adozona.hu
ÍH 2007.179
ÍH 2007.179
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS HIVATALBÓLI INDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI - HIVATALBÓL ÉS KÉRELEMRE INDULÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÜGY
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
H. E. és M. A.-né a lakásszövetkezet tagjai 2006. május 18-án benyújtott beadványukban bejelentették, a lakásszövetkezet működése során nem tartja be a 2004. évi CXV. törvény 41. §-ának rendelkezéseit, nem biztosít lehetőséget számukra arra, hogy a 2000-2006. években tartott közgyűlések jegyzőkönyveibe, továbbá a tagok névjegyzékébe, valamint a 2003., 2004., 2005. évekre a lakások illetve a bérlők víz- és csatornadíjával kapcsolatos egyéni nyilvántartásaiba, könyvelési anyagaiba, számláiba be...
ÍH 2007.179 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS HIVATALBÓLI INDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI - HIVATALBÓL ÉS KÉRELEMRE INDULÓ TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÜGY
Hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának elsősorban azokban az esetekben van helye, amikor az ismertté vált jogszabálysértés a forgalombiztonságot vagy más közérdeket sérti, illetve veszélyezteti. A kizárólag a bejelentő személyét, jogait, kötelezettségeit, jogi érdekét érintő jogszabálysértés főszabályként nem szolgálhat alapul törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatásához. Az ilyen sérelemre hivatkozó beadvány tartalma szerint a törvényességi felügyeleti eljárást megindító kérelemnek minősül [2006. évi V. tv. (Ctv.) 75-77. §; 2004. évi CXV. tv. (Lsztv.) 41. § e) pontja].
H. E. és M. A.-né a lakásszövetkezet tagjai 2006. május 18-án benyújtott beadványukban bejelentették, a lakásszövetkezet működése során nem tartja be a 2004. évi CXV. törvény 41. §-ának rendelkezéseit, nem biztosít lehetőséget számukra arra, hogy a 2000-2006. években tartott közgyűlések jegyzőkönyveibe, továbbá a tagok névjegyzékébe, valamint a 2003., 2004., 2005. évekre a lakások illetve a bérlők víz- és csatornadíjával kapcsolatos egyéni nyilvántartásaiba, könyvelési anyagaiba, számláiba betekintsenek, illetve azokról másolatot kapjanak. Írásban előterjesztett kérelmeiket az ügyvezető elnök, illetve a "felügyelő bizottság elnöke" személyiségi jogokra hivatkozással elutasította. A bejelentésükben foglaltak alátámasztására a szövetkezet elnökével, a felügyelő bizottság elnökével folytatott levelezések anyagait csatolták. Az okiratokból megállapíthatóan a lakásszövetkezet a közgyűlési jegyzőkönyv másolatok, a tagjegyzék, valamint a víz- és csatornadíj fizetésével kapcsolatos dokumentáció kiadása, illetve a víz- és csatornadíj fizetésével összefüggő tájékoztatás iránti kérelmeket elutasította arra hivatkozással, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv másolatok kiadását az alapszabály nem teszi lehetővé, a tagok névjegyzékének rendelkezésre bocsátása adatvédelmi okokból nem lehetséges. A víz- és csatorna-használati díj fizetésével összefüggő kérdésekre nézve a szövetkezet arra az álláspontra helyezkedett, az ezzel kapcsolatban folyamatban lévő peres ügy elbírálásáig a mérőórák felszerelésének kérdését nem kívánja napirendre tűzni.
2006. július 25-én előterjesztett beadványukban H. E., M. A.-né továbbá dr. V. A.-né, E. K. és Sz. K. lakásszövetkezeti tagok arról tájékoztatták az elsőfokú bíróságot, hogy a lakásszövetkezet felügyelő bizottságának elnökétől írásban kérték a 2006. március 30-ai valamint a 2006. május 29-ei közgyűlések jegyzőkönyvének módosítását, illetve kiegészítését, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyvek az elhangzott hozzászólások és a szavazások eredményei vonatkozásában egyaránt hiányosak, több esetben valótlanságot tartalmaznak. Az elsőfokú bíróság "állásfoglalását" kérték arra vonatkozóan, hogy "jogszerűnek és törvényesnek tekinthetők-e ezek a jegyzőkönyvek és az ezek alapján meghozott döntések, határozatok".
Beadványukhoz a 2006. március 30-ai és a 2006. május 29-ei közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek másolatát és a jegyzőkönyv módosítás illetve kiegészítés tárgyában a felügyelő bizottság elnökéhez címzett leveleik másolatát csatolták.
Az elsőfokú bíróság a bejelentések alapján hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárásban 2006. szeptember 16-án kelt 2. sorszámú végzésével a 2006. évi V. törvény 81. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények terhe mellett harminc napos határidővel felhívta a lakásszövetkezetet, nyilatkozzon a szövetkezet tagjainak bejelentésében foglaltakra, illetve amennyiben az előadottakat nem vitatja, a jogszabályoknak megfelelő működését állítsa helyre és biztosítsa a tagok részére a 2004. évi CXV. törvény 41. § e) pontjában biztosított jogaik gyakorlását.
