MBH 2008.05.219

A kft. tagjának az ügyvezetői tisztségét érintő határozat meghozatala során - az 1997. évi Gt. alapján, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezett - szavazati jogosultsága volt. A 2006. évi Gt. kógens rendelkezése szerint már nem szavazhat a tag a társasággal fennálló társasági jogviszonyát érintő kérdésben. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 18. § (4) és (5) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 20. § (5) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a felek által nem vitatott tényállás szerint az alperes a Cg-01-09-868734 cégjegyzékszámon nyilvántartott korlátolt felelősségű társaság, amelynek tagjai a felperes és a beavatkozó. A cégjegyzék adatai szerint, képviseletére a felperes 2004. március 10. napjától 2009. március 10. napjáig volt önállóan jogosult, ezt követően a társaságnak új képviselője van.
Az alperes törzstőkéje 12.740.000,- Ft, ebből a felperes törzsbetéte 3.820.000,- Ft, a beava...

MBH 2008.05.219 A kft. tagjának az ügyvezetői tisztségét érintő határozat meghozatala során - az 1997. évi Gt. alapján, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezett - szavazati jogosultsága volt.
A 2006. évi Gt. kógens rendelkezése szerint már nem szavazhat a tag a társasággal fennálló társasági jogviszonyát érintő kérdésben.
Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a felek által nem vitatott tényállás szerint az alperes a Cg-01-09-868734 cégjegyzékszámon nyilvántartott korlátolt felelősségű társaság, amelynek tagjai a felperes és a beavatkozó. A cégjegyzék adatai szerint, képviseletére a felperes 2004. március 10. napjától 2009. március 10. napjáig volt önállóan jogosult, ezt követően a társaságnak új képviselője van.
Az alperes törzstőkéje 12.740.000,- Ft, ebből a felperes törzsbetéte 3.820.000,- Ft, a beavatkozóé 8.920.000,- Ft.
Az alperes társasági szerződésének 9.7. pontja szerint a társaság törzstőkéjének minden egyes 10.000,- Ft-ja egy szavazatra jogosít. A felperesnek 382 db, a beavatkozónak 892 db szavazata van. A 9.4. pont szerint a taggyűlés határozatképes, ha azon a törzstőke 75 %-a, vagy az összes leadható szavazatok 75 %-a képviselve van. Amennyiben a taggyűlés határozatképtelennek bizonyul, az ügyvezető hét napon belül, 14 napos időközzel új taggyűlést hív össze, amely a megjelentek által képviselt törzstőke, illetőleg szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Erre a meghívóban utalni kell. A taggyűlés elnökének jogkörét a társaság ügyvezetője látja el. A 9.10. pont szerint minősített többség - vagyis az összes szavazatok 3-ed része - szükséges többek között az ügyvezető megválasztása és visszahívása esetén.

2005. november 16-án a felperes mint ügyvezető összehívta az alperes taggyűlését 2005. december 7. napjának 11 órájára az alábbi napirendi pontokkal.
A 2004. évi mérleg- és eredmény-kimutatás megtárgyalása, elfogadása; a társaság székhelyének módosítása; a társaság jelenlegi gazdasági helyzete; üzletrész adásvételével kapcsolatos kérdések megtárgyalása; a társasági szerződés módosítása; a társaság ügyvezetőjének felmentése; egyéb kérdések.
A beavatkozó kérte, hogy a taggyűlésen kerüljön napirendre az ügyvezető leváltása, új ügyvezető választása.

A 2005. december 7. napján 11 órakor megtartott taggyűlésen több határozatot hoztak, a jelen fellebbezés elbírálása szempontjából releváns 4/12/2005. számú határozatot, amelyben a taggyűlés Edit V. ügyvezetőt azonnali hatállyal visszahívta; az 5/12/2005. számú határozat szerint a taggyűlés a határozat meghozatalának napjával ügyvezetővé választotta Matthias K.-t.
A határozatokat a beavatkozó tag egyhangú szavazatával hozta meg a taggyűlés, arra tekintettel, hogy a felperest nem illeti meg szavazati jog ezen határozati javaslatok megszavazásakor.

A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes 2005. december 7-i taggyűlésének 4/12/2005. számú és 5/12/2005. számú határozatait, kötelezve az alperest perköltségének megfizetésére.
Arra hivatkozott, hogy az alperes taggyűlésének ezen határozatai a jogszabályba és az alperes társasági szerződésébe ütköznek. Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 158. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább 3-edes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társasági szerződés 9.10. pontja többségi szavazatot ír elő, az összes szavazatok 3-ed részét az ügyvezető visszahívása és megválasztása esetén. Álláspontja szerint megillette a határozat meghozatala során a szavazati jogosultság, mert vele szemben nem álltak fenn a Gt. 18. § (4) bekezdésében írt kizáró feltételek. Erre tekintettel a beavatkozó egyedül nem hozhatott határozatot ezekben a kérdésekben, mivel nem rendelkezett a szavazatok 3-edével.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a Gt. (régi) 18. § (4) és (5) bekezdéseinek rendelkezései alapján a felperest nem illette meg szavazat ezekben a kérdésekben, ezért őt figyelmen kívül kellett hagyni a szavazásból, így a másik tag szavazata számított 100 %-nak, ez alapján megvolt az alperes társasági szerződésében előírt minősített szavazati többség.

