adozona.hu
MBH 2008.05.212
MBH 2008.05.212
A szerződésminta alkalmazására történő áttérés során elkészített egységes szerkezetű létesítő okiratból is egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a létesítő okirat melyik pontja változott. A létesítő okiraton jelezni kell, hogy az a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült. [2006. évi V. tv. (Ctv.) 32. § (1) bek., 46. § (5) bek., 48. § (1) bek., 51. § (3) bek., 52. §; 1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (2) bek., 253. § (2) bek., 259. §; Itv. 47. § (3) bek., 80. § (1) és (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál a Cg. 01-06- 618023 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott E. Kereskedelmi Betéti Társaság jogi képviselője útján 2007. január 3-án változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amely kérelmen bejelölte, hogy a cég módosított, egységes szerkezetű létesítő okirata - a korábban nem használt - szerződésminta alapján készült. A kérelemhez mellékelt, 2006. november 30-án kelt társasági szerződésen nem szerepelt a "szerződésminta" kifejezés és az, hogy egységes szer...
A cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban 2007. január 11-én hiánypótlást rendelt el, amelyben három pontban jelölte meg a bejegyzés akadályait. A 3. pont azt tartalmazta, hogy az egységes szerkezetű okiraton a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 5. sz. mellékletének megfelelően tüntesse fel a fejrészben a szerződésminta kifejezést oly módon, ahogyan azt a mellékletben a mintaszerződés tartalmazza. A cégbíróság a hiánypótlás teljesítésére 30 napot biztosított és tájékoztatást adott a mulasztás jogkövetkezményéről. A végzést a cég jogi képviselője 2007. január 22-én átvette.
A cégbírósághoz 2007. február 22-én hiánypótlásként okiratok érkeztek. Ezek között szerepelt - a jogi képviselő nyilatkozata szerint - a 3. pont teljesítéséhez az "egységes szerkezetű okirat fedőlapja, amely tartalmazza a szerződésminta kifejezést".
A cégbíróság a 2007. február 26-án kelt Cg.01-06-618023/19. számú végzésével a cég 2007. január 3-án benyújtott változás bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Határozatát a Ctv. 46. § (5) bekezdésére alapította és azzal indokolta, hogy a cég jogi képviselője 2007. január 22-én átvette a hiánypótlást elrendelő végzést, azonban "a végzésben megadott határidőn belül, illetve a mai napig a hiányokat nem pótolta".
A 19. sorszámú végzés ellen a bejegyzést kérő fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Állította, hogy a hiánypótlást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a beadványát a 30 napos határidő utolsó napján, február 21-én ajánlott küldeményként postára adta, amit a mellékelten csatolt feladóvevény fénymásolatával igazol.
A cégbíróság az iratokat felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblára a fellebbezés elbírálására, azonban a Fővárosi Ítélőtábla az iratokat visszaküldte, ugyanis az volt a véleménye, hogy egyrészt a fellebbezés igazolási kérelmet is tartalmaz (amelynek elbírálására az elsőfokú bíróságnak van hatásköre), másrészt a cégbíróság a 2007. február 22-én érkezett iratok hiányában hozta meg a 19. sorszámú elutasító végzését (abban az elutasítás indokaként nem a hiánypótlási kötelezettség nem megfelelő teljesítése, hanem a teljes mulasztás volt). A fellebbező fél is mindössze annyit adott elő a fellebbezésében, hogy a hiánypótlásra nyitva álló határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta a hiánypótlását.
A cégbíróság a 2007. július 12-én kelt Cg.01-06-618023/26. számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította. A határozatát azzal indokolta, hogy a Ctv. 46. § (5) bekezdése szerint ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, a hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A bejegyzést kérő "2007. február 22-én benyújtott iratok közt csupán egy ún. Fedőlapot csatolt, egységes szerkezetű okiratot azonban nem", így a hiánypótlási kötelezettségének a megadott határidőben nem tett eleget.
A 26. sorszámú végzés ellen a bejegyzést kérő fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését. Kijelentette, hogy a 19. sorszámú végzéssel szemben kizárólag fellebbezést nyújtott be, ami nem tekinthető igazolási kérelemnek sem a Ctv., sem a Pp. alapján. Megismételte, hogy hiánypótlását a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta. A Ctv. 48. § (1) bekezdésének idézésével állította, hogy a becsatolt fedőlapból megállapítható, hogy szerződésminta alapján készült a létesítő okirat. Ezen kívül arra hivatkozott, hogy nem a létesítő okiratból, hanem a bejegyzési kérelemből kell kitűnnie annak, hogy a létesítő okirat szerződésminta alapján készült.
A 26. sorszámú végzés elleni fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak tartotta a Fővárosi Ítélőtábla.
A Ctv. 46. § (5) bekezdése valóban kizárja a hiánypótlási határidő elmulasztása vagy a hiánypótlás hiányos, illetve hibás előterjesztése miatt az igazolási kérelem előterjesztését, azonban ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a bejegyzést kérő igazolja, hogy nem mulasztott.
