adozona.hu
BH 2008.6.161
BH 2008.6.161
I. A megismételt lakásszövetkezeti közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezésére nem ad alapot, ha a közgyűlést a meghívóban közöltektől eltérő, de azonos épületegyüttesben lévő helyszínen tartják és az eredeti helyszínen a közgyűlés megtartásának újabb helye kiírásra került [2004. évi CXV. tv. (a továbbiakban: Lsztv.) 16-17. §]. II. Önmagában az a körülmény, hogy a tagot a szavazati joga gyakorlásában a szövetkezet megakadályozta, a határozatok hatályon kívül helyezését nem alapozza meg, ha a s
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes közgyűlésének 2005. május 28-ára szóló meghívója tartalmazta többek között a közgyűlés időpontját, helyét, napirendjét. A meghívóban szerepelt továbbá, amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) 17. § (2) bekezdése alapján az újabb közgyűlést azonos napirenddel a fenti napra és helyszínre 9 óra 30-ra ismételten összehívják.
A 2005. május 28-ai közgyűlés határozatképtelen volt, mert a teljes tagság 1,69%-a jelent meg....
BH 2008.6.161 I. A megismételt lakásszövetkezeti közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezésére nem ad alapot, ha a közgyűlést a meghívóban közöltektől eltérő, de azonos épületegyüttesben lévő helyszínen tartják és az eredeti helyszínen a közgyűlés megtartásának újabb helye kiírásra került [2004. évi CXV. tv. (a továbbiakban: Lsztv.) 16-17. §].
II. Önmagában az a körülmény, hogy a tagot a szavazati joga gyakorlásában a szövetkezet megakadályozta, a határozatok hatályon kívül helyezését nem alapozza meg, ha a szavazatával a döntés érdemét nem tudja befolyásolni [2004. évi CXV. tv. (a továbbiakban: Lsztv.) 9. §, 41. §].
Az alperes közgyűlésének 2005. május 28-ára szóló meghívója tartalmazta többek között a közgyűlés időpontját, helyét, napirendjét. A meghívóban szerepelt továbbá, amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) 17. § (2) bekezdése alapján az újabb közgyűlést azonos napirenddel a fenti napra és helyszínre 9 óra 30-ra ismételten összehívják.A 2005. május 28-ai közgyűlés határozatképtelen volt, mert a teljes tagság 1,69%-a jelent meg. Ugyanezen a napon egy órával későbbre összehívott megismételt közgyűlést megtartották. A megismételt közgyűlés helyszíne megváltozott oly módon, hogy a meghívóban megjelölt B. Egyetem előadóterme helyett a megismételt közgyűlés helyszíne a B. Egyetem díszterme lett, amely egy másik utcából volt megközelíthető. A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a helyszínváltozás oka az egyetem által közölt vis maior volt. A felperes a megismételt közgyűlésen megjelent, de szavazati jogát nem gyakorolhatta. A felvett jegyzőkönyv szerint a 2005. évi tagi hozzájárulás első és második részletét az alperes nyilvántartása szerint nem fizette be, a befizetés megtörténtét igazolni nem tudta.
Felperes keresetében a 2005. május 28-ai megismételt közgyűlésen hozott valamennyi határozat megsemmisítését kérte. Előadta, a közgyűlés megtartására nem szabályszerűen került sor, nem a meghívóban megjelölt helyszínen, mely több tag számára megnehezítette, hogy a megismételt közgyűlésen részt vegyen és tagi jogait gyakorolja. Sérelmezte továbbá, a felperes tagi jogait nem tudta gyakorolni annak ellenére, hogy állította, tagi hozzájárulását befizette. Hangsúlyozta a befizetés tényének igazolását az alapszabály nem írja elő.
Alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, a felperest a megismételt közgyűlés megváltozott helyszíne miatt joghátrány nem érte, hiszen azon megjelent, más tag esetleges jogsérelme miatt a felperest kereshetőségi jog nem illeti meg. Az alperes adminisztrációját a felperes megtévesztette, amikor nevében a C. Kft. teljesítette a befizetést anélkül, hogy akár írásban, akár szóban jelezte volna, hogy a felperes megbízásából fizeti meg a tagi hozzájárulást.
Az elsőfokú bíróság 2006. január 19-én kelt ítéletével az alperes 2005. május 28-ai közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte, rendelkezett a perköltség viseléséről. Álláspontja szerint az alperes a megismételt közgyűlés helyszínét jogszerűen nem változtathatta meg.