A lakásszövetkezet a felhívásra úgy nyilatkozott, működése megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, erre tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését kérte.
Előadta, a lakásszövetkezetekről szóló törvény 41. § e) pontjában biztosított iratbetekintési jog nem korlátlan, az csakis az alapszabályra, a közgyűlési jegyzőkönyvekre valamint a tagok saját jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokra terjed ki és a tagok iratmásolat kiadására is csakis e körben tarthatnak igényt. A bejelentők azonban iratbetekintési jogukat a tagsági viszonyukhoz nem kapcsolódó, a vízszolgáltatás rendszerére, a vízdíjak fizetésének módjára vonatkozó okiratokra, valamint a tagok névjegyzékére kívánják gyakorolni, illetve ilyen okiratokról igényelnek másolatot azzal a céllal, hogy az okiratok birtokában az egyedi vízórák felszerelése tárgyában újabb közgyűlés összehívását és újabb közgyűlési határozat hozatalát érjék el. Úgy vélte, miután a tagok többsége korábban már több alkalommal is kifejezésre juttatta véleményét ebben a kérdésben, a bejelentők által tanúsított magatartás joggal való visszaélésnek minősül.
Egyebekben úgy nyilatkozott, a közgyűlési jegyzőkönyvek tartalma minden esetben megfelel a lakásszövetkezetekről szóló törvény 18. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltaknak, a tagok pedig, (így a kérelmezők is) leveleikben feltett kérdéseikre minden esetben választ kapnak a szövetkezet vezetőségétől.
Bejelentők az elsőfokú bíróság felhívására a lakásszövetkezet beadványában foglaltakra előterjesztett észrevételükben fenntartották a bejelentésükben foglaltakat. Hangsúlyozták, a tagok jegyzékének rendelkezésükre bocsátása a közgyűlés összehívásához szükséges 10%-os támogatás biztosítása, illetve meglétének ellenőrzése érdekében szükséges.
Az elsőfokú bíróság végzésével felhívta a lakásszövetkezetet a törvényes működése helyreállítása, a 2004. évi CXV. törvény 41. § e) pontja szerinti jogaik gyakorlásának biztosítására, különös tekintettel "a tájékoztatás minden feltett kérdésben történő megadására", valamint a szövetkezeti tagok nyilvántartásába történő betekintés (másolatkérés) lehetővé tételére.
A határozat indokolása szerint a taglétszámra és a tagok személyére vonatkozó pontos ismeretek, tájékoztatás hiányában a szövetkezet működésének jogszerűségét beadványukban kifogásoló tagok nem élhetnek azon jogukkal, hogy a tagok legalább 10%-ának támogatásával elérhessék a közgyűlés összehívását. Ezért az elsőfokú bíróság a lakásszövetkezetet a Ctv. 74. § (4) bekezdése alapján kötelezte ezen adatoknak a bejelentést tevő tagok számára történő rendelkezésre bocsátására.
A végzéssel szemben a lakásszövetkezet fellebbezett jogi képviselője útján. A végzés megváltoztatását, az eljárás megszüntetését kérte. Hangsúlyozta, a törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgáló bejelentés előterjesztőinek célja, hogy a több alkalommal is kifejezésre juttatott többségi akarat ellenére külön vízórát szereltessenek fel a lakásokon és kizárólag a mért vízmennyiség alapján fizessék a közös költség szerves részét képező vízdíjat. Állította, a pontos taglétszámra nézve a bejelentést tévő tagok részére a tájékoztatás megadása megtörtént. A tagok nyilvántartásába történő betekintés biztosítása azonban nem lehetséges, tekintettel arra, hogy számos tag kifejezetten tiltakozik személyes adatainak harmadik személyek által történő megismerése ellen, a tagnyilvántartás bejelentők rendelkezésre bocsátása egyébként is adatvédelmi aggályokat vet fel.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A lakásszövetkezetek szervezetéről, működéséről, a tagok jogairól, kötelezettségeiről a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) rendelkezik.
Az Lsztv. 41. § e) pontja szerint a tag alapvető joga egyebek mellett, hogy a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen.
Az Lsztv. 9. §-a értelmében továbbá a tagot megilleti az a jogosultság, hogy a lakásszövetkezet illetve annak szervei jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző határozatának felülvizsgálatát kérje a bíróságtól. Az erre irányuló keresetet a határozat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt a lakásszövetkezet ellen kell előterjeszteni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) bevezető rendelkezésében deklarált célja egyebek mellett a gazdasági forgalom biztonságának, a hitelezők érdekeinek védelme, vagy más közérdek védelme.