Az elsőfokú bíróság a 19. sorszámú végzésében egyértelműen a teljes mulasztás szerepelt elutasítási okként (és a hiánypótlás hibás teljesítését, illetve a hibás teljesítés mibenlétét csak a 26. sorszámú végzésében indokolta), és a cég is kizárólag arra hivatkozott, hogy nem mulasztott határidőt, mert a hiánypótlását az erre biztosított 30 napos határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében irányadó Pp. 3. § (2) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
Ezért a Fővárosi Ítélőtábla okkal értékelte a fellebbezésben előadottakat annak igazolására irányuló kérelemként, hogy a kérelmező nem mulasztott, és a cégbíróság a hiánypótlásként érkezett iratokat nem látta, ugyanis azokat a végzése indokolásában nem értékelte. A hiánypótlásként csatolt okiratokat elsősorban a cégbíróságnak kell megvizsgálnia abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek és alkalmasak-e a hiánypótlást elrendelő végzésben megjelölt bejegyzési akadályok megszüntetésére.
A cégbíróság 26. sorszámú végzése nem volt összhangban az iratokkal és a kérelemben előadottakkal, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és megállapította, hogy a bejegyzést kérő 2007. február 22-én érkezett hiánypótlása határidőben benyújtottnak minősül.
A 27. sorszámú fellebbezést megalapozatlannak találta a másodfokú bíróság.
Rögzítette, hogy a Ctv. 52. §-a szabályozza azt az eljárást, amikor a létesítő okirat módosítása szerződésmintára történő áttéréssel valósul meg. A (2) bekezdés szerint a szerződésmintára való áttérésről szóló döntés meghozatalához az adott társasági forma esetén a létesítő okirat módosítására irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az áttérés elhatározása esetében a megváltozott adatoknak megfelelő szerződésmintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A szerződésminta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül. A szerződésminta alkalmazására történő áttérés következtében a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet, valamint az egységes szerkezetű létesítő okiratot - az ügyintézési határidő kivételével - a 48. §-ban foglaltak szerint bírálja el. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés szerint elkészített egységes szerkezetű létesítő okirat esetében az 51. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
A Ctv. 51. § (3) bekezdése szerint az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a jogi képviselő igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.
A Ctv. 52. § (2) bekezdésének utaló szabálya alapján irányadó 48. § (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben a bejegyzés iránti kérelemhez a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, az okiraton ezt a körülményt fel kell tűntetni.
A betéti társaság létesítő okiratának szerződésmintára történő módosításakor az egységes szerkezetbe foglalt, a megváltozott (hatályos) adatokat tartalmazó szerződésmintát kell kitölteni, amelyet a Ctv. 5. sz. melléklete tartalmaz, és az ilyen létesítő okiratnak kötelező tartalmi eleme a Ctv. 48. § (1) bekezdése értelmében a "szerződésminta" kifejezés. Ez teremti meg a cégbíróság számára azt a lehetőséget, hogy a Ctv. 48. § (3) bekezdésének alkalmazásával a létesítő okirat vonatkozásában csak azt vizsgálja, hogy a szerződésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e meg, és a bejegyzési kérelem az abban foglaltakkal összhangban áll-e.
A Ctv. 35. § (1) bekezdése alapján a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cégformának megfelelő nyomtatványon kell előterjeszteni. A változásbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályban volt változásbejegyzési kérelem nyomtatványon két rovat is szerepelt a szerződésminta alkalmazásával kapcsolatosan. Az egyik arra vonatkozik, amikor a cég módosított, egységes szerkezetű létesítő okiratát - a korábban nem használt - szerződésminta alapján készítette el, a másik pedig arra vonatkozik, amikor a cég korábban szerződésminta alapján készítette a létesítő okiratát, de a módosítás során szerződésmintát már nem alkalmaz.
A Ctv. fentebb ismertetett kifejezett jogszabályi rendelkezései alapján tehát a Ctv. mellékletében foglalt szerződésminta alkalmazása esetén mind a létesítő okiraton, mind a bejegyzési kérelmen szerepelnie kell a szerződésmintára történő utalásnak.
A cégbíróság helyesen hívta fel a 16. sorszámú végzésében a bejegyzést kérőt az egységes szerkezetű létesítő okiraton a "szerződésminta" kifejezés megfelelő feltüntetésére.
A korábban hatályos cégeljárási törvények alapján kialakult és a Ctv. szabályai tükrében is irányadónak tekintendő következetes cégbírósági gyakorlat szerint amennyiben a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelemhez mellékleten csatolt létesítő okirat tartalmában kell bármilyen módosítást (változtatást) végrehajtani, akkor annak megtörténte igazolására nem alkalmas a korábban benyújtott létesítő okirat megfelelő oldalának cseréjéhez vagy kiegészítéséhez az aláírások nélküli egyetlen lap csatolása, hanem a létesítő okiratot a módosított tartalommal és aláírásokkal teljes terjedelemben kell benyújtani. Ezt a kötelezettségét a bejegyzést kérő nem teljesítette a hiánypótlási eljárás keretében.
Ezen kívül a rendelkezésre álló, egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat tartalma sem felel meg a Ctv. 52. § (4) bekezdésében és 51. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
A Ctv. 46. § (5) bekezdése értelmében ha a bejegyzést kérő a hiánypótlást hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet végzéssel elutasítja.
Helytálló és jogszabálynak megfelelő volt a cégbíróság változásbejegyzés iránti kérelmet elutasító végzése, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 32. § (1) bekezdése és Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A bejegyzést kérő a 19. sorszámú végzés elleni fellebbezésén az Itv. 47. § (3) bekezdésében meghatározott 7.000 forint fellebbezési illeték helyett 10.000 forint illetéket fizetett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla elrendelte a végzés egy hiteles kiadmányának megküldését az Itv. 80. § (1) bekezdésének f) pontja és 80. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes APEH regionális igazgatósága részére a 3.000 forint többletilleték külön kérelemre történő visszatérítése érdekében.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-06-618023/19.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.174/2007/2.)