A beavatkozó ellenkérelmében - az alperes álláspontjával egyezően - a kereset elutasítását és perköltség megfizetésére való kötelezését kérte.
Álláspontja szerint a Gt. (régi) 18. § (5) bekezdése alapján a felperes nem szavazhatott a visszahívásának a kérdésében, a leadható szavazatok 3-edes többsége megvolt. Az ügyvezető kinevezése kérdésében sem szavazhatott a felperes e rendelkezés alapján. A Gt. (régi) 30. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kell megindokolni az ügyvezető visszahívását.

A Fővárosi Bíróság a 2007. szeptember 19. napján kelt 11.G.41.836/2006/11. számú ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes 2005. december 7. napján megtartott taggyűlésének 4/12/2005. számú és 5/12/2005. számú taggyűlési határozatait, kötelezve az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 162.000,- Ft perköltséget.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a jelen ügyben irányadó Gt. (régi) 18. § (5) bekezdése szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, avagy aki ellen pert kell indítani.
A perbeli határozatok alapján a felperes ellen nem kell pert indítani, nem kell vele szerződést kötni, előnyben sem részesíti a felperest a társaság rovására a hivatkozott határozat. A tiltó rendelkezés első feltétele sem áll fenn, mivel a határozatok nem mentesítették a felperest kötelezettség vagy felelősség alól.
Mivel a felperes szavazásra jogosult volt, ezért nem alkalmazható a Gt. (régi) 18. § (4) bekezdésének rendelkezése, miszerint az érintett tagot a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
A tagi és ügyvezetői jogokat és kötelezettségeket el kell választani egymástól, a Gt. (régi) hivatkozott rendelkezéseit nem lehet úgy értelmezni, hogy az ügyvezetőként "érintett" személy nem szavazhat tagként.
A Gt. (régi) 158. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább 3-edes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, az alperesi társasági szerződés 9.10. pontja ezt azzal szigorítja, hogy a 19. § (1) bekezdése alapján az összes szavazatok 3-ed része szükséges az ügyvezető megválasztása és visszahívása esetén. Az alperes taggyűlésén leadható összes szavazat 1.274 db, aminek 3-ed része legalább 956 db szavazatot feltételez, ez azt jelenti, hogy a beavatkozó tag az őt megillető 892 db szavazatával egyedül nem tud minősített határozatot hozni.
Az új ügyvezető kinevezéséről rendelkező 5. sorszámú határozat vonatkozásában is fenn áll a Gt. (régi) 47. § (1) bekezdésében írt törvényi feltétel, ezért a bíróság mindkét határozatot hatályon kívül helyezte a Gt. (régi) 48. § (2) bekezdése alapján.
A pervesztes alperest kötelezte a perköltség viselésére a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint; ebből 21.000,- Ft az eljárási illeték, 21.000,- Ft felperes által előlegezett ügygondnoki díj, és a felperes képviseletével felmerült 120.000,- Ft ügyvédi megbízási díj, amely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján a felperes jogi képviselője által csatolt megbízási szerződés szerint került megállapításra, az tartalmazza az áfá-t is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a beavatkozó nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását, marasztalva perköltség viselésében.
Jogorvoslati kérelme indokolásában érdemben fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, és hivatkozott a 2005/1330. EBH döntésre, amely kimondja, hogy az a tag, aki egyben ügyvezető is, szavazhat a díjazását megállapító határozat meghozatalánál. E körben kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntését kifejezetten azzal indokolta, hogy az ügyvezető díjazásának megállapítása nem tekinthető a társaság rovására nyújtott előnynek, mert az egyrészt nem előny, hanem díjazás, másrészt azt nem a társaság rovására nyújtották, hanem a társaság érdekében kifejtett tevékenységért. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság érdemben vizsgálta a tag ügyvezetői jogviszonyát, az annak keretében fennálló jogokat és kötelezettségeket, a Gt. (régi) 18. § (5) bekezdésének alkalmazásakor, és nem azzal indokolta döntését, hogy a szavazásból való kizárás megítélésekor elválasztandó a tagi és az ügyvezetői minőség. Kifejezetten úgy fogalmaz a döntésben, hogy a Gt. (régi) 18. § (5) bekezdésének más fordulatai sem alkalmazandók a jelen tényállás mellett, hiszen a támadott határozat az ügyvezetőt kötelezettség, felelősség alól nem mentesíti. Ezért a másodfokú bíróságnak nem azért helyezte hatályon kívül a határozatát, mert az ügyvezetői jogviszony nem értékelhető a Gt. (régi) 18. § (5) bekezdésének vonatkozásában, hanem mert nem helyesen értelmezte az ügyvezetőnek a társaság rovására nyújtott előny fogalmát. A döntés szövegéből világosan következik, hogy ha a társaság az ügyvezetőnek a díjazás mellett valamilyen egyéb juttatást nyújtott volna a társaság rovására, vagy ha mentesítette volna ügyvezetői kötelezettségei alól, akkor az ügyvezető tag a határozathozatalkor nem szavazhatott volna.