A másodfokú bíróság 2006. november 3-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 54 000 Ft első- és másodfokú perköltséget. Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, az Lsztv. 9. §-ában foglaltakból következően a tag korlátozó rendelkezés hiányában vitathatja a közgyűlés összehívásának módját, hivatkozhat annak szabálytalan, jogszabályba ütköző voltára. A bíróság a felperesnek az Lsztv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül benyújtott keresetében megjelölt okokból és ezen okok vizsgálata alapján vizsgálhatja felül a közgyűlés határozatait. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a megismételt közgyűlést ugyanannak az épületegyüttesnek egy másik helyiségében tartották meg, nem alapozhatja meg a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, figyelemmel arra is, hogy a teremváltozásról tájékoztatta a megjelenteket, a megismételt közgyűlésen lényegesen többen vették részt, mint az elsőn. A másodfokú bíróság rámutatott, az alperes alapszabálya, a szavazati jog gyakorlásának feltételeként írta elő a befizetési kötelezettség teljesítését. Ebből következik, hogy a befizetésnek igazoltnak, ellenőrizhetőnek kell lennie. A befizetés sajátos módjára tekintettel a felperestől elvárható lett volna, hogy jogai gyakorlása érdekében a közgyűlés előtt meggyőződjön arról, tartozásának kiegyenlítése az alperes nyilvántartásában bevezetésre került-e. Mindezek hiányában nem róható az alperes terhére, hogy a felperes szavazati jogának fennálltát vitatta.
Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a megismételt közgyűlést ugyanazon a helyen kell megtartani, ami az eredeti közgyűlés napirendjeként volt a meghívóban feltüntetve. Téves az az álláspont, hogy a megismételt közgyűlést bárhol meg lehet tartani. Hangsúlyozta, a megismételt közgyűlés megtartására az eredeti helyszíntől kb. 300 méterre található teremben került sor, amit más utcából lehetett megközelíteni. Felperes előadta továbbá, maga az alperes sem vitatja, hogy a felperes befizetési kötelezettségének 2005. május 13-án eleget tett. A befizetésre az alperes pénztárában került sor, a C. Kft. nyilvánvalóan tájékoztatta az alperest arról, hogy a 154 218 Ft összegű befizetés a felperes I. és II. féléves fenntartási költsége és a felperest terhelő kamat. A pénztárbizonylaton szereplő megjegyzésből megállapítható, hogy a befizetett összeg milyen okból, mire került befizetésre. A pénztárbizonylatot az alperes alkalmazottja állította ki, akinek meg kellett volna róla győződnie, hogy a befizetésre miért került sor. Alperestől elvárható, hogy a hozzá befizetett összegeket beazonosítható módon kezelje. Felperes rámutatott arra, hogy az alperes alapszabálya nem írja elő, hogy a befizetési kötelezettség teljesítését a közgyűlésen igazolni kell. A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet az Lsztv. 16. § és 41. §-ába foglaltakba ütközik.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Többek között hangsúlyozta, a megismételt közgyűlés helyszínének megváltoztatása indokolt volt és jogsérelmet nem okozott. A felperes félrevezető nyilatkozatára vezethető vissza, hogy az alperes nem találta a felperes befizetését igazoló dokumentumot. Nyomatékkal hivatkozott arra, aránytalan jogsérelmet okozna a hatezer fős üdülőszövetkezetnek, ha visszamenőlegesen a közgyűlésen hozott határozatokat megsemmisítenék.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem jogszabálysértő.
Az Lsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében: "A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetve az állandó (időleges) használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetve annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálat, mely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik." A fenti rendelkezésből következően bármely tag, nem tag tulajdonos, illetve az állandó (időleges) használati jogosultja kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát, ahhoz egyéni érdeksérelem nem szükséges, az vizsgálandó, hogy a felülvizsgálni kért határozat az Lsztv., vagy más jogszabály, illetve az alapszabály rendelkezéseibe ütközik-e, vagy sem. Az Lsztv. 17. §-a nem határozza meg a megismételt közgyűlés helyszínét, ahogy az alperes alapszabálya sem. A közgyűlési meghívó tartalmazta a megismételt közgyűlés helyszínét, mégpedig oly módon, hogy az megegyezett az eredeti közgyűlés helyszínével. A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a másodfokú bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a megismételt közgyűlésen hozott határozatok nem jogszabálysértőek abból az okból, hogy a meghívóban megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartották meg a megismételt közgyűlést, de mindkét helyszín a B. Egyetem épületegyüttesében volt. Az előre nem látható ok miatt más terembe áthelyezett megismételt közgyűlésről mindazok értesültek, értesülhettek a kiírások folytán, akik a meghirdetett helyszínen megjelentek. Ezt bizonyítja, hogy a megismételt közgyűlésen többen vettek részt, mint a rendes közgyűlésen. Ily módon a fenti okból a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének törvényi feltételei nem állnak fenn.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el maradéktalanul a másodfokú bíróság álláspontját a tekintetben, miszerint nem róható az alperes terhére, hogy a felperes szavazati jogának fennálltát vitatta. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a csatolt pénztár-befizetési bizonylat alapján körültekintő eljárás mellett megállapítható lett volna, hogy felperes fizetési kötelezettségének maradéktalanul, a közgyűlés előtt eleget tett. A szövetkezet alapszabálya szerint a tagokat az időleges használati jog mértékétől függetlenül egy szavazat illeti meg. Önmagában az, hogy a felperes a megismételt közgyűlésen szavazati jogát nem tudta gyakorolni - a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint - a döntést jogszabálysértővé csak abban az esetben tenné (lásd a megfelelően irányadó Gfv. II. 30.018/2004/6. sz. határozat), ha a felperes szavazata leadásával a döntést érdemben meg tudta volna változtatni, mely az adott tényállás mellett nem áll fenn.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.070/2007.)