adozona.hu
EH 2007.1628
EH 2007.1628
Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának az alapító okiratot módosító azon határozata, amellyel feljogosítja magát a vezető tisztségviselő hatáskörének elvonására és részére írásbeli utasítás adására, érvénytelenség címén sikerrel nem támadható [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 22. § (5) bek., 172. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 48. § (1)-(2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, az elsőfokú eljárás során pontosított keresetével, kérte az alperes alapító okiratának módosításáról szóló 2003. február 25-én kelt alapítói határozat hatályon kívül helyezését, az alapító okirat módosításának, illetve az alperes nevében, 2003. február 27-én részére küldött levélben foglalt nyilatkozat érvénytelenségének megállapítását. Előadta, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 9. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 4. és 5. §...
EH 2007.1628 Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának az alapító okiratot módosító azon határozata, amellyel feljogosítja magát a vezető tisztségviselő hatáskörének elvonására és részére írásbeli utasítás adására, érvénytelenség címén sikerrel nem támadható [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 22. § (5) bek., 172. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 48. § (1)-(2) bek.].
A felperes, az elsőfokú eljárás során pontosított keresetével, kérte az alperes alapító okiratának módosításáról szóló 2003. február 25-én kelt alapítói határozat hatályon kívül helyezését, az alapító okirat módosításának, illetve az alperes nevében, 2003. február 27-én részére küldött levélben foglalt nyilatkozat érvénytelenségének megállapítását. Előadta, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 9. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 4. és 5. §-át sérti az alapító okiratot módosító azon alapítói határozat, amelynek értelmében az alapító, a korábbi alapító okirati rendelkezésekkel szemben, jogosulttá válik a vezető tisztségviselő hatáskörének elvonására, részére írásbeli utasítás adására. Vitatta azt is, hogy az általa sérelmezett határozatot, az alapító, a 2003. február 27-én kelt levélben foglalt nyilatkozat megtételét megelőzően hozta.Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az alperes jogi képviselője részére fizesse meg az elsőfokú eljárás során felmerült perköltséget.
Határozatának indokolása szerint: a keresetlevél benyújtásának időpontjára - 2003. március 26-a - tekintettel, a Pp. 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján, az alperes által előterjesztett kifogás ellenére a jogvita eldöntésére hatásköre fennállt. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 48. §-ában foglalt, speciális szabályok alapján, a felperes által támadott alapító okirat módosítás érvénytelenségét nem tudta megállapítani. A Ctv. 48. § (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt okok fennállására a felperes nem hivatkozott, azok létét nem bizonyította.
A Gt. 22. § (5) bekezdésének rendelkezésére tekintettel, az alapítói határozat a Gt.-be, illetve más jogszabályok rendelkezéseibe nem ütközik. A Gt. 48. §-a alkalmazásával, az alapító határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a 2003. február 27-ei levélben foglaltak - a felperes ügyvezetői hatáskörének korlátozásáról szóló tájékoztatás - összhangban állt a jogszabályoknak megfelelően hozott alapítói határozattal, illetve az alapító okirat módosításban írtakkal. A tájékoztatás önmagában nem minősül alapítói határozatnak, így a Gt. szabályai alapján, keresettel nem volt támadható.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a felperesnek, az elsőfokú eljárás során felmerült perköltséget közvetlenül az alperes részére kell megfizetnie. A másodfokú bíróság rendelkezett ezen kívül, a felperes másodfokú eljárás során felmerült költségei megtérítéséről is.
Határozatának indokolása szerint: az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott. Jogi okfejtésével azonban csak részben értett egyet. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a jogvita eldöntése során, a keresetlevél beadásakor hatályos, és nem a felperes által megjelölt 2004. január 1-jétől, illetve az elsőfokú bíróság által, az elsőfokú határozat meghozatalakor irányadó Ctv.-ben írt szabályokat kellett alkalmazni. Az alapító okirat módosítás érvénytelensége iránti per megindítására ezért, a jogerős cégbejegyzést követően, határidőbeli korlátozás nélkül mód volt. Érvénytelenségi okként azonban, kizárólag a Ctv. 48. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakra lehetett hivatkozni. A felperes ezen okok fennállását nem bizonyította, így az alapító okirat módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti keresete alaptalan volt.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy az alapító határozat sem ütközött jogszabályba, annak hatályon kívül helyezése sem volt indokolt. Hangsúlyozta, hogy egyszemélyes társaság esetében, az egyetlen tag hozza meg a taggyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket. A Gt. 172. § (1) bekezdése alapján azonban köteles döntéséről a vezető tisztségviselőt írásban értesíteni. Az egyszemélyes alperes társaság tulajdonosa jogosult volt továbbá a Gt. 22. § (5) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonni, e döntését egyedül meghozni, az alapító okiratát módosítani. A 2003. február 27-én kelt levéllel a döntésről szóló értesítési kötelezettségének is eleget tett, a Gt. 47. §-ában illetve a Ctv. 48. §-ában írtak alapján, a levélben foglaltak keresettel nem támadhatók.
A felperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a keresetének való helyt adást kérte. A támadott határozatnak az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértését a Gt. 9. § (2) bekezdésére, a Ptk. 200. § (1) bekezdésére, a Gt. 47. § (1) bekezdésére, a Ctv. 48. § (1) bekezdésére, a Ctv. 48. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással jelölte meg. Vitatta, hogy a Ptk. 4., illetve 5. §-a alapján, az alapító határozat, illetve az alapító okirat módosítás nem volt támadható. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az ítéletét, az általa megjelölt okokra való hivatkozás kizártsága tekintetében kellően nem indokolta meg. Utalt arra is, hogy az alapító, az ügyvezető javára korlátozta jogait, kimondva a hatáskör elvonásának, az operatív működésbe való beavatkozásnak tilalmát. Álláspontja szerint e nyilatkozatot egyoldalúan, a felperesi ügyvezető hozzájárulása nélkül nem volt jogosult visszavonni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztette elő.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az, a felperes által megjelölt jogszabályokat nem sérti.
Az alperes egyszemélyes társaság tagja, a Gt. 172. § (1) bekezdése szerint, egymaga jogosult volt a Gt. 22. § (5) bekezdésében írt felhatalmazás alapján, a felperes által támadott alapítói határozatot meghozni. Önmagában a vezető tisztségviselő hatáskörének elvonására, és írásbeli utasítási jog gyakorlására vonatkozó jogosítványokkal élés elvi lehetősége, a Ptk. 5. §-ában szabályozott joggal való visszaélést, illetve a Ptk. 4. §-ában foglalt szabályok megsértését nem jelenti. Az elvi lehetőség biztosítása ugyanis nem azonos az alapítói határozatban, illetve az annak alapján módosult alapító okiratban foglalt jogosítványok gyakorlásával. Helytállóan állapították meg ezért az eljárt bíróságok, hogy az alapítói határozat jogszabálysértésének hiánya miatt, a Gt. 48. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Gt. 47. § (1), illetve (2) bekezdésében foglalt szabályokra is, a támadott alapítói határozat hatályon kívül helyezése nem volt indokolt.
A megelőző eljárások során a felperes nem hivatkozott arra, hogy a Gt. 9. § (2) bekezdése, illetve a Ptk. 200. § (1) bekezdése értelmében, az alapítói határozat meghozatalára, valamint az alapító okirat módosítására csak a felperes hozzájárulásával kerülhetett volna sor. Ezért ez a hivatkozása a felülvizsgálati eljárás során érdemben nem volt vizsgálható. A Legfelsőbb Bíróság EBH 2002/653. számú elvi határozatában is kifejeződő következetes joggyakorlata szerint ugyanis a felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, nem lehet hivatkozni. [A felperesnek ezen hivatkozása, a Gt. 172. § (1) bekezdésében foglalt, az egyszemélyes társaság tagjának kizárólagos jogkörére tekintettel nem is lehetett volna alapos.]
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a kereset benyújtásának időpontjában hatályos Ctv.48. § alkalmazása során kialakult következetes joggyakorlata szerint, (BH 2004/25.) a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően, a létesítő okiratnak, illetve annak módosításának érvénytelensége megállapítása iránt, kizárólag a Ctv. 48. § (2) bekezdésében írt okokra hivatkozással nyújtható be kereseti kérelem. A jogalkotó ugyanis, forgalombiztonsági okok miatt, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, szűk körre kívánta korlátozni. Helyesen utaltak ezért az eljárt bíróságok arra, hogy a felperes által megjelölt okokból, a Ptk. 4. és 5. §-ának megsértésére hivatkozással, az alapító okirat módosítás érvénytelensége megállapításának nincs helye. A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezi, hogy a Ctv. 48. § (2) bekezdés c) pontja szerint, a jogellenes célra irányuló alapító okirat módosítás érvénytelensége megállapításának helye lett volna. A Ctv. 48. § (2) bekezdés c) pontja ugyanis nem a létesítő okirat, illetve annak módosítása jogellenes célra irányulását tartja érvénytelenségi oknak, hanem az abban meghatározott tevékenységi kör jogellenes célra irányulását, annak jogszabályba ütközését.
A felperes állításával ellentétben, a jogerős határozat kellően megindokolta, hogy a létesítő okirat módosítására irányadó, a Ctv.-ben írt speciális érvénytelenségi szabályokra tekintettel, nem volt mód a felperes által megjelölt egyéb jogszabálysértések vizsgálatára.
A jogerős ítélet meghozatalának időpontjára figyelemmel alkalmazandó Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, a kifejtett indokokkal, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a jogszabályoknak megfelelő, felülvizsgálni kért jogerős határozatot hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.201/2006.)
** Hatályon kívül helyezte a 2006. évi IV. törvény, de a társasági szerződés módosításáig, legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig a jelen törvény az irányadó.
** Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény, de a határozatban foglaltak körébe tartozó jogvitákban még irányadó.
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi IV. törvény, de a társasági szerződés módosításáig, legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig a jelen törvény az irányadó.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi V. törvény, de a határozatban foglaltak körébe tartozó jogvitákban még irányadó.
