adozona.hu
BH 2008.5.137
BH 2008.5.137
Termőföld vásárlása esetén az elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg az illetékkiszabásra történő bejelentésre előírt 30 napos határidőt [1990. évi XCIII. tv. 91. §, 1997. évi CXLI. tv. 26. §, 16/2002. Korm. r. 1. §, 2. §, 3. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005. szeptember 15-én adásvételi szerződéssel megvásárolta a 0108/20 hrsz.-ú, szántó művelési ágú, külterületi termőföld ingatlant. A felperes az adásvételi szerződést a földhivatalhoz illetékkiszabás végett 2005. október 24-én nyújtotta be.
A Megyei Illetékhivatal a 2006. január 11-én kelt fizetési meghagyásával 81 000 forint visszterhes vagyonátruházási, 3000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, valamint 16 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felp...
A Megyei Illetékhivatal a 2006. január 11-én kelt fizetési meghagyásával 81 000 forint visszterhes vagyonátruházási, 3000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, valamint 16 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
Később a felperes igazolta, hogy mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó, ezért az illetékhivatal a 2006. február 14-én kelt határozatával a fizetési meghagyást módosította, a visszterhes vagyonátruházási illetéket törölte.
A felperes a határozat ellen benyújtott fellebbezésében a mulasztási bírság kiszabásának, jogosságát vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adásvételi szerződés megkötését követően, 2005. szeptember 26-án a termőföldre vonatkozó elővásárlási jog miatt a szerződést a benyújtás előtt meg kellett küldenie az illetékes önkormányzat jegyzőjének. A jegyző az iratokat 2005. október 15-én küldte vissza a részére, ezért ezt követően volt módja arra, hogy az iratokat a földhivatalhoz benyújtsa.
Az alperes a 2006. április 14-én kelt határozatával a módosított elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 91. § (1) bekezdése értelmében az illetékkiszabásra történő bejelentésnek szerződéskötéstől számított 30 napon belül kellett volna eleget tenni. Ezt a határidőt nem módosítja, nem hosszabbítja meg a felperes által hivatkozott elővásárlási jog gyakorlása miatti jegyzői eljárás. A mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (1) bekezdés b) pontja és (12) bekezdése alapján az eset összes körülményének mérlegelésével, a 7 napos késedelemmel arányban állóan került sor.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyben a mulasztási bírság kiszabását továbbra is sérelmezte. Állította, hogy mulasztás nem terheli, vele szemben bírság nem szabható ki. Jóhiszeműen járt el, ezért az Art. 172. § (12) bekezdése alapján esetleges mulasztása esetére a bírság kiszabása mellőzhető.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (R.) 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) és (2) bekezdése szerint a termőföldvásárlás miatt lefolytatandó, az elővásárlásra jogosult számára történő ajánlat kifüggesztés kötelezettsége nem minősül az Inytv. 26. § (3) bekezdésében foglalt, az adásvételi szerződés hatályát felfüggesztő feltételnek, ezért nem mentesít az alól a kötelezettség alól, hogy a szerződést a szerződéskötéstől számított 30 napon belül illetékkiszabásra be kell jelenteni.
