BH 2008.7.197

A felmondási okként megjelölt létszámcsökkentés indoka nem valós, ha a megelőző munkaviszony megszüntetés a perbelinél lényegesen korábban történt, és semmilyen más körülmény sem igazolja a létszámcsökkentést jellemző folyamat megvalósulását [Mt. 89. § (2) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2003. augusztus 27-én kelt rendes felmondás jogellenes, és a kereset szerint marasztalta az alperest.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes 1992-től állt munkaviszonyban ügyintéző munkakörben az alperessel, amelynek 1/3 részben a...

BH 2008.7.197 A felmondási okként megjelölt létszámcsökkentés indoka nem valós, ha a megelőző munkaviszony megszüntetés a perbelinél lényegesen korábban történt, és semmilyen más körülmény sem igazolja a létszámcsökkentést jellemző folyamat megvalósulását [Mt. 89. § (2) bekezdés].
A felperes keresetében az alperes rendes felmondása jogellenességének megállapítását, és a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével a jogellenesség jogkövetkezményei alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2003. augusztus 27-én kelt rendes felmondás jogellenes, és a kereset szerint marasztalta az alperest.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes 1992-től állt munkaviszonyban ügyintéző munkakörben az alperessel, amelynek 1/3 részben a felperes férje Sz. J. - aki 2003. május 26-án váratlanul elhunyt -, a tulajdonosa volt. A házastársa halála után a felperes 2003. június 30-áig szabadságon volt, majd amikor munkába akart állni, az ügyvezető és id. Sz. J.-né tulajdonos ezt megakadályozták. Ezt megelőzően 2003 júniusában a felperes íróasztala zárható fiókját szakemberrel kinyittatták, azon zárat cseréltek, a felperes munkáltatói telefonját azzal az indokolással, hogy már nem áll alkalmazásukban, lemondták, a felperes részére 2003. július - augusztus hónapokra munkabért nem fizettek, ezt az időszakot fizetés nélküli szabadságként tartották nyilván.
Az alperes 2003. augusztus 27-én kelt rendes felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolás az üzleti visszaesés miatt szükségessé vált átszervezésre és az ügyintézői munkaköröknek háromról egy munkakörre csökkentésére hivatkozott.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint az alperesnél létszámleépítésre nem került sor, csak a felperes munkaviszonyát szüntették meg. Az összes körülmény értékeléséből az alperes rendeltetésellenes joggyakorlását bizonyítottnak találta, és mindezek alapján jogellenesnek minősítette a rendes felmondást.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elmaradt munkabér és az étkezési hozzájárulás összegét felemelte, megállapította a munkaviszonynak a jogerős ítélet meghozatalakori megszűnését; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy a rendes felmondást megelőző alperesi magatartások a rendeltetésellenes joggyakorlást bizonyították, továbbá az alperesnél a felmondáskor nem került sor átszervezésre.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és a felperes keresetét elutasító ítélet hozatala iránt - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a perbeli felmondás előtt hárman - a felperes, B. J.-né és Cs. J.-né - végeztek ügyintézői feladatokat, a felperessel közölt felmondáskor két főre csökkent a létszámuk, és B. J.-né munkaviszonyának 2005 áprilisában történt megszüntetésével fejeződött be a létszámcsökkentés folyamata; ezért a rendes felmondás ezen indoka valós és okszerű volt. Azzal érvelt, hogy a felmondás indoka egy folyamat részeként került megjelölésre, és a folyamat befejezettsége nem volt szükséges a felmondás jogszerűsége megállapításához. Vitatta a rendeltetésellenes joggyakorlást, mivel a felperes magatartása arra utalt, hogy ő nem kíván munkát végezni, a helyzetét nem volt hajlandó rendezni. Valótlan, hogy a távollétét fizetés nélküli szabadságnak tekintették, az íróasztal kinyitását pedig a társasági tevékenység ellátása tette szükségessé.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Részletesen cáfolta a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottakat, kiemelve, hogy B. J.-né maga szüntette meg a munkaviszonyát.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes az alperes rendes felmondása jogellenességére vonatkozó keresetét a felmondás indokolása valótlan voltára, másrészt az alperes rendeltetésellenes joggyakorlására alapította.
Rendeltetésellenes joggyakorlás nem jöhet szóba, ha az érintett munkáltatói jognyilatkozat eleve valamely konkrét jogszabályba ütközik, ezért a felperes keresete alapján elsődlegesen az utóbbit kellett vizsgálni, és a rendeltetésellenesség vizsgálatára csak a konkrét jogszabályba ütközés kizártsága esetén kerülhetett sor.
A 2003. augusztus 27-én kelt rendes felmondás indokolása szerint az alperes gazdasági okokból az ügyintézői munkakörei számának csökkentésére kényszerült oly módon, hogy a jövőben ezt a munkakört a korábbi három személy helyett egy munkavállaló fogja ellátni. Az Mt. 89. § (2) bekezdése értelmében a felmondás ezen indokának valóságát és okszerűségét az alperesnek kellett bizonyítania.
Az alperes általánosságban helytállóan hivatkozott arra, hogy amennyiben a felmondás indokát a munkáltató egy folyamat részeként jelöli meg, a folyamat befejezettsége nem szükséges a felmondás jogszerűségének megállapításához (BH 2000/225.).
Annak bizonyításául, miszerint a perbeli felmondásra is ily módon került sor, az alperes arra hivatkozott, hogy a felperessel közölt 2003. augusztus 27-ei rendes felmondást később követte a másik ügyintéző, nevezetesen B. J.-né munkaviszonyának 2005. április hónapban történt megszüntetése. Az előbbi módon történt létszámcsökkentés azonban nem értékelhető egy folyamat részeként, mivel a két megszüntetés között huzamos idő telt el, és a lényeges időbeli eltérés mellett semmilyen körülmény nem utalt a két munkaviszony megszüntetés bármilyen kapcsolatára. Megalapozott ezért az eljárt bíróságok megállapítása, az alperes nem hajtott végre a felperessel közölt rendes felmondás indokolásában megjelölt létszámcsökkentést, a felmondás indoka valóságát tehát nem bizonyította. Ehelyett a perbeli bizonyított körülményekből következtethetően személyes (családi) ellentétekre visszavezethetően személy szerint a felperes - és nem mint ügyintéző munkavállaló - munkaviszonyának megszüntetése volt az alperes célja. Az előbbiek tehát éppen a rendes felmondás indoka - a gazdasági okból történt létszámleépítés - valótlan voltát, és nem pedig a rendeltetésellenes joggyakorlást bizonyították.
Az Mt. 89. § (3) bekezdése értelmében a rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, az alperes ez utóbbi körbe tartozó indokot hozott fel, ezt azonban a perben nem tudta bizonyítani. Ezzel szemben a perbeli bizonyított körülmények olyan valódi okot igazoltak, amely nem felelt meg az Mt. 89. § (3) bekezdésében a rendes felmondás indokolásával szemben támasztott követelményeknek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. I. 10.007/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.