirendi pontokban megjelölt kérdések, a Gt.150. § (2) bekezdése, illetve a társasági szerződés rendelkezései szerint, nem tartoztak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. Jogszabályi tilalom hiányában azonban, nem volt akadálya azok megtárgyalásának. Mivel a hozott határozatok, nem társasági jogi jogviszonnyal kapcsolatosak, ezért a Gt. rendelkezéseivel való ellentétet a bíróságnak észlelnie kell. Utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy az ezzel ellentétes jogi álláspont esetén, a helyi bíróság hatáskörébe tartozó jogviták eldöntését a tagok a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset előterjesztésével megyei bírósági hatáskörbe utalhatnák, megkerülve ezzel a bírósági hatáskörre vonatkozó kötelező erejű szabályokat.
A Gt. 47. § (1) bekezdése, illetve a Gt. 48. § (2) bekezdése alkalmazásával mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatva, a felperes által sérelmezett további határozatokat is hatályon kívül helyezte.
Az alperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság fellebbezett ítéleti rendelkezésének helybenhagyását kérte. A támadott határozat jogszabálysértését, a Pp. 221. § (1) bekezdésére, illetve a Gt. 47. § (1) bekezdésére hivatkozással jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság ítélete iratellenes, az általa felderített tényállás hiányos. Előadta, hogy az alperes az egyik tulajdonostársa a perbeli ingatlannak. A felperes kérelmére került sor a taggyűlés összehívására, a megjelölt napirendi pontok megtárgyalására. Jogszabályi tilalom hiányában a kft., mint az egyik tulajdonostárs taggyűlése dönthetett abban a kérdésben, hogy személy szerint ő, a tulajdonközösségen belül, ügyvezetője által képviselve milyen álláspontot fog képviselni. Az alperes vitatta, hogy a másodfokú bíróság által is elismerten taggyűlés elé utalható bármely kérdés tekintetében hozott határozat utóbb megtámadható lenne a taggyűlési hatáskör hiányára hivatkozással.
Az felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását indítványozta. Vitatta az alperes által állított jogszabálysértéseket.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős határozatot, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
Helytálló mind az első, mind a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy jogszabály tilalom hiányában, az alperesi gazdasági társaság nem volt elzárva attól, hogy a taggyűlés napirendjére tűzze a felperes által megjelölt, a felperes, az alperes, illetve az alperesi társaság tagjainak osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan használatával, költségeinek viselésével kapcsolatos kérdéseket.
Tévedett azonban a másodfokú bíróság, amikor akként foglalt állást, hogy az e kérdések tekintetében hozott határozatok - taggyűlési hatáskör hiányára hivatkozással - eredményesen megtámadhatók, azok bíróság általi hatályon kívül helyezése, a Gt.47. § (1) bekezdése, illetve 48. § (2) bekezdése alapján eredményesen kérhető. A taggyűlés részvevői egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanra vonatkozóan, az egyik tulajdonostárs - az alperes - által képviselendő álláspont kialakítása végett hoztak döntést. Az alperes törvényes képviselőjét - ügyvezetőjét - az adott kérdések tekintetében, a Ptk. 140. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatal során, a taggyűlés által elfogadott határozatok kötik. A kisebbségben maradó tulajdonostársak természetesen nincsenek elzárva attól, hogy e jogszabály alapján, az alperes mellett más, a tulajdoni hányadának megfelelő szavazatát leadó tulajdontárs szótöbbségével hozott határozatot, a Ptk. 143. § (1) bekezdésében írt együttes feltételek fennállása esetén, bíróság előtt megtámadják.
A másodfokú bíróság a taggyűlésen hozott határozatok jogi jellegét, annak tartalmát tévesen értelmezve, a Gt. 47. § (1) bekezdését megsértve rendelkezett a taggyűlésen hozott 3.,4.,5., illetve 7.számú határozatok hatályon kívül helyezéséről.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért, a Pp.275. § (4) bekezdése alapján, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.029/2007.)