Az adásvételi szerződés a Ptk. 213. § (1) bekezdése alapján a keltének napjával válik érvényessé és hatályossá, függetlenül attól, hogy az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogát gyakorolja-e vagy sem. Az elővásárlásra jogosult igenlő nyilatkozata azt eredményezi, hogy a szerződés ugyanolyan tartalommal közte és az eladó között hatályos. Mindebből következően tény, hogy adásvételi szerződést a felperes az Itv. 91. § (1) bekezdése alapján és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. § (3) bekezdése alapján a szerződéskötést követő 30 napon túl nyújtotta be a földhivatalhoz, ezért a mulasztásáért az Art. 172. § (1) bekezdés b) pontja szerint mulasztási bírsággal sújtható. A perbeli esetben a mulasztási bírság kiszabására jogszerűen került sor, annak mértékét az Art. 172. § (12) bekezdése alapján az alperes helytállóan állapította meg. A bírság mellőzésére indok nem volt, a felperes nem igazolta, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az általában elvárható lett volna.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 91. § (1) bekezdését, az Inytv. 26. § (3) bekezdését, mert a szerződés - a R.-ben meghatározott - kifüggesztési eljárás miatt nem jön létre a keltezése időpontjában csak akkor, ha az ajánlattevővel szemben a kifüggesztési határidő letelt. Csak ettől az időponttól válik a szerződés illetékkiszabásra bejelentésre és tulajdonjog változás átvezetésre alkalmassá, így ettől az időponttól kell számítani a 30 napos benyújtási határidő. Mindezek alapján határidőben teljesítette a bejelentési kötelezettségét, mulasztás nem terheli, ezért vele szemben mulasztási bírság kiszabásának nem volt helye. Másodlagosan előterjesztett kérelme szerint - amennyiben bírság fizetésére kötelezhető is - a 7 napos késedelemmel arányban nem álló összegű mulasztási bírságot szabtak vele szemben. Ő a R. előírásaihoz igazította az eljárását, úgy járt el, hogy az adott helyzetben tőle elvárható. Csak a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges és a R.-ben előírt dokumentumokkal tudta igazolni a vétel megtörténtét, a tulajdonjog megszerzését, így a tőle elvárható magatartás tanúsította, mert a jegyzői értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul bejelentette a vagyonszerzés tényét illetékkiszabásra. A jogerős ítélet ezért sérti az Art. 172. § (1) és (12) bekezdését is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az elsőfokú bíróság az Itv. 91. § (1) bekezdése, az Inytv. 23. § (3) bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a felperes a bejelentési határidőt elmulasztotta, mert az Inytv. 26. § (3) bekezdésében szabályozott, ennek a határidőnek a megtartása alól felmentést jelentő körülmények - a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatóság jóváhagyása -, a perbeli esetben nem állt fenn.
A R. 3. § (1) bekezdése, 4. §-a, 5. § b) pontja szerint lefolytatandó az ajánlattételnek a kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség és annak időtartama nem azonos a harmadik személy beleegyezésétől függő szerződés hatálybalépésének törvényben szabályozott esetével.
A felperesnek az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül kellett volna a szerződést benyújtania a földhivatalhoz illetékkiszabás végett.
A R. 1. § (1) bekezdése szerint a Tft. valamint a Polgári törvénykönyv alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy tanya tulajdonosa (az eladó) az ingatlanára vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni - az ajánlatközlés módját a R. 1. § (3) bekezdése szabályozza. A fentiekre figyelemmel a perbeli esetben az adásvételi szerződés megkötése előtt kellett volna a felperes ajánlatát közzétenni, majd a határidő eredménytelen eltelte után kellett volna a szerződést megkötni, igazolva az ajánlat közzétételét. Ennek elmulasztása az indoka az alperes határozatának.
A felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a mulasztással arányban nem álló összegben került a bírság kiszabására, mert a tőle elvárható magatartást tanúsította. A felperes a rá vonatkozó rendelkezések pontos ismerete mellett jogi képviselővel eljárva kötötte meg a termőföld megvásárlására vonatkozó szerződést, így tudatában kellett lennie az őt terhelő irat benyújtási kötelezettségnek. Első ízben történő mulasztás esetén a bírság kiszabásánál az eset összes körülményére, a jogellenesség mértékére, a cselekmény súlyára, a késedelem napjaira figyelemmel kell a bírság összegét meghatározni. A perbeli esetben 7 napos késedelemre az alperes 16 000 forint mulasztási bírságot szabott ki a 100 000 forintig terjedhető bírságmértéken belül. Helyes az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a perbeli esetben a kiszabott bírság az elkövetett mulasztással arányban áll, annak mellőzésére az Art. 172. § (12) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem kerülhet sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.045/2007.)