Az alperes csatlakozó fellebbezés megjelölésű beadványában az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását kérte, hivatkozva a beavatkozó fellebbezésében írtakra azzal, hogy kérte a perköltsége megfizetésére való kötelezését a felperesnek, bejelentve, hogy nem alanya az áfa-körnek.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta (Pp. 253. § (3) bek.), és e körben a tényállást helyesnek, az ebből levont jogi következtetést megalapozottnak találta.

A 4/12/2005. számú határozatra vonatkozó fellebbezési hivatkozások kapcsán rámutat a másodfokú bíróság, hogy az egységes bírói gyakorlatnak megfelelően értékelte a Fővárosi Bíróság a felek perbeli nyilatkozatait a rendelkezésre álló okiratokra figyelemmel, az alábbiak szerint.

A Legfelsőbb Bíróság a Cgf.II.32.180/2001/3. számú határozatában a jelen ügy elbírálása szempontjából is irányadóan rögzítette, hogy az 1988. évi VI. törvény 87. § (2) bekezdése alapján nem szavazhatott az a tag, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesített, vagy a társaság rovására másfajta előnyben részesített, továbbá akivel a határozat szerint szerződést kellett kötni, illetőleg aki ellen pert kellett indítani, vagy aki egyébként érdekelt volt. E rendelkezéstől a társasági szerződés érvényesen nem térhetett el. E kógens rendelkezés alapján egyértelmű volt, hogy a tag, aki egyben ügyvezetője is a társaságnak, e tisztségéből való felmentése kérdésében nem szavazhatott - nem vitatható - érdekeltsége miatt.
A jelen társaság vonatkozásában alkalmazandó Gt. (régi) 18. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény, vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

A rendelkezésre álló társasági szerződésben a tagok e diszpozitív rendelkezés alapján nem rendelkeztek arról, hogy a társaság azon tagja, aki egyben ügyvezető is, az e tisztségét érintő kérdésekben nem szavazhat.

Ezért helytállóan hivatkozott az első fokú bíróság a Gt. 18. § (5) bekezdése rendelkezésére, amely szerint a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani.
Ez az 1988. évi VI. törvény fentebb idézett előírásához képest módosult kógens rendelkezés a Legfelsőbb Bíróság - fentebb hivatkozott határozatában kifejtett - álláspontja szerint sem volt olyan kiterjesztően értelmezhető, hogy a tag - aki a társaság ügyvezetője és e tisztségéből származó felelősség és kötelezettség terheli - a tisztségét érintő határozat meghozatalánál nem szavazhat, tagságából eredő joggyakorlása (szavazati joga) erre tekintettel korlátozott.

Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság ítéletében arra is, hogy az egységes bírói gyakorlat szerint az ügyvezetés körébe tartozó feladatok ellátásának értékelése el kell, hogy váljon a tagi magatartás megítélésétől, azok lényegét érintő szervezeti jogosultságok és kötelezettségek eltérő jogi szabályozása miatt. Például a tagkizárás iránti perekben is vizsgálat tárgya, hogy az alperes keresetben megjelölt intézkedései - ha vezető tisztségviselő a felperes társaságnál - mennyiben kapcsolódnak szorosan az ügyvezetői tevékenységhez, illetve mennyiben minősülnek tagi magatartásnak.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint, amennyiben a jogalkotó a társaság tagjától meg kívánta volna vonni azt a jogosultságot, hogy a vezető tisztségviselése kérdésében akár visszahívásban, akár megválasztásában ne szavazhasson, arról rendelkezett volna, ahogy a 2006. évi IV. törvény 20. § (5) bekezdése már rögzíti, hogy a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik.
A törvény indokolása példaként nevesíti is e körben a vezető tisztségviselés kérdését.

Végül rámutat a másodfokú bíróság, hogy a 25/12/2005. számú, az új ügyvezető választására vonatkozó határozat meghozatalánál a kifejtett indokoláson túl azt is figyelembe kell venni, hogy egy társaság nem működhet vezető tisztségviselő nélkül, ezért a már - alperesi álláspont szerint szabályosan - visszahívott ügyvezetőt mint tagot a határozatképesség megállapításánál egyértelműen nem lehetett volna számításon kívül hagyni, mert a Gt. (régi) 18. § (4) bekezdésének egyik nevesített esete sem vonatkoztatható rá.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés kapcsán kiegészített indokolással helybenhagyta a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján; kötelezte a beavatkozót, hogy fizesse meg a felperesnek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. és 3. §-a alapján mérlegeléssel megállapított ügyvédi munkadíjat, amely tartalmazza az áfá-t, és az elsőfokú eljárásban becsatolt megbízási díj szerinti tárgyaláson való megjelenés költségét; egyben kötelezte az alperesi társaság ügygondnoka részére fizetendő munkadíj megfizetésére is.

A Fővárosi Ítélőtábla jelen határozatának megküldésével kezdeményezi a cégbíróság hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárását a 2006. évi V. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
(Fővárosi Bíróság G.41.836/2006/11.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.492/2007/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.