BH 2008.3.70

A gazdasági társaságnak a tag kizárása iránt indított keresete alapján a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a per megindításáról rendelkező - a társaság legfőbb szerve által meghozott - határozat a jogszabályban írt alaki feltételekre tekintettel érvényes-e [1997. évi CXLIV. tv. 18-19. §, 49. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes, a 2003. szeptember 15-én benyújtott keresetében kérte az alperes társaságból való kizárását. Hivatkozott a megyei bíróság mint cégbíróság 2003. július 7-én kelt végzésével összehívott, 2003. szeptember 1-jén tartott taggyűlésen hozott, az alperes kizárására irányuló per megindításáról rendelkező határozatra.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Álláspontja az volt: a felperes nem bizonyította, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (...

BH 2008.3.70 A gazdasági társaságnak a tag kizárása iránt indított keresete alapján a bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a per megindításáról rendelkező - a társaság legfőbb szerve által meghozott - határozat a jogszabályban írt alaki feltételekre tekintettel érvényes-e [1997. évi CXLIV. tv. 18-19. §, 49. §].
A felperes, a 2003. szeptember 15-én benyújtott keresetében kérte az alperes társaságból való kizárását. Hivatkozott a megyei bíróság mint cégbíróság 2003. július 7-én kelt végzésével összehívott, 2003. szeptember 1-jén tartott taggyűlésen hozott, az alperes kizárására irányuló per megindításáról rendelkező határozatra.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Álláspontja az volt: a felperes nem bizonyította, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 49. § (1) bekezdésében írt, az alperes kizárására okot adó körülmények fennállását. Nem volt megállapítható, hogy az alperesnek a társaságban maradása a felperes céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Az alperes, mint gazdasági társaság a saját gazdasági tevékenységét nem köteles alávetni tagsági jogviszonya ellenére sem, a felperes társaság gazdasági tevékenységének.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 500 Ft másodfokú perköltséget. Határozatának indokolása szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, az ítélőtábla a megyei bíróság mint cégbíróság végzését részben megváltoztatta. Kimondta, hogy a taggyűlés cégbíróság általi összehívásakor, az alperes kizárására vonatkozó taggyűlési napirendi pont felvételének nem volt helye. E körülményt is értékelve a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogsértően napirendre tűzött kérdésben érvényes határozat nem volt hozható. Utalt arra is, hogy a cégbíróság általi kitűzés folytán a kérdés nem volt kitűzött napirendi pontnak tekinthető, emiatt a Gt. 18. § (3) bekezdésében foglaltak alapján sem volt megállapítható az érvényes határozathozatal. Jogszerű, joghatályos taggyűlési határozat hiányában a kizárás iránti keresetet is el kellett utasítani. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kizárást megalapozó indokokkal kapcsolatos álláspontját nem vizsgálta, az érdemben helytálló ítéletet a kifejtett, eltérő indokolással helybenhagyta.
A felperes a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatállyal, és az eljárás megszüntetését. Előadta, hogy az ítélőtábla hivatkozott végzésében írtak alapján, a kizárás tárgyában született joghatályos határozat hiánya miatt, a Pp. 157. § a) pontja, illetve 130. § (1) bekezdés f) pontja szerint a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkeznie. A jogerős ítélet ennek elmulasztása miatt az említett eljárási szabályokat sérti.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a támadott határozat hatályban fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítélet meghozatalának időpontjára tekintettel alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a támadott határozatot a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a felperes által állított okokból a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A peres felek által sem vitatottan a 2003. szeptember 1-jén tartott taggyűlésen az alperes kizárása iránti per megindításáról döntöttek a jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok. Megalapozatlanul hivatkozik ezért a felperes arra, hogy ilyen kizáró határozat hiányában a követelés időelőttisége miatt a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve az alperesi ellenkérelem előterjesztését követően, a per megszüntetésének lett volna helye.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 49. § (1) bekezdése alapján indított perben az eljáró bíróságnak elsődlegesen mindig azt kell vizsgálnia, hogy a kereset alapjául megjelölt taggyűlési határozat, a jogszabályban előírt alaki feltételek meglétére tekintettel érvényes-e. Így járt el az elsőfokú bíróság is. Miután úgy ítélte, hogy a határozathozatalt nem akadályozták a Gt. 49. § (2) bekezdésében írt okok, továbbá hogy annak meghozatalára a Gt. 49. § (3) bekezdésében előírt szótöbbség figyelembevételével került sor, és a felperes a keresetét, a határozathozatalt követő 15 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztette az arra illetékes bíróságnál, érdemben vizsgálta a felperes kizárásának megalapozására felhozott indokokat.
A másodfokú bíróságnak a taggyűlés összehívását elrendelő cégbírósági végzés megváltoztatásáról szóló döntésre tekintettel, azonban a kereset alapjául megjelölt taggyűlési határozat érvényességére vonatkozóan, az elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontra kellett helyezkednie. A határozatban írt érdemi okok vizsgálatára ezért nem került sor.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítélet meghozatala során, ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést nem észlelt. A kifejtett indokkal, a támadott határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. X. 30.004/2007.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.