A Ctv. a törvényességi felügyeleti eljárásra nézve is rendelkezik.
A 72. § (1) bekezdése szerint az eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A 32. § (1) bekezdése szerint továbbá az eljárásban eltérő rendelkezés hiányában alkalmazandók a Polgári perrendtartás szabályai. Így irányadónak kell tekinteni a Pp. 3. §-ában írtakat is, vagyis a beadványokat tartalmuk szerint kell figyelembe venni.
A Ctv. 75 § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy akár hivatalból folytatható. A törvény az utóbbi eljárások több esetkörét, feltételét szabályozza.
Így a 76. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást [a) pont], vagy az eljárást más bíróság kezdeményezi [b) pont].
A (3) bekezdés értelmében továbbá az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a cégbíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt.
A törvényességi felügyeleti eljárásra "okot adó körülmény" sokféle lehet, az eljárás fő esetköreit a 74. § (1) bekezdése sorolja fel. Így a d) pont szerint ilyen eljárásnak van helye, ha a cég működése során nem tartja be a szervezetére, működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, továbbá az e) pont alapján akkor is, ha a törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
(A (3) bekezdés értelmében ugyanakkor nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 65-70. §-aiban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.)
A hivatalbóli eljárás további sajátos esetét szabályozza a 77. § (5) bekezdése, amikor a kérelemre indult eljárásban hozott elutasító végzés meghozatalát követően lehetővé teszi, hogy a cégbíróság ilyen esetben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indítson, ha annak hivatalból is helye van. Az utóbbi rendelkezésből tehát az következik, nem minden jogsértés alapozza meg a hivatalbóli eljárást.
Az idézett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezéséből tehát az következik, hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának elsősorban azokban az esetekben van helye, ha az ismertté vált jogszabálysértés a forgalombiztonságot vagy más közérdeket sért, illetve veszélyeztet. A kizárólag "személyes jellegű", a bejelentő személyét, jogait, kötelezettségeit, jogi érdekét érintő jogszabálysértés főszabályként nem szolgálhat alapul a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatásához, nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a sérelmet szenvedett fél erre irányuló határozott kérelme hiányában, az eljárásban félként való részvétele nélkül az egyéni jogsérelmek orvoslása érdekében a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást folytasson. (Különösen így van ez akkor, ha valamely anyagi jogszabály kifejezetten a tagot jogosítja fel igényérvényesítésre mint például az iratbetekintési, információ-kezelési jog gyakorlása esetén. Ugyancsak kizárt a bejelentés alapján hivatalból történő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása abban az esetben, amikor a bejelentésben foglaltak alapján polgári peres eljárásnak vagy közigazgatási eljárásnak van helye.)
A Ctv. a továbbiakban meghatározza az eljárás rendjét, szabályait.
Hivatalbóli eljárás megindítása előtt azonban a fent idézett jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel a cégbíróságnak vizsgálnia, mérlegelnie kell, fennállnak-e a hivatalbóliság - közérdek védelem szükségessége - feltételei. Ha megítélése szerint hivatalbóli eljárás nem folytatható, akkor jár el helyesen, ha erről a bejelentőt tájékoztatja, illetve ha a beadványt tartalma szerint eljárást megindító kérelemnek tekinti, s a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.
(Ha pedig a cégbíróság megindítja az eljárást, úgy mindenekelőtt a fennállni látszó jogértés pontos, egyértelmű meghatározásával felhívó végzést kell kibocsátania a jogsértés megszüntetésére nézve, intézkedések kilátásba helyezésével.)
Az adott ügyben a bejelentők, mint a lakásszövetkezet tagjai beadványukban az Lsztv. 41. § e) pontjában biztosított iratbetekintési joguk megsértését állították. Az elsőfokú bíróság a bejelentés alapján az iratabetekintési jog tekintetében hivatalból eljárást folytatott, intézkedést alkalmazott, annak ellenére, hogy az iratbetekintési jog esetleges sérelme kétséget kizáróan közvetlenül az érintett tagok személyéhez kapcsolódik, számukra jelenthet jogsérelmet, a bejelentésében foglaltak tehát a korábbiakban már kifejtettek szerint nem szolgálhattak alapul a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatásához.
Akkor járt volna el helyesen az elsőfokú bíróság, ha tájékoztatta volna a bejelentőket arról, hogy a beadványukban foglaltak alapján a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatásának nincs helye, s a beadványt tartalma szerint eljárást megindító kérelemnek tekintette volna.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 72. § (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a bejelentést tartalma szerint kérelemnek tekintve "kérelemre indult eljárás" szabályai szerint a kérelmezőket mindenek előtt megfelelő tartalmú végzéssel hiánypótlásra - így eljárási illeték lerovására - kell felhívnia, majd - a feltételek fennállta esetén - a kontradiktórius eljárás szabályait betartva kell az eljárást lefolytatnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgtf. 43.446/2007/2.)