adozona.hu
ÍH 2007.184
ÍH 2007.184
MÓDOSÍTOTT ZÁRÓ-DOKUMENTUMOK HITELEZŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ MEGKÜLDÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE - KIFOGÁS A ZÁRÓMÉRLEG ÉS A VAGYONFELOSZTÁSI JAVASLAT ELLEN - FELSZÁMOLÓI DÍJ ÁFA-TARTALMA - ÁFA-VISSZAIGÉNYLÉSI JOGOSULTSÁG ENGEDMÉNYEZÉSE
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 36. számú érdemi határozatával az 1994. január 10-ei kezdő időponttal indult felszámolási eljárást befejezte, az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette. Felhívta a Cégbíróságot, hogy az adóst a befejező végzés jogerőre emelkedését követően a cégjegyzékből törölje.
A felszámoló vagyonfelosztási javaslata alapján "a" kategóriás igényeknek kielégítése címén a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hitelező részére 179 771 Ft, az É. Rt. hitelező részére 26 284 Ft, az F. Város Polgá...
ÍH 2007.184 MÓDOSÍTOTT ZÁRÓ-DOKUMENTUMOK HITELEZŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ MEGKÜLDÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE - KIFOGÁS A ZÁRÓMÉRLEG ÉS A VAGYONFELOSZTÁSI JAVASLAT ELLEN - FELSZÁMOLÓI DÍJ ÁFA-TARTALMA - ÁFA-VISSZAIGÉNYLÉSI JOGOSULTSÁG ENGEDMÉNYEZÉSE
A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megküldeni a hitelezők részére. Ha a felszámoló a fenti okiratokat módosítja, a módosított záródokumentumok tekintetében is fennáll e kézbesítési kötelezettség, melynek megszegése a hitelezők garanciális jogait sérti [Cstv. 56. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság 36. számú érdemi határozatával az 1994. január 10-ei kezdő időponttal indult felszámolási eljárást befejezte, az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette. Felhívta a Cégbíróságot, hogy az adóst a befejező végzés jogerőre emelkedését követően a cégjegyzékből törölje.
A felszámoló vagyonfelosztási javaslata alapján "a" kategóriás igényeknek kielégítése címén a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hitelező részére 179 771 Ft, az É. Rt. hitelező részére 26 284 Ft, az F. Város Polgármesteri Hivatala részére 51 800 Ft, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal H. Megyei Igazgatósága hitelező részére 3 950 785 Ft kifizetését rendelte el. "B" kategóriás igények részbeni kielégítéseképpen az M. belterületén fekvő 477/2 helyrajzi számú "bolt" megnevezésű ingatlant 500 000 Ft értékben az R. Rt. hitelezőnek, az Sz. belterületén fekvő, 457 helyrajzi szám alatti "iparterület" elnevezésű ingatlant a magyar állam részére rendelte átadni. V. L. hitelező részére "d" kategóriás igényének részbeni kiegyenlítése címén 830 784 Ft készpénzt rendelt kifizetni, továbbá átadta részére az adós tulajdonát képező s.-i, belterületi, 474/2 helyrajzi számú "épület" megnevezésű ingatlant 1 800 000 Ft értékben. Megállapította, hogy a felszámoló díja 8 622 940 Ft, amelyből 5 879 156 Ft már kiegyenlítésre került, ezért a további 2 743 784 Ft kiutalását rendelte el az adós vagyonából. A felszámolói díj általános forgalmi adó részét, 1 724 588 Ft-ot - annak az adóhatóságtól történő visszaigénylését és kézhezvételét követő 30 napon belül - V. L. hitelező részére rendelte kifizetni, az ő "d" kategóriás igénye további részbeni kiegyenlítéseként.
Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában rögzítette: a felszámoló 2004. június 1. napján 19. sorszám alatt 2004. január 31-i fordulónappal zárómérleget nyújtott be, melyet 32. sorszám alatt részben módosított. A módosított zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot az elsőfokú bíróság az 1991. évi IL. törvény 60. §-a alapján jogszerűnek ítélte meg, ezért a felszámolói javaslat alapján rendelkezett a vagyonfelosztásról, a felszámoló költségének megállapításáról és annak kiegyenlítéséről.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal H. Megyei Igazgatósága élt fellebbezéssel. Sérelmezte, hogy a 32. sorszámú módosított vagyonfelosztási javaslatot a bíróság a részére nem küldte meg, ezért arra az elsőfokú végzés meghozatalát megelőzően nem tudott észrevételt tenni.
Jogorvoslati kérelmében rámutatott arra: a felszámolási zárómérlegben a követelések között a felszámoló nem szerepeltette a felszámolói díj általános forgalmi adó részét úgy, mint visszaigényelhető adó címén fennálló követelést. Ebből következően - álláspontja szerint - ez az 1 774 588 Ft összegű vagyonelem nem áll az adós rendelkezésére, következésképpen annak felosztására sem tehet a felszámoló javaslatot. Mindezek alapján kérte az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a felszámolás befejezésével kapcsolatos eljárásának megismétlésére.
A felszámoló fellebbezésre tett észrevételében az adóhatóság hitelező fellebbezési kérelmét érdemben nem vitatta, érveit elfogadta, s a szöveges zárójelentését és vagyonfelosztási javaslatát ennek megfelelően ismét módosította úgy, hogy a felszámolói díj általános forgalmi adó részének felosztására tett korábbi javaslatát mellőzte.
