adozona.hu
BH 2008.6.159
BH 2008.6.159
Ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését, s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős bel- és kültagjával szemben is elveszti [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 101. §, 103. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. §, 38. §, 46. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a városi bíróság a 9. sorszámú, 2004. október 14-én jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte az Sz. és Fia betéti társaságot, hogy 15 napon belül fizessen meg jelen per felperesének és B. F.-nek 4 424 544 Ft-ot és 220 000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy amennyiben a követelés a betéti társaságtól behajthatatlan, úgy a társaság beltagja, Sz. Zs. köteles a fenti tőkeösszeget és a perköltséget megfizetni.
Az Sz. és Fia betéti társaság fi...
BH 2008.6.159 Ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését, s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős bel- és kültagjával szemben is elveszti [1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 101. §, 103. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. §, 38. §, 46. §].
A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a városi bíróság a 9. sorszámú, 2004. október 14-én jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte az Sz. és Fia betéti társaságot, hogy 15 napon belül fizessen meg jelen per felperesének és B. F.-nek 4 424 544 Ft-ot és 220 000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy amennyiben a követelés a betéti társaságtól behajthatatlan, úgy a társaság beltagja, Sz. Zs. köteles a fenti tőkeösszeget és a perköltséget megfizetni.Az Sz. és Fia betéti társaság fizetésképtelenségét a megyei bíróság 2004. július 13-án jogerőre emelkedett végzésével megállapította. A felperes a városi bírósághoz 2004. október 29-én benyújtott végrehajtási lappal kérte az Sz. és Fia Bt. elleni végrehajtási eljárás megindítását. A felszámolóhoz azonban az egyéves jogvesztő határidőn belül hitelezői igényt nem jelentett be. A felszámoló a felperest nem tartja nyilván hitelezőként.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az I. r. alperest, mint az Sz. és Fia betéti társaság kültagját kötelezze a városi bíróság 9. sorszámú ítéletében foglalt marasztalási összeg megfizetésére, amennyiben az a betéti társaságtól nem hajtható be. Keresetét kiterjesztette a IV. r. alperesre is, mint az I. r. alperes házastársára. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az I. r. és II. r. alperesek között 2005. február 10-én létrejött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan. A III. r. alperest, mint az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultját ennek tűrésére kérte kötelezni.
Az I. r. alperes a keresetre úgy nyilatkozott, hogy a felperessel szembeni tartozását akkor ismeri el, ha a jogszabályok szerint felelősséggel tartozik, az adásvételi szerződés hatálytalanságára vonatkozó kereset elutasítását kérte. A II-IV. r. alperesek szintén a kereset elutasítását kérték, míg a III. r. alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a II. r. és IV. r. alperesek részére 15 napon belül egyenként 150 000 Ft perköltség megfizetésére. Döntésének indokai szerint az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 103. § (1) bekezdése értelmében a beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Így az I. r. alperes felelőssége, a Gt. 101. § (1) bekezdésének megfelelően, a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a beltaggal egyetemleges. E jogszabály alapján az I. r. alperes elismerésén túl a felperes keresete alapos lehetne, az Sz. és Fia betéti társaság azonban felszámolás alatt áll. Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (1) és (2) bekezdése szerint az adóssal szemben fennálló követeléseket 40 napon belül, illetve 40 napon túl, de egy éven belül be kell jelenteni a felszámolónak, aki a követelést nyilvántartásba veszi. A (3) bekezdés szerint az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Miután a felperes a felszámolónál hitelezői igényét határidőben nem jelentette be és őt a felszámoló hitelezőként nem tartja nyilván, a Gt. szerinti háttérfelelősséggel felruházott taggal szembeni igényérvényesítés jogát is elveszítette. Az adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti keresete elutasítását azzal indokolta, hogy ennek megállapításához előbb az I. r. alperes helytállási kötelezettségét kellett volna megállapítani.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést az ítélet megváltoztatása, a keresetének történő helyt adás iránt. Előadta, hogy 2005. február 22-én a felszámolóhoz hitelezőként bejelentkezett, de nem a gazdasági társasággal szemben érvényesített követelést, és nem is a felszámolásba bevont vagyont követelte. A felszámoló úgy tájékoztatta, hogy a felszámolásba vont vagyon nem teszi lehetővé a követelés kielégítését a legcsekélyebb mértékben sem.
Az I. r., II. r. és IV. r. alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest a II. r. és IV. r. alperesek részére 15 napon belül személyenként 50 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, úgy rendelkezett, hogy a feljegyzett illetéket az állam viseli.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú eljárás során lefolytatott bizonyítás alapján annyiban módosította, hogy a felperes 2005. február 22-én a hitelezői igényét a betéti társaság felszámolójának bejelentette, de az 1%-os regisztrációs díjat nem fizette meg, ezért a hitelezői igényét a felszámoló nem vette nyilvántartásba. A betéti társaság felszámolása 2006. szeptember 21-én befejeződött, az ezzel kapcsolatos végzés nem jogerős.
Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság érdemben helyesnek fogadta el az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését annak indokaival együtt. Azt a fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiegészítette azzal, hogy a betéti társaság, mint a Gt. 2. § (3) bekezdése szerinti önálló jogalany, a tagokétól elkülönült vagyonnal rendelkezik, amely elsődleges fedezete a társaság kötelezettségeinek. A beltag, illetve a beltaggal a Gt. 103. § (1) bekezdése alapján azonos módon felelős kültag korlátlan és egyetemleges felelőssége mögöttes, amely a Gt. 101. § (1) bekezdése szerint akkor áll fenn, ha a társaság vagyona a tartozást nem fedezi. Az Sz. és Fia betéti társaságot a felperes javára marasztaló ítélet jogerőre emelkedésekor a társaság már felszámolás alatt állt. Az eljárás közzététele 2004. augusztus 5-én megtörtént. A jogerős ítéletben megítélt pénzkövetelést a társasággal szemben ennek következtében a Cstv. 38. § (3) bekezdése alapján csak a felszámolási eljárás keretében lehetett érvényesíteni. Az igényérvényesítés módja a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja szerint az, hogy a hitelező a felszámolási eljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a követelést a felszámolónak bejelenti. A határidőben bejelentett követelést a felszámoló a Cstv. 46. § (5) bekezdés b) pontja szerint nyilvántartásba veszi, feltéve, ha a (7) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba-vételi díjat a hitelező befizeti, és azt a felszámolónak igazolja. A közzétételtől számított 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló a 46. § (5) bekezdés c) pontja alapján veszi nyilvántartásba, de ugyancsak a nyilvántartásba-vételi díj befizetése és annak igazolása esetén. A Cstv. 37. § (3) bekezdése szerint a 37. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ez azt jelenti, hogy ha a hitelező a közzétételtől számított egy év alatt a felszámolóhoz szabályszerű bejelentést nem tesz és a regisztrációs díjat nem fizeti be, igényét a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben már nem érvényesítheti.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben az egyéves jogvesztő határidő 2005. augusztus 5-én járt le. A határidő lejárta előtt, 2005. február 22-én a felperes hitelezői igényt jelentett ugyan be a felszámolónak, de a felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba a regisztrációs díj befizetésének elmulasztása matt. Az Sz. és Fia betéti társasággal szemben az igény érvényesíthetőségének feltétele a nyilvántartásba vétel volt, amire nem került sor. Az egyéves határidő elmulasztása miatti jogvesztés azt eredményezi, hogy a felszámolás alatt álló betéti társasággal szemben az igény többé nem érvényesíthető. A felperesnek a jogerős ítélet ellenére már nem áll fenn érvényesíthető követelése a betéti társasággal szemben. Ebből következően nem áll fenn az I. r. alperes mögöttes felelőssége sem, mert a kültag a betéti társaságot terhelő tartozásokért felel saját vagyonával. Ha tehát a főkötelezettel szemben jogvesztés következik be, ez kihat a mögöttes felelősre is. Az egyéves határidő elmulasztása nemcsak a főkötelezettel, az Sz. és Fia Bt.-vel szemben jár jogvesztéssel, hanem a járulékos kötelezettel, az I. r. alperessel szemben is.
A felperes által álláspontjának alátámasztására felhívott eseti döntések kapcsán a másodfokú bíróság utalt arra, hogy ezek az eseti határozatok a Cstv. 37. § (3) bekezdésének hatálybalépése, 1997. augusztus 6-a előtti jogszabályokon alapulnak, így ebben a perben nem irányadóak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével helyette a keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte. A jogerős ítélet jogszabálysértését a fellebbezésében előadott jogi indokaira alapította. Hivatkozott a Cstv. miniszteri indokolására, amely nem utal a mögöttesen felelős személyekre, sem pedig a felszámolási eljárás körén kívül eső vagyonra. Hivatkozott a BH 1994/695. és 1994/575. számú, valamint a 2001/240. számú határozatra.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás nem vitatott, az ítéletben felhívott jogszabályok értelmezése és az abból levont jogi következtetés mindenben helytálló, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Részletesen és helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében, a felhívott jogszabályok alapján, hogy a mögöttes felelős helytállási kötelezettsége az eredeti kötelezettéhez igazodik. Amennyiben az eredeti kötelezett ellen folyó felszámolási eljárásban a felperes a felszámolóhoz történő szabályszerű igénybejelentés útján a követelését, a jogvesztő határidőben nem érvényesíti, ezzel nemcsak az eredeti kötelezettel szembeni igényérvényesítés, hanem a mögöttes felelőssel szembeni igényérvényesítés jogát is elveszíti.
A másodfokú bíróság ítéletében megindokolta, hogy a fellebbezésben is felhívott bírósági határozatok az adott esetben miért nem alkalmazhatók. Ezekkel az indokokkal a felülvizsgálati bíróság is egyetért.
A felülvizsgálati kérelemben új eseti határozatként megjelölt és a BH 2001. évi 5. számában 240. sorszám alatt közzétett eseti határozatban kifejtettek a jelen eljárásra szintén nem alkalmazhatók, az ügy eltérő tényállása miatt. A közzétett eseti határozat szerint ugyanis a hitelező igényét a felszámolóhoz a törvényben megkívánt 40 napos határidőben bejelentette, de a regisztrációs díjat e határidő alatt nem fizette be. A felszámoló felhívására azonban a regisztrációs díj befizetési kötelezettségét még a hitelezői igény visszaigazolása előtt pótolta. A perbeli esetben azonban a felperes a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidő alatt nem jelentette be szabályszerűen a hitelezői igényét, miután a regisztrációs díjat nem kívánta befizetni. Ennek folytán, az egyéves jogvesztő határidőben hitelezőkénti nyilvántartásba vételére nem került sor.
Miután a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelel, a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. XI. 20.058/2007.)