V. L. érintett hitelező - a felszámoló fellebbezési észrevételének megismerését követően - a másodfokú eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a felszámoló ismételten módosított vagyonfelosztási javaslatát sérelmezi, a felszámolói díj általános forgalmi adó részére, mint az adóst megillető adóvisszatérítési követelésből álló vagyonrészre igényt tart.
Előrebocsátja a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a 2006. évi LIX. törvény 247. §-a értelmében az adóhatóság fővárosi és megyei igazgatóságai megszűntek, a területi szervei (regionális igazgatóságai és a Kiemelt Adózók Igazgatósága) a fővárosi és megyei igazgatóságok jogutódjai. A 2007. január 1-jén hatályban lépett Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szerve a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén Miskolc székhellyel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, ezért a fellebbező hitelező jogutódjaként ez az igazgatóság járhat el a továbbiakban az eljárás során.
Az adóhatóság hitelező fellebbezése az alábbiak miatt alapos.
Az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabályt sértett a befejező határozata meghozatala során, ami szükségessé teszi a végzés hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján.
A többször módosított 1991. évi IL. törvény 56. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. Amennyiben ilyen kifogás beérkezik, a bíróság tárgyalást tűz ki, melyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. Erről a kifogásról tárgyaláson határoz és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad vagy azt elutasítja. A fenti rendelkezés alapján a bíróság köteles a felszámoló módosított vagyonfelosztási javaslatát és zárómérlegét is kiadni a hitelezőknek, mert biztosítania kell részükre azt a jogérvényesítési lehetőséget, hogy a módosított javaslattal szemben kifogással élhessenek.
A másodfokú bíróság a felterjesztett iratokból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a 32. sorszám alatt módosított felszámolói zárójelentést és javaslatot az adóhatóság hitelező részére nem adta ki, őt, mint érintettet a 2005. szeptember 20-ára kitűzött "meghallgatásra" megidézte, az idéző végzéshez azonban elmulasztotta mellékelni a módosított felszámolói záróiratokat. A fellebbező fél a kitűzött meghallgatáson nem vett részt, ezért ott sem értesülhetett a felszámoló javaslatának megváltozásáról.
Az adóhatóság hitelező fellebbezése tartalmában a módosított 32. sorszámú vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogásnak minősül, mely másodfokú eljárásban, fellebbezés keretében nem bírálható el, ezért szükséges a felszámolási eljárás befejező szakaszának megismétlése.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen a felszámolót kell felhívnia arra, hogy nyilatkozzon: a 32. sorszámú módosított vagyonfelosztási javaslatát, vagy a fellebbezési ellenkérelemhez csatolt újabb módosított vagyonfelosztási javaslatát tartja fenn. Amennyiben ez utóbbi vagyonfelosztási javaslatot tekinti a felszámoló véglegesnek, V. L. érintett hitelezőnek a másodfokú eljárás során, 2006. április 3-án érkeztetett 6. sorszámú beadványa a csődtörvény 56. § (1) bekezdése alapján kifogásként bírálandó el. Ezen okból az elsőfokú bíróságnak tárgyalást kell kitűznie, melyre az adóhatóság hitelezőt, valamint V. L.-t kell megidéznie. A felek nyilatkozata alapján kell döntenie arról, hogy a kifogásnak helyt ad-e, ez esetben a zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat ismételt átdolgozására hívja fel a felszámolót, vagy pedig azt elutasítja.
A Fővárosi Ítélőtábla érdemben csupán az alábbi iránymutatást adja:
Az adott eljárásban - ahogyan azt az első fokon eljárt bíróság is helyesen állapította meg - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 59. és 60. §-ai tartalmaznak előírásokat a felszámolói díjra, illetve annak kiegyenlítésére vonatkozóan.
A felszámolói díj áfa-tartalmával kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatot hozott, melynek száma 2/2000. PJE. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a mód. Cstv. 59. §-a alapján megállapítható felszámolói díj az általános forgalmi adót magában foglalja. A Legfelsőbb Bíróság BH 2001. évi 338. számú közzétett eseti döntésében kifejtett álláspontja szerint az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége engedményezhető, ezt jogszabályi rendelkezés nem tiltja. A visszaigénylés jogszerűsége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya, mert arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt. A módosított Cstv. 60. § (1) bekezdése szerint a bíróság a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. A bíróság a felszámoló által előterjesztett záróiratok alapján hozhat döntést, a felszámoló átdolgozása nélkül önmaga a zárómérleget nem módosíthatja.
Az általános forgalmi adóról szóló jogszabályok értelmében az áfa visszatérítése tárgyában az adóhatóság jogosult dönteni. Az 1992. évi LXXIV. törvény 32. §-ának (1) bekezdés a) pontja értelmében az adó alanyát illette meg az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből a részére teljesített szolgáltatás nyújtása során egy másik adóalany által rá áthárított adóösszeget levonja, illetőleg a 48. § (3) bekezdés értelmében azt visszaigényelje. Az áfa visszaigénylésének módját is szabályozza a fenti törvény, melynek jogszerűségéről az adóhatóság dönthet.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 44.389/2